Némi különbség felfedezhető a Debrecen és a Sopron elmúlt fordulóbeli eredményessége között, hiszen amíg a Loki két tizenegyes elszórakozása mellett is egy laza hatossal zavarta haza a sereghajtó Békéscsabát (emlékezhetünk, a lilák szurkolói a csapat buszán torolták meg, hogy a játékosok bevitték őket a Nagyerdőbe&), a Matáv hatvan percnyi emberelőny után is csak mínusz háromra tudott végezni Újpesten.
A tizenegyesbôl eredményes Kiss Zoltán (pirosban) és Horváth Róbert üldözôversenye
A tizenegyesbôl eredményes Kiss Zoltán (pirosban) és Horváth Róbert üldözôversenye
A két eredmény persze hűen tükrözi az együttesek őszi formáját is, elvégre a DVSC gőzerővel pályázik a dobogóra, ellenben a Sopron a bűnrossz kezdés után – Komjáti Andrással megerősödve – is csak a bentmaradásért küzdhet. Igaz, jelen állás szerint nem kell túlságosan megizzadniuk az élvonalbeli tagság meghosszabbításához a vendégeknek, hiszen a Békéscsaba és az egykoron sokkal, de sokkal szebb napokat látott Kispest bizony lassan mérföldekre kerül a többi alakulattól. A Bognár György helyét elfoglaló Komjáti számára azonban nemcsak a három (vagy akár csak egy…) pont hazavitele miatt volt érdekes a meccs, hanem a presztízs okán is, hiszen a szakvezető nem is olyan régen Debrecenben dolgozott, ám az eredmények elmaradása miatt mennie kellett. Azóta persze többen is megfordultak a piros-fehérek kispadján, de úgy fest, Szentes Lázár kapta össze leginkább a társulatot – lám, egyes fanatikusok szerint a piros-fehérek úgy fociznak mostanság, mint tették azt a régi, szép időkben, amikor meg sem álltak a dobogó harmadik fokáig… A Loki ezúttal is úgy kezdett, ahogy az elvárható egy jó csapattól. Bajzát Péter korai bombája nyomatékosította, hogy mire is számíthat ezen a délutánon a nagyérdemű. Igaz, a Sopron csöppet sem ijedt meg, és a mezőnyben méltó ellenfele volt a Debrecennek. Csakhát a kapu elé fölöttébb ritkán jutottak el a látogatók, így Sandro Tomic nyugodtan beszállhatott volna a háta mögött nótázó szurkolók kórusába, hogy legalább ennyivel tudja segíteni csapatát. A legutóbb négy gólt szerző (és a tizenegyes kihagyásával élete meccsét picit elszúró) Marius Sumudica máshogy is segíthetett volna, ám ziccerhelyzetben képtelen volt a lába elé terelni a labdát. De, hogy nemcsak a labdával voltak gondjai, jelzi: egy alkalommal páros lábbal ugrott Pintér Zoltánra, és hatalmas mázlija volt, hogy csak a levegőt érte a rúgás, mert így a piros helyett csupán a sárga lappal szembesülhetett. Mondjuk éppen ez a kártya hiányzott bő negyed órával később a Sándor Tamást letaglózó Tóth Mihálynak… Bár mint a fentiekből is kitűnik, nem a futball dominált az első félidőben, néhány szép támadást azért produkáltak a debreceniek. Nemcsak kronológiai szempontból illik megemlékezni elsőként Böőr Zoltán löketéről, hanem azért is, mert a Loki egyik motorja rúgta az első gólt – ráadásul ez igencsak látványosra sikeredett. A későbbiekben aztán könynyedén megtriplázhatta volna előnyét a Debrecen, de minden helyzetet elrontott, így maradt az 1–0. Az egy gólon kívül azért akadt egy sokkal nagyobb eredménye is az első játékrésznek: senkinek nem tört el semmije. Bár a rúgdosódást látva félő volt, hogy a folytatás