Amikor szabad a pálya

Az UEFA szemlebizottságát fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök, és a kormányfő a kabinet támogatásáról biztosította hazánk 2008-as Eb-pályázatát. A szakemberek szerint Magyarország az utóbbi években nagyot fejlődött.

Mezey György: – Óriási a hír, nagy örömmel olvastam. Ezek a magas szintű támogatások rendkívül sokat érhetnek, és fantasztikus lehetőség lenne egy esetleges rendezés. Nemcsak a futball, hanem az egész magyar sportélet számára.
Kemény Dénes: – Már többször kiderült, hogy képesek vagyunk magas színvonalon megrendezni egy sporteseményt. Sok helyen jártunk már a pólósokkal, és sehol nem volt olyan vagy jobb a rendezés, mint a budapesti Eb-n.
Nyilasi Tibor: – A fejlődés köszönhető az előző kormánynak, amely a futball fejlesztése mellé állt, és remélem, később a jelenleginek is köszönetet mondhatunk. Be kell látni, hogy alapos tőkeinjekció nélkül a magyar labdarúgás nem támasztható fel.
Hajdú B. István: – Örülök, mert fontos, hogy minden vendég érezze, mi ezt komolyan gondoljuk, és képesek vagyunk tökéletesen megszervezni. Úgy tudom, a tervek gyönyörűek, és nem hivatalosan azt hallottam, hogy a mi pályázatunk és az osztrák-svájci közös rendezés a legjobb, nagy dolog lenne, ha mi nyernénk. Az is igaz, hogy a bizottság pontosan képben van, tudja, hogy nálunk bezárták a pályákat, és nem ismeretlen fogalom a nézőtéri erőszak sem.
Détári Lajos: – Nem vagyok elégedett. Nekünk nem hiányzik ez az Eb, a rendezésre szánt pénzt a fiatalokra kellene költeni. Negyvenezer férőhelyes stadiont építeni Kaposvárott? Ez pazarlás, az Eb után ki tartja fenn ezeket a létesítményeket súlyos milliókért? Ebből a pénzből kisebb stadionokat lenne célszerű építeni, műfüves pályákat létesíteni, elérni, hogy a gyerekek tágas, tiszta öltözőben készülhessenek, és edzés után legyen mindig elég meleg víz.

A Ferencváros szerint a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) fegyelmi döntése ellentétes a sporttörvénnyel, hiszen utóbbi szerint a szurkolók viselkedéséért a stadionban a rendező klub felel, így az MLL az Újpesten történtekért nem vonhatná felelősségre az FTC-t.

Kemény: – Azt gondolom, egy ilyen komoly következményekkel járó cirkusz után, ahol a nézők és a játékosok testi épsége is veszélyben volt, mindenkinek vállalnia kell a felelősséget. Ha egyértelmű, hogy a rendzavarás a vendégszektorban történt, esetleg a vendégcsapat sportvezetői a hibásak, akkor azzal a klubbal szemben kell eljárni.
Hajdú B.: – Esténként nem lapozgatom sem a sporttörvényt, sem a liga fegyelmi szabályzatát, így nem tudom, van-e a kettő között ellentmondás, de azt hiszem, valamennyi klubnak a saját portáján kell rendet teremtenie. Jellemző példa a közelmúltban rendezett birminghami városi rangadó, amelyen a City és az Aston Villa játszott, és egy gól után az egyik drukker a pályára szaladt, s gúnyosan megpaskolta a kapus arcát. Másnap tudták, ki az illető, és biztos, hogy egy ideig nem mehet mérkőzésre. Sok embertől hallom, hogy nálunk is tudják, kik a rendbontók.
Détári: – Csak mi nem látjuk, hogy Európában mindenki azért teremt parádés hangulatot, hogy saját csapatát buzdítsa. Meddig kell még erről beszélnünk?
Mezey: – A szabályokban nem vagyok járatos, de úgy hiszem, a klub felelős saját drukkereiért. Nálunk néhány látszatintézkedésen kívül a szurkolói kultúra előrelépéséért senki nem tett semmit.
Nyilasi: – A jog útvesztőjében nehéz kiigazodni, és butaság lenne, ha most igazságot osztanék. Azt azonban megjegyezném, hogy nem lenne vita, ha nincs botrány.

A pályára dobta sapkáját Várhidi Péter. A Videoton edzője azzal magyarázta tettét, hogy nagyon ideges volt csatárai tehetetlensége láttán.

