Szokatlan időpontban – november közepétől december közepéig – edzőtáborozott Dél-Afrikában három atlétánk, a tízpróbázó Zsivoczky Attila, a távolugró Vaszi Tünde és a diszkoszvető Varga Roland. Válogatottjaink a héten érkeztek haza, és az olimpiai csarnokban folytatják a megkezdett munkát.– Ha valaki korábban meleg éghajlatú edzőtáborba ment, azt többnyire év elején tette. Kinek az ötlete volt a mostani táborozás? – kérdeztük Zsivoczky Attilát.– Én magamnak találtam ki. Az ok egyszerű: amíg Amerikában tanultam, mindig egyedül készültem, bár az edzésterveimet akkor is Fejes Zoli bácsi írta. Két éve jöttem haza, és annak ellenére, hogy csak a sporttal kellett foglalkoznom, az eredményeim elmaradtak attól, amire számítottam. Sokat tépelődtem azon, hogy mi lehet ennek az oka, és az is megfordult a fejemben, hogy talán itthon több minden elvonja a figyelmemet. Arra gondoltam, hogy egy hónapig megpróbálok ismét egyedül készülni. A táborozás felénél ugyan bántam már, hogy így döntöttem, mert egyedül nem könnyű.– Végül Vaszi Tünde, Varga Roland és edzőként Bagyula István is ott volt Dél-Afrikában.– Az utazás előtt az egyik edzésen beszéltem Tündének a terveimről, és mivel neki néhány nappal azelőtt fordult ki a bokája, úgy gondolta, ő is jobban tenné, ha enyhébb éghajlaton kezdené a felkészülést.– Lényeges különbség van az ottani és a hazai edzésfeltételek között?– Az, hogy melegben és szabadban tréningezhetünk, óriási előny. Mindent el tudtam végezni, amit Zoli bácsi előírt, ráadásul olyan füves pályán, amin nagyon jól lehet edzeni. Ezért úgy érzem, érdemes volt elutaznom. Egyébként pontosan ugyanazt a munkát végeztem, amit a többiek itthon.– Milyen eredménnyel?– Az majd a versenyeken derül ki. Egyelőre csak az alapozás elején vagyok túl, a szezon kezdete előtt még sok kemény edzés vár rám.– Indul fedett pályán?– Igen. Február elején lesz a többpróba országos bajnokság, két héttel később pedig a tallinni viadalon lépek pályára. Ez a két lehetőségem lesz arra, hogy kivívjam a fedett pályás világbajnokságon való részvétel jogát.– Februárig alig néhány hét van hátra.– Ez igaz, a felkészülés java mégis hátravan. Amit eddig edzettem, azt bárki el tudja végezni, most következik a neheze. Azt az erőnlétet, amit megszereztem, összhangba kell hozni a technikával. Szerencsére az apróbb nyűgökön kívül nincs komoly sérülésem, így remélem, hogy jövőre előrébb lépek.– Ezek szerint bizakodó.– Az évnek ebben a szakában mindig optimista az ember. Legalábbis én az vagyok. Remélem, az idei jó hangulatot nem követi majd csalódás, mert azt azért érzem, hogy jobb erőben vagyok, mint az előző két évben.