A nyári olimpiák történetének legeredményesebb norvég versenyzője, Knut Holmann egy magyar szakembernek, Bakó Zoltánnak köszönheti a sikereit. A sydneyi olimpia után visszavonult kajakos ezért kész tűzön-vízen illetve a hófödte Európán átvágni, ha Magyarországra hívják. A Nemzetközi Kajak-kenu-szövetség (ICF) sportolói bizottságának elnöke ezúttal a magyar föderáció által szervezett szakmai konferenciára érkezett Budapestre némi nehézség árán.
A sikereimet részben magamnak, részben a magyaroknak köszönhetem
A sikereimet részben magamnak, részben a magyaroknak köszönhetem
– Péntek este hat helyett szombat hajnalban értem ide, mert az oslói és a frankfurti gép sem indult el pontosan a havazás miatt – mondta Knut Holmann, aki pályafutása során kajak egyesben három olimpián összesen hat érmet gyűjtött. – Mivel foglalkozik, mióta sydneyi győzelmei után felhagyott az élsporttal? – Kellőképp kipihentem magam, aztán befejeztem a közgazdaságtudományi egyetemen folytatott tanulmányaimat. – Azt hallottam, igen aktív kikapcsolódást választott… – Való igaz, egy barátommal Kanadában befizettünk egy túlélőtúrára. Az ország észak-nyugati tájékán kitettek minket a Thelom-folyó partján, és három hét múlva kilencszáz kilométerrel lejjebb vártak minket. Lakott település több száz kilométeres körzetben nem volt, kajakkal közlekedtünk, sátorban aludtunk, és az volt az elemózsiánk, amit napközben fogtunk. – Versenyzőként ennél is komolyabb tetteket vitt véghez, hazájában pedig mindezért nemzeti hősként tisztelhetik. Jól gondolom? – Nálunk a téli sportok népszerűek, de az ország legeredményesebb nyári olimpikonjaként nem panaszkodhatok az ismeretlenségre. Ugyanakkor otthon is rendre arról nyilatkozom: a sikereimet részben magamnak, részben a magyaroknak köszönhetem. Először 1987-ben jártam Dunavarsányban, s ebben az időszakban Gyulay Zsolt és Csipes Ferenc volt a példaképem, a győzelmekhez vezető útra pedig Bakó Zoltán segítségével találtam rá.
jegy
KNUT HOLMANN (norvég) Sportága: kajak Születési idô, hely: 1968. július 31., Oslo Edzôje: Bakó Zoltán Kiemelkedô eredményei: 3x olimpiai bajnok (1996: K-1 1000 m; 2000: K-1 500 m, K-1 1000 m), 2x olimpiai-2. (1992: K-1 1000 m; 1996: K-1 500 m), olimpiai 3. (1992: K-1 500 m), 4x világbajnok (1990, 1991, 1993, 1995: K-1 1000 m), 5x vb-2. (1991, 1995: K-1 500 m; 1993: K-1 10000 m; 1998, 1999: K-1 1000 m)
– A sydneyi olimpia előtt – miután akkor már évek óta nem nyert a világversenyeken – önön és Bakón kívül kevesen gondolták, hogy kettős győzelemmel zárja le kajakos karrierjét. – Bevallom, mi sem sejtettük, csak reménykedtünk benne, illetve még azt sem, legfeljebb álmodtunk a diadalokról. Az ezer egyes mindig is a kedvenc számom volt, ám ötszázon Vereckei Ákos volt a favorit. A döntő aztán hat órát csúszott a szélvihar miatt, s végül heves hullámzásban rajtoltunk el. A győzelmemnek nagyon sok összetevője van: ebben a helyzetben a rutinnak, a technikai tudásnak, s az előző napi győzelem adta megnyugvásnak egyaránt döntő szerepe volt. A futam – a lehetetlen körülmények közepette – ráadásul húsz másodperccel tovább tartott, mintha tükörsima lett volna a víz, vagyis ez az ötszáz felért hétszázötven méter teljesítésével. Egy olyan ezres menőnek, mint nekem, ez aligha jelentett hátrányt. – Tapasztalata a sportág számára is sokat érne: kész feladatot vállalni a nemzetközi kajaksportban? – Nem vágyom sportvezetői karrierre, inkább az üzleti életben akarok elhelyezkedni. A sportág segítését természetesen feladatomnak tartom, és ha szponzorok bevonására lesz lehetőségem, nem késlekedem. – Ha menedzserként csupán közvetve marad kapcsolatban a sportággal, vajon edzőként láthatjuk-e önt a világversenyeken? – Ugyan, nem kívánok olyan területre tévedni, amelyben a magyarok felülmúlhatatlanok. Legutóbb, Sevillában szurkolóként ott voltam, s elégedetten tapasztaltam, hogy Bakó Zoli segítségével, Erik Veras-Larsen személyében újra akad egy norvég, aki egyesben nyert vébéaranyat.