Mezey: – Látszott rajta az összefoglalóban, hogy egy szikra hiányzik a robbanáshoz. Tapasztaltabb edzőként tán mondhatom, a futballedző szakmájával együtt jár, hogy a csatár nem rúgja be a helyzetet, de anélkül, hogy az okoskodó bölcset játszanám, ezt el kell tudni viselni. Ha ezt nem veszi tudomásul, akkor később problémái lehetnek.
Détári: – Mint kollégát megértem, meccs közben könnyen felmegy a pulzus, és az ember hajlamos olyat tenni, ami higgadtan nem jutna eszébe.
Hajdú B.: – Győzött a Vidi –így nem a törölközőt kellett bedobni. Másrészt a mozdulatot nem lehetett úgy értelmezni, hogy az edző kalapot emel tanítványai előtt. Ha zordabb idők jönnek, talán Péter is meggondolja, eldobja-e a sapkát, egy náthát kockáztatva, de remélem, odáig nem fajul a dolog, hogy kerítést kell emelni a pálya és a kispad közé.
Kemény: – A legjobb megoldást választotta, hiszen nyert a Videoton.
Nyilasi: – Burkolt reklám lehet a dolog mögött, a sapka feliratát később mindenki láthatta. Én is ideges voltam a kispadon, más kérdés, hogy nem hordtam sapkát, mert nem volt mit óvnom… No, a viccet félretéve biztos, hogy a mérkőzés okozta idegfeszültséget mindenki másképp viseli.

Győrött bemutatkozott a Ferencváros színeiben Bognár Zsolt. Annak ellenére, hogy már a mérkőzés előtt a győriek birtokában volt a ligaelnökségi határozatról szóló papír, miszerint Bognár továbbra is ETO játékosa.

Kemény: – El kell lopni a győriektől ezt a papírt, és minden rendben lesz.
Nyilasi: – Az én szellemi kapacitásom kevés, hogy a vonatkozó szabályokat átlássam, de félek, nem vagyok egyedül. Ilyenkor jön a két klub közötti veszekedés, az óvás, és erre semmi szükség, ha már egyszer Európa felé tartunk.
Mezey: – A legfontosabb: bármilyen vita is legyen két klub között, ennek nem lehet áldozata a játékos. Arra egyébként a UEFA is nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy ilyen okok miatt a labdarúgó nem állhat be.
Détári: – Tiszta, átlátható körülményekre van szükség. Ha bevezetnének egy olyan szabályt, miszerint ha a klub nem fizet, negyvennyolc órán belül a játékos szabadon igazolhatóvá válik, rend lenne. A csapatok meggondolnák, mit vállalnak, és figyelnének a fizetési határidőre. Így mindenki ígérget, mert tudja, ha nem utalja a pénzt, még hónapokig elhúzhatja az ügyet különböző fellebbezésekkel.
Hajdú B.: – A jövő tisztán látható. Hamarosan egy futballmérkőzés nálunk úgy néz ki, hogy megérkezik huszonkét játékos a stadionba másfél órával a mérkőzés előtt, a folyosón álldogálnak, amíg a jogászok el nem döntik az irodában, ki melyik öltözőbe menjen. Aztán egy később érkező papír következtében egy-egy játékos akár a szünetben is klubot cserélhet.

Tamási Zoltánnak és Dejan Poljakovicnak vásárolnia kell egy garnitúra szerelést. Az újpestiek játékosai – a vezetőség tiltása ellenére – mezt cseréltek a Paris Saint-Germain sztárjaival, köztük a brazil világbajnok Ronaldinhóval.

Hajdú B.: – Folytatva az előző gondolatsort: egy jó jogász elintézte volna, hogy másfél óráig Tamásiék is a PSG játékosai legyenek, így lett volna saját névvel ellátott mezük a párizsiaktól. Nem hinném, hogy az újpesti futballisták levélben kérték volna a franciákat, küldjék vissza a lila-fehér dresszt, mert annak leltári száma van, és iktatnák. A Megyeri úton csak akkor lehet cserélni, ha a PSG futballistái a gyepen leszurkolják a mez árát, mintegy nyolcezer-hatszázhetvenkét forintot.
Kemény: – Ha a munkaadó előre szólt, hogy nincs mezcsere, akkor el kell fogadni az utólagos szankciókat. Mi például Angliából kapjuk a sapkákat, és adott esetben mindig azzal zárul a taktikai értekezlet: vigyázzunk rájuk.
Détári: – Ez a vezetőséget minősíti. Több országban, sok klubban megfordultam, és a mezcsere ezen a szinten a legtermészetesebb dolog. Aki futballozik, pontosan tudja, egy világbajnok ellen játszani kivételes dolog, a meze pedig nagy becsben tartott emlék marad.
Mezey: – Kényes ügy. A világon sehol nincs ilyen, különösen a nemzetközi kupában induló csapatnak kell biztosítani a megfelelő ellátást a felszerelésből. Nem hiszem, hogy a mezek értéke okozná a gondot, vagy az, hogy nincs másik garnitúra. Azt tökéletesen megértem, hogy Tamásinak örök emlék Ronaldinho meze.
Nyilasi: – Már korábban is meséltem egy idevonatkozó sztorit: az 1978-as világbajnokságon a franciák elleni mérkőzés után a buszban szomorkodtunk, amikor jött Michel Platini, és bekopogott az ablakon, hogy mezt cserélne. Akkoriban erről nem nagyon lehetett szó, mondtuk is, hogy nincs engedélyünk. No, de hogy ez a mai világban is konfliktus forrása legyen, hát ez vicces, kicsit le is járatja a klubot.