Mindössze arról van szó, hogy a már valljuk be veterán korban lévő (az ország Szilasa harminchárom esztendős lesz az idén) tornász ezt az évet egy kissé másképpen veszi. Főként azért, mert a többnyire egy szeren, vagyis a gyűrűn induló sportoló nem tud igazán segítségére lenni az olimpiai kvalifikációért hajtó magyar csapatnak az augusztusi anaheimi világbajnokságon.
Csollány újabb olimpiára készül
Csollány újabb olimpiára készül
– Azért gyorsan leszögezem: dolgozom. A tornateremben és a civil életemben egyaránt – magyarázta Csollány. – Igaz, jelenleg a sportban nem vagyok olyan intenzív, mint a debreceni világbajnokságot megelőző időszakban. Most inkább a civil munkámban vagyok tevékenyebb, hiszen érzem már annyira idősnek magamat, hogy elgondolkodjam, milyen lehetőségeim lesznek a jövőt illetően. – Úgy tudom, több vonalon is próbálkozik. – Igen, ez így igaz. Jelenleg a Pegazusnál segédkezem az áprilisi jégkorong-világbajnokság jegyértékesítésében. Ez nem jelenti azt, hogy állásban vagyok, mindössze megteszem az első lépéseket a való világban. Ezenfelül még számos "futó ügyem” van, de ezek legyenek inkább meglepetések. – Élvezi? – Úgy érzem, igen. A monoton, megszokott munka után van, ami elgondolkodtat és kreatívvá tesz. A lényeg, hogy látok lehetőséget, fantáziát ezekben a munkákban… És hogy sikeres leszek-e? A tornát sem úgy kezdtem el, hogy jöttek a sikerek. Keményen meg kellett küzdenem minden egyes eredményért. – Vagyis íme egy olyan tulajdonság, amelyet hasznosítani tud majd a civil életében is. – Igen, a sportban megismert küzdőszellem a munkámban is a segítségemre lehet majd. Azt hiszem, ez lehet az egyik oka annak, hogy sok egykoron sikeres sportoló tevékenykedik az üzleti életben is. – Nem lesz furcsa, hogy nem indul a Világkupa-nyitányon? – Bevallom, nem. Pályafutásom során elég Világkupán versenyeztem már. Sőt, most egyetlen porcikám se kívánja a kemény felkészülést. A debreceni világbajnokság fizikailag és szellemileg is eléggé megviselt, jólesik az, hogy ha rövid időre is, de szusszanhatok egyet. – Tavaly még arról beszélt, hogy az athéni olimpiát semmiképpen sem hagyná ki. – Ehhez tartom is magam. Mindenképpen szeretnék ott lenni Athénban, egy sportoló életében az olimpia mindig hatalmas élményt jelent – akár eredményesen, akár eredménytelenül zárod a versenyt. Mivel három olimpián indultam már, azt tudom, hogy a felkészülés teljes embert kíván. Éppen ezért szeretném, ha testileg és lelkileg is tökéletes állapotban tudnám megkezdeni a kemény edzéseket az olimpiára. – Mit jósol, Csollány Szilveszter ott lesz az athéni dobogón? – Szerintem ezzel a kérdéssel látogasson el inkább a delphoi jósdába. Talán ott nagyobb sikerrel jár…