Pérez nem kritizálja a bírót

A játéknap legnagyobb vesztese Fernando Vázquez lett, akivel hétfő reggel közölte a Rayo Vallecano elnöknője, Teresa Rivero, hogy a jövőben már nem ő a csapat edzője. A hírt egyébként a klub első embere (asszonya) jelentette be a média képviselőinek egy sajtótájékoztató keretében. "Arra számítottunk, hogy a három utolsó hazai mérkőzésünkön jó eredményt érünk el, hiszen könnyebb ellenfelek jöttek hozzánk, ám végül mindet elvesztettük, ezzel pedig nagyon kényes pozícióba kerültünk. Jelen helyzetben pedig nem tehetünk mást, mint megválunk az edzőtől. Fernando Vázquez nagyszerű ember, korrektül végezte a munkáját, de az élvonalban muszáj erősnek lenni hazai pályán, a Vallecas-stadionban meg kell nyernünk a mérkőzéseinket” – mondta az elnöknő. Azt egyelőre még nem tudni biztosan, ki lesz a menesztett tréner utóda, de a klubtól kiszivárgott hírek szerint a paraguayi Gustavo Benítez, a Santander egykori paraguayi mestere vagy az argentin Oscar Ruggeri lehet a befutó.
Maradva a fővárosban, essék szó a Real–Atlético szuperrangadó utózöngéiről is! Az élre Daudén Ibánez játékvezető tevékenysége, illetve annak visszhangja kívánkozik. A mérkőzés dirigense előbb egy nem igazán jogos tizenegyest fújt be a vendégek javára Roberto Carlos és José Mari közös légibalettjét követően, kiállította (jogosan) Helguerát, aki hátulról letaglózta Javi Morenót, két tizenegyest ítélt meg a Real javára, aztán egy vitatható eset után kiállította Garcia Calvót, végül egy olyan szabadrúgást adott meg az Atléticónak, amely előtt nem történt fault (Figo és Sztankovics ütközésénél legkevésbé a portugál tehetett arról, hogy ellenfele elesett), viszont utána gól született – mindez a 96. percben… Ehhez képest igazán nem sok, amit a fejére olvasott például Florentino Pérez, a Real elnöke: "Ha a mindenkori elnökök kritizálják a játékvezetőket, az biztosan nem vezet eredményre, egész pontosan csak a szurkolókat hergelik ezzel. Én ezért nem bírálok, de azt mindenképpen megjegyezném, hogy hasonló jelenetek aligha játszódnak le Spanyolország más stadionjaiban.”
A legbosszúsabb talán Luis Figo volt, aki azután, hogy két gólt lőve csapata javára fordította az állást, kihagyta a második tizenegyesét (szegény Burgos fejét találta telibe, így az argentin kapus az utolsó percekben vérző orral védte az Atlético kapuját), majd az említett, az egyenlítést eredményező szabálytalanságot ő követte el. "Letör az eredmény, de azért volt jó oldala is a mérkőzésnek, hiszen két gólt lőttem. A legjobban az fáj, hogy az utolsó percben nem követtem el szabálytalanságot, mégis pontrúgást kapott az ellenfél, amely aztán gyökeresen megváltoztatta a végkifejletet” – nyilatkozta a portugál.
Nem volt örömteli a Santander új elnökének, Dimitri Pitermannak az első mérkőzése a Sardinero-stadionban, ugyanis frissen vett csapata alulmaradt a Betisszel szemben. "Nem hiszek a balszerencsében. Jelen esetben az történt, hogy kikaptunk, de fel kell állnunk a pofon után. Jártam már az öltözőben is, ahol igyekeztem lelket önteni a játékosokba, mert most az a legfontosabb, hogy túltegyék magukat a kudarcon, és már az Osasuna elleni mérkőzésen törjék a fejüket” – szögezte le az ukrán származású, amerikai üzletember.
Több futballcsapatot érintő különféle botrányokat hozott nyilvánosságra az El Mundo című napilap és televíziós csatornája, miután rejtett kamerával rögzítették, ahogy az érintettek beismerik: nemcsak egyes játékosok, csapatok és bírák fizethetőek le, hanem a sportággal kapcsolatos pénzügyek adott esetben pénzmosásra is felhasználhatóak. A riport kapcsán a Spanyol Labdarúgó-szövetség vizsgálatot indított. A televíziós riport egyik jelenetében a Zaragoza egykori edzője, Marcos Alonso – aki dolgozott az Atlético Madridnál, a Barcelonánál, és a Sevillánál is – bevallotta, amikor leszerződött a utolsó munkahelyére, s látta, hogy a csapat milyen rossz helyzetben van, felszólította az elnököt, tegyen valamit, fizesse le Gerardo González Oterót, a szövetség akkori főtitkárát. A jelenleg másodosztályú Gijón volt elnöke, Juan Arego arról nyilatkozott, hogy három és fél millió pezetáért megvásárolható volt egy mérkőzés, másfél millióért pedig egy kapus vagy egy védő. Az El Mundo riporterei azért vették fel a kapcsolatot az utóbbi klubbal, mert állításuk szerint befektetni szándékoztak a labdarúgásba, és meg akarták venni a csapatot: 1200 millió pezetáért meg is kaphatták volna, amennyiben Arego is megkapja a részét és vezérigazgatói kinevezését. A lap szerint akadnak, akik pénzmosásra is használják labdarúgás ügyeit. Az egyik ilyen klubtulajdonos vállalkozó egy bizonyos Ruiz Mateos nevű üzletember, övé a Rayo Vallecano, s évente 700 milliót fektet a veszteséges csapatba, ugyanakkor 20 milliárd alatt nem lenne hajlandó megválni attól.