Itt egy újabb üstökös!

Hol van már Wayne Rooney! Az Everton pelyhedző állú titánja októberben lett a legifjabb góllövő, s azt kellett látnia szegénynek, hogy rekordja bő két hónapot élt csak. Egy még nála is tejfölösszájúbb kollégája ugyanis karácsony második ünnepén, a Sunderland–Leeds meccsen kiegyenlítette a vendégcsapat egygólos hátrányát. Külön bosszantó lehet Rooney számára, hogy az éretlen tacskó orrhossznyi, mindössze háromnapos előnnyel lett csúcstartó. Ráadásul 48 órával később bevágott még egyet – nehogy valaki azt merje mondani, hogy az elsővel csak szerencséje volt.
Egyébként is minden jel arra utal, hogy nem véletlen James Milner hirtelen kiugrása. (Az angol internetes fórumok némelyikén egyébként ádáz vita folyik az Everton- és Leeds-szurkolók között arról, hogy vajon melyik tinédzser a tehetségesebb.) Már az is sokat elmond róla, hogy Terry Venables poétikusan ifjú kora ellenére pályára küldte – jóllehet ebben benne van a csapatot sújtó sérüléshullám is –, de szűkebb pátriájában jó ideje a jövő nagy ígéreteként kezelik. A klubnál számon tartják például, hogy a legendás Peter Lorimer után ő a második legfiatalabb játékosuk, aki hivatalos mérkőzésen az Elland Road gyepszőnyegére lépett.
Milner természetesen ebben a szezonban debütált a Premier League-ben. Novemberben, a West Ham United ellen játszott először, s azóta további négy alkalommal, mindannyiszor csereként. Hogy felkerült a felnőttcsapathoz, azt többek között annak köszönheti, amit a nyáron mutatott: oszlopos tagja volt annak az angol U17-es válogatottnak, amely százszázalékos teljesítménnyel megnyerte a svédországi, Nordic Cup nevű utánpótlástornát. (Eme eseményre 1975 óta évenként kerül sor, jobbára északnyugat-európai országok részvételével). Venables tehát nem habozott bedobni a mély vízbe a helyi születésű, saját nevelésű fiút, aki, mint láthattuk, középpályás létére rendkívül gólerősnek bizonyult.
Milner életrajzáról többet értelemszerűen nem nagyon lehet mondani, lássuk hát, mint vélekedik róla a mester. "James egyike azoknak a srácoknak, akiknek tudása az egyesület utánpótlásedzőit is dicséri. Vigyáznunk kell rá, mert nagyon gyorsan emelkedett fel. Ez előfordul néha az olyan játékosokkal, mint ő. A legtöbben ebben a korban nem elég erősek, de neki nincsenek ilyen gondjai. Emellett technikás, intelligens, szóval nagyon sokra hivatott” – mondta Venables. Az egykori szövetségi kapitány persze azt sem felejti el, miféle veszélyek leselkednek kincsére. "Tisztában van vele, hogy mit vitt véghez, és én roppant elégedett vagyok a teljesítményével, méghozzá nemcsak a góljaival, hanem a játékával is. Bár a sérülések miatt került képbe, az edzéseken ezt ki kellett harcolnia. Ugyanakkor még mindig borzasztóan tapasztalatlan. Rengeteg tehetséges kölyök van, a legfontosabb mégis a hozzáállás, hogy senki se szálljon el magától. Ebben nekünk is nagy a felelősségünk, nem szabad terhet rakni a vállára” – hangzott a menedzseri intelem.
Akárhogy is lesz, egy biztos: szerencsés ország, ahol egy fél szezon alatt két olyan tálentum tűnik föl, mint Rooney és Milner.