sokkal rosszabb lesz… Minden a papírforma szerint alakult: tovább nyomott a Debrecen, és újabb játékost – nevezetesen Selymes Tibort – kellett ápolni. A hazaiak azonban nem büntettek, Bajzát és Sumudica is nagy helyzetben hibázott, így szinte törvényszerű volt a soproni egyenlítés. Tegyük hozzá, jókora szerencse is kellett ahhoz (mármint a vendégek szempontjából), hogy Máté Péter éppen Sira István lábára rugja a labdát… Az iksz természetesen nem felelt meg a Debrecennek, ezért őrült rohanásba kezdett, aminek eredménye egy igen mozgalmas öt perc lett. Néhányan már követni sem tudták az eseményeket, és a második hazai gólt követő kisebb lelátói veszekedést bámulva egyszerűen lemaradtak az újbóli soproni egyenlítésről. Bajzát okos találata azonban megnyugtatta a kedélyeket, megint szorgosan énekelgethettek a debreceni fanatikusok. És énekeltek egészen a meccs végéig, bár az utolsó percekben már nem annyira boldogan – hiszik, nem hiszik, a Sopron harmadszor is döntetlenre mentette az állást. A gyenge első félidő után egy egészen jó másodikat hoztak össze a csapatok, és összességében, ha a helyzetek alapján nem is, a vendégek küzdőképesség miatt igenis megérdemelték az egy pontot. A Debrecen pedig ebben a bajnokságban már sokadik alkalommal nem tudta hozni a kötelezőt…
percről percre
10. perc: Az első kapura lövési kísérlet: Somogyi 26 méterről próbálkozott – sikertelenül. A labda messze elkerülte a jobb sarkot. 12. perc: Sándor hozta helyzetbe Sumudicát, aki azonban háttal a kapunak sokáig kivárt, és így a védők közbe tudtak lépni. 13. perc: Böőr vezetgette a labdát a vendégek kapuja felé, és mivel senki sem lépett ki rá, 24 méterről futtából, jobbal nyugodtan kilőhette a bal alsó sarkot. Farkas Balázs hiába vetődött, nem érhette el a labdát. 1–0 32. perc: Tomic kidobása után Habi elcsúszott, és elvesztette a labdát. A hibát kihasználva Sira húzott el a bal oldalon, középre adott Somogyinak, aki 16 méterről, bal belsővel, gyengén a bal kapufa mellé lőtte a labdát. 35. perc: Bajzát, Sándor, Kiss háromszögelés végén utóbbi 12 méterről laposan lőtt, Farkas bravúrral, lábbal védett. 37. perc: Somogyi bal külsővel, 18 méterről remekül eltalálta a labdát, Tomic a levegőben úszva a jobb felső saroknál csípte el azt. 38. perc: Bernáth jobb oldali beadása után Kiss a tizenhatoson belül elesett, de fektében az alapvonalról középre "pókfocizta” a labdát. Sumudica hét méterről előbb ballal a védőkbe lőtt, majd a visszapattanó labdát jobb belsővel fölé emelte. 42. perc: Bajzát szerzett labdát a vendégek térfelének közepén, majd 18 méterről jobbal a jobb kapufa mellé lőtt. 47. perc: Somogyi jobb oldali szöglete után Tóth Mihály a rövid saroknál, az ötös sarkáról csúsztatta a kapu mellé a labdát. 54. perc: Selymes a bal oldalon bedobással indította Sumudicát, aki viszszagurított az időközben meglóduló Selymeshez. A romániai légiós futtából középre adta a labdát, Bajzát hét méterről a bal felső sarok felé fejelte azt, de Farkas remekül védett. 55. perc: Böőr játszott középre Sumudicához, a román támadó a tizenhatosról nem sokkal a bal kapufa mellé lőtte a labdát. 57. perc: Kiss balról, a tizenegyes ponttal egymagasságból szabadrúgást végzett el. Jobbal ívelt középre, és a labda a kapufa tetején megcsúszva hagyta el a játékteret. 