Két éve, a sydneyi paralimpián ő szerzte a magyar csapat első aranyérmét, és ezzel megadta az alaphangot a küldöttség szerepléséhez. Akkor még kislány volt – mindössze 16 éves – az úszó Pásztory Dóra, mindenki kedvence. A paralimpián ötkarikát festetett a hajába, és ez, no meg a kabalája, a felálló ormányú kiselefánt (figyelem, csak a felálló ormányú elefánt hoz szerencsét!) két éremhez segítette őt Sydneyben: paralimpiai csúccsal lett aranyérmes kedvenc számában, a 200 vegyesen, míg a 100 pillangó eredményhirdetésekor a dobogó harmadik fokára állhatott fel. A pécsi Pásztory Dóra azóta hölggyé serdült ugyan – májusban érettségizik –, de tulajdonságai nem változtak meg. Ma is mindig mosolyog, szeret örömet szerezni a társainak, nem csoda, hogy mindenki szereti őt. További azonosság, hogy a december közepén rendezett IPC (Nemzetközi Paralimpiai Bizottság) úszó-világbajnokságon is két érmet szerzett, ugyanabban az elosztásban, és Mar del Platában is ugyanúgy ragaszkodott a kabaláihoz, mint Sydneyben. A körmét piros-fehér-zöldre festette, a frizuráját is alkalomhoz illően alakította, a fülét pedig egy négyes szám ékesítette fülbevalóként, amit édesanyjától kapott. – A születési dátumomban három négyes van, no és az úszók a legjobban a négyes pályát szeretik – magyarázta meg vonzódását a négyeshez a vb legeredményesebb női versenyzője. – Igaz, tavaly egy kicsit "megorroltam” a négyes pályára, de most már újra szeretem. – Miért, mi történt tavaly?
Névjegy
PÁSZTORY DÓRA Született: 1984. április 4., Nagyatád Sportága: úszás Klubja: ANK Pécs Edzôje: Anatolij Petrov Kiemelkedô eredményei: paralimpiai bajnok (200 vegyes –2000, Sydney), paralimpiai 3. (100 pillangó – 2000, Sydney); világbajnok (200 vegyes – 2002, Mar del Plata), vb-3. (100 pillangó – 2002, Mar del Plata); Európa-bajnok (200 vegyes – 1999, Braunschweig), 3x Eb-2. (100 pillangó – 1999, Braunschweig, 200 vegyes – 2001, Stockholm, 100 pillangó – 2001, Stockholm), Eb-3. (400 gyors – 1999, Braunschweig)
– A stockholmi Európa-bajnokságon mindkét távon ezüstérmes lettem, úgy, hogy a döntőben a négyes pályán úsztam. Óriási csalódás volt az a verseny, nagyon megviselt, abba is akartam hagyni az úszást. – Mi lehetett az oka a vártnál gyengébb szereplésnek? – Bevallom, a paralimpia után azt hittem, hogy ez már mindig így lesz, hogy engem senki sem tud legyőzni. Hát legyőztek… – Stockholmban nem kedvenc számával kezdett, hanem a pillangóval. Az az ezüst nem figyelmeztette, hogy jó lesz vigyázni az ellenfelekkel? – Túl jól sikerült a figyelmeztetés, túl nagy lett a pofon. Utána összetörtem, és a vegyesre nem tudtam lelkileg összeszedni magam. Argentínában ezért is örültem annak, hogy a pillangón is dobogóra állhattam, a bronzérem erőt adott a vegyeshez. Lehet, hogy egy újabb kudarc után nem sikerül így a vegyes. – Márpedig remekül sikerült, már a selejtezőben világcsúcsot úszott, aztán a döntőben ezt tovább javította, és a világon elsőként teljesítette a távot három percen belül. Méltán lett a vébé legeredményesebb női versenyzője. – Juj, annak nagyon örültem! Hatalmas üvegtálat kaptam, speciális gravírozással… Fantasztikus volt a verseny! A selejtezőben felszabadultan úsztam, ilyen "örömúszás” még nem volt az életemben. Sydneyben még nem voltam olyan érett, hogy ezt így át tudjam élni. A hazaérkezés után edzőm, "Tolja papa” megdicsért és elárulta: ő tudta, hogy bennem van ez az eredmény. Az viszont örök szívfájdalmunk marad, hogy ő nem élhette át velem ezt a világcsúcsot, csak itthonról szurkolhatott. – Sydney után nagy volt a felhajtás ön körül, az újdonsült olimpiai bajnok Kovács Ágnessel is úszhatott. – Két éve még a Nemzeti Sport címlapjára is kikerültem, nagyon büszke vagyok rá, hogy én vagyok az első parasportoló, akinek ez megadatott. Most nem volt akkora ünneplés, talán a karácsonyi készülődés miatt. Persze, én nem panaszkodhatom, mert a PVSK kosárlabdameccsén is köszöntöttek, TV-interjúkra vagyok hivatalos, no és népszerűsítem, dedikálom a hazaérkezésem után rólam megjelent "Aranyos lány” című könyvet. – Milyen feladatok várják az új évben? – Nyáron az Európa-bajnokság, de előtte egy talán sokkal nehezebb feladat, az érettségi. A Janus Pannonius Gimnázium magántanulója vagyok, és az idén a decemberi vébé miatt a szokásosnál többet hiányoztam, van mit bepótolnom. Az viszont nagyon jó érzés, hogy az iskolám és az osztályom büszke rám, és sokat segítenek.