Nyolc hónap semmittevés?

Rövid bevezető után máris a közepébe vágott, mondván: semmittevés jellemzi a GYISM munkáját, csak a nevében él ilyen minisztérium, az elmúlt nyolc hónapban nem létezett. "Ennek ellenére optimista vagyok és elkerülhető, hogy ez a semmittevés súlyos válsághoz vezessen – váltott látszólag hangnemet Deutsch Tamás –, mert még mindig kellő számban vannak a minisztériumban sportszakemberek”. A folytatásban elmondta, hogy azért is van oka a bizakodásra, mert az általuk beindított programok, így a Héraklész-program, élnek, és továbbra is támogatják a nők, valamint a fogyatékosok sportját. "Első ránézésre kedvezőtlenek a benyomások, de nem olyan rossz a helyzet. Ám alapvető változásokra van szükség”– mondta, majd hozzátette, teljes mértékben támogatja az úszószövetség elnökségének javaslatát, hogy Lágymányoson épüljön fel a 2006-os Európa-bajnokságra az uszoda, és példa nélkülinek nevezte, hogy ezt a tervet telekspekuláció fonja át. "Örülök, hogy kiderültek és a sajtóban is megjelentek az összefonódások, hogy a Kőér utcai ingatlan olyan alapítvány kezében van, amelynek részese volt a minisztérium jelenlegi közigazgatási államtitkára – mondta, majd rátért egy nagyobb létesítményre, a BS-re. – Helyes megoldásnak tartom, hogy a kötbér ügyében tárgyalni és nem pereskedni kezdtek, mi is ezt az utat választottuk volna.” De mint kiderült, a fő kérdés az, hogy a tárgyalás végén kedvező vagy kedvezőtlen megoldás született-e. Deutsch szerint kedvezőtlen, ugyanis ügyetlenül tárgyaltak, a "franciák túljártak a magyar kormány eszén”, a magyar fél susztermattot kapott, mert olyan pluszberuházásokat és szolgáltatásokat harcolt ki, amelyek szinte kivétel nélkül szerepeltek az eredeti megállapodásban is – vagyis a franciák kétszer számoltatják el ugyanazt. Hozzátette: a Budapest Sportarénának az eredeti tervek szerint 20 milliárd forint az ára, ehhez jön a környezet rendezésére szánt hatmilliárd, s mindennek a húszszázalékos éves kamata – vagyis összesen 34.5 milliárd forintba kerül a létesítmény, ezért "nem értem a kormányzat által emlegetett 40 milliárdot”. A téma lezárásaként megjegyezte: a tisztánlátás végett nyugodtan nyilvánosságra lehetne hozni az általuk kötött megállapodást. Az esetleges 2012-es budapesti olimpiáról pedig úgy vélekedett, hogy jelenleg a projekt elaltatása zajlik, utóda május óta egyszer sem hívta össze az Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottságot. Szerinte 2012 és 2020 között Magyarországnak olimpiát kell rendeznie. Amint várható volt, az elhangzottakra azon melegében, egy délutáni sajtótájékoztatón válaszolt Jánosi György miniszter és Szilvásy György, a GYISM közigazgatási államtitkára. "Nem a reagálás kényszere, inkább a közvélemény hiteles tájékoztatásának igénye miatt szólalunk meg. Végtelenül sajnálom, hogy Deutsch Tamás, az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának alelnöke nem vett részt azon a parlamenti ülésen, amelyen beszámoltunk az elvégzett munkáról és terveinkről, melyeket utána megosztottunk a MOB és a sportági szakszövetségek vezetőivel. Ezek a szervezetek mögöttünk állnak és támogatják elképzeléseinket. Számunkra pedig a legfontosabb a szakma támogatása” – hangzott Jánosi György felvezetése. A miniszter ezt követően tételesen cáfolta a vádakat és felsorolta, mit is tettek az elmúlt időben: elkészült az úgynevezett Fehér könyv, amely feltárja a magyar sport hiányosságait és működési zavarait; a szakma kérésére elindították a Sporttörvény átfogó módosítását; az iskolai és szabadidősport megerősítéseként meghirdették az Olimpiai ötpróba versenysorozatot. Mint mondta, hiányokkal is szembe kellett nézniük: elő kellett teremteni a nemzeti utánpótlás-nevelési programra azt a 900 millió forintot, amit az elődök nem jelöltek meg; 400 millió forinttal kiegészítették a MOB támogatását; kiemelten kezelik az élsportot, és mivel az idei az utolsó teljes olimpiai kvalifikációs év, a duplájára emelték az erre szánt pénzt; az utánpótlás-nevelési programba beemeltek hat olyan sportágat (asztalitenisz, evezés, röplabda, tenisz, sportlövészet, súlyemelés), amelyet az elődök igazságtalanul kihagytak. Az uszodaépítéssel kapcsolatban elmondta, hogy mindig is hallgattak a szakma véleményére, ám az úszószövetség korábban a Kőér utcai megoldást támogatta, de az elmúlt héten ezt a véleményt Lágymányosra módosította. Hatástanulmányok vizsgálják meg az összes lehetőséget, utána a kormány dönt a helyszínről. Az olimpia rendezési lehetőségeiről a héten elkészül a kiegészítés, utána összehívja a bizottságot. "A volt sportminiszter telekspekulációval vádolta a közigazgatási államtitkárt, és mivel az én vagyok, válaszolok a vádakra. Sohasem voltam az alapítvány kuratóriumának tagja!” – jelentette ki Szilvásy György. Hogy mi alapján hozhatták kapcsolatba a Kőér utcával? Talán azért, mert valaha a Bp. Spartacus teniszszakosztályának elnöke volt, ám erről a tisztségről 1997-ben lemondott. Deutsch Tamás számítási manőverére – miért kerül 40 milliárdba a BS felépítése? – úgy felelt: a hitelek és a költségek egy része forintban, a többi euróban lett meghatározva, így az összeg az árfolyamtól is függ. A "susztermattot” nem a BS szerződésének módosítását aláírók kapták, hanem az eredeti szerződést aláírók kötöttek rossz alkut. Nem kérték ki sportszakemberek véleményét, így maradhatott ki a tervekből többek között a távolugrógödör, és ezért van szükség a 600 millióba kerülő műszaki kiegészítésekre. Arra a felvetésre, hogy a vitákat és az egymásra mutogatást meg lehetett volna előzni az eredeti szerződés nyilvánosságra hozatalával, Szilvásy azt felelte: a módosítást ők nyilvánosságra hozták. Az eredeti szerződést Deutschék írták alá, és egyben titoktartási szerződést kötöttek a franciákkal. Ennek feloldására pedig a GYISM vezetői nem kaptak engedélyt.