59. perc: Tóth Mihály egy jó ütemű kiugratást követően jobbal, 14 méterről a kapu jobb oldalát célozta meg. A labdába Tomic beleütött, de az tovább gurult. A menteni akaró Máté a gólvonal előtt belerúgott a labdába, ami a berobbanó Sira bal lábáról vágódott a kapu jobb oldalába. 1–1 65. perc: Dombi jobb oldali beadása után Horváth Róbert az ötösről kishíján a saját kapujába fejelte a labdát. 69. perc: Sándor középen kiugratta Dombit, aki megtolta a labdát, majd átesett Szabados lábán. Mivel mindez a tizenhatoson belül történt, Bede játékvezető a tizenegyes pontra mutatott. Kiss jobb lábbal a balra mozduló kapust becsapva a jobb alsó sarokba lőtte a labdát. 2–1 71. perc: Tóth Mihály laposan belőtte a labdát a védők mögé, Sira kilépett, és nyolc méterről, kissé jobbra kisodródva, jobbal a jobb alsó sarokba lőtt. 2–2 74. perc: Egy jobb oldali debreceni beadás után elaludtak a soproni védők. Bajzát az ide-oda pattogó labdát megszelídítette, majd tíz méterről, ballal a kapu közepébe lőtte. 3–2 75. perc: Perger jobbról beívelt, Csiszár négy méterről fejelt, és a labda a felső lécről pattant fölé. 77. perc: Somogyi húsz méterről, szabadrúgásból félmagasan lőtt a jobb sarokra, Tomic vetődve hárította a labdát. 86. perc: Somogyi ívelte előre a labdát, Máté a tizenhatos vonalánál ügyetlenkedett, így Tóth Mihály kerülhetett helyzetbe. A csatár tíz méterről, jobbal a kapu jobb oldalába lőtte a labdát. 3–3
Mestermérleg
SZENTES LÁZÁR a Debrecen vezetőedzője Az első félidőben nem alakulhatott ki folyamatos játék, és ez az ellenfelünknek kedvezett. Szünet után már potyogtak a gólok, de a durva védekezési hibáink miatt csak egy döntetlent sikerült összehoznunk, pedig ezt a mérkőzést mindenképpen nyernünk kellett volna.
KOMJÁTI ANDRÁS a Sopron edzője Nagyon nehéz meccs volt. A második félidőre javult fel a csapat, ez a pontszerzés számunkra felér egy győzelemmel. Idegenben három gólt rúgni mindig nagy fegyvertény, a játékosok egymást múlták felül, az egy pontra mindenképpen rászolgáltunk. Azt viszont kikérem magamnak, hogy a meccs után Marius Sumudica felemelt ököllel jöjjön felém, és durván szidjon engem.
Fény és árnyék
Meg kell becsülni manapság azokat a pályákat, ahol több ezer ember megy ki a futballmérkőzésre. Debrecen ilyen város, és igazán jó volt látni, hogy nemcsak úgynevezett szalonszurkolók látogatják a Loki mérkőzéseit, hanem több száz fiatal tombol, énekel, ugrál a kapu mögött. Ezekért a szurkolókért valóban érdemes jó csapatot összehozni, és bár most nem sikerült a győzelem, a drukkerek igenis érzik, hogy jó csapatuk lehet: a meccs után ugyanis vastapssal búcsúztatták a játékosokat.
Nem volt túl jó az első félidő ezen a délutánon Debrecenben, de nemcsak a gyenge játék miatt mérgelődtek a nézők, hanem azért is, mert a játékosok egymást rúgdosták. Ez a rossz szokásuk sajnos szünet után is megmaradt, így tényleg hatalmas szerencse kellett ahhoz, hogy mindenki megússza komolyabb sérülés nélkül a találkozót. Ezért is volt érthetetlen, hogy bár háromszor kellett az első félidőben a hordágyat cipelő embereknek bekocogniuk a pályára, Bede Ferenc játékvezető alig egy percet hosszabbított.