Ifjabb Tóth hatból hatot nyert

Szajky már meg is látogatta őket, és megnyugodva tapasztalta, hogy a sérüléseik nem súlyosak.
A nyitó szakasz egyik fontos momentuma tehát ez a bukás volt, a másik pedig az, hogy az ifjabb Tóth János, Tóth Imre kettőst senki sem tudta megelőzni. "Janikát” tehát a salgótarjáni kiesés láthatóan nem zökkentette ki a ritmusból – erre bizonyíték, hogy szombaton mind a hat gyorsasági szakaszon ő végzett az élen.
"Az első két pályán nagyon izgultam, mert hiányoztak a Salgótarjánban elvesztegetett kilométerek – vallotta be a Peugeot 206 WRC pilótája. – Amúgy sem volt könnyű nap: egy pályán belül többször is stílust kellett váltani a pályára hordott murva miatt. Vasárnap azonban még nehezebb lesz, mert defektveszélyes pályák következnek. Ennek tudatában pedig nehéz megmondani, mire lesz elég az előnyünk.”
Az előny majdnem fél perc a második helyen álló Benik Balázs, Somogyi Pál kettőssel szemben, amely a néhány héttel ezelőtti győzelme után vezeti a bajnokságot. Benik elmondta: tisztában volt vele, hogy lesz olyan gyorsasági, amelyen megkapja "Janikától” a szokásos tízest (mármint másodpercben) – és így is lett. De a fordos pilóta nem aggódik, kockáztatni pedig semmiképpen sem akar, hiszen a szombati tapasztalatok alapján hátránya nem tűnik ledolgozhatónak.
Miközben a legtöbben az ifjabb Tóth–Benik párharccal voltak elfoglalva, a harmadik helyért iszonyúan szoros csata alakult ki ifjabb Angyalfi Károly és Szabó Gergő között. Előbbi versenyző most próbálta ki először a kormányváltót, amellyel az egyik szakaszon volt egy kis gond, de ezt leszámítva parádésan működött – nem úgy a beállítások, amelyek következtében Angyalfi folyamatosan azért küzdött, hogy ne essen le az útról. Vele ellentétben Szabó fölöttébb élvezte a száguldást az új Octaviájával, amelyről hamar kiderült, hogy sokkal jóindulatúbb, mint elődje, bár a Corollának talán kicsit erősebb volt a motorja. A pilóta egyszer fenékkel érkezett az egyik kanyarba, egyszer pedig az előtte az árokba csúszó és ott defektet kapó Szilágyi tartotta föl néhány másodpercig, ettől eltekintve nyugodt napja volt.
Nem úgy Szilágyinak és Révésznek, a fennmaradó két WRC-snek. Előbbi a már említett árokba csúszásnál két kereket is veszített, és kiállni kényszerült, utóbbi pedig turbóhiba miatt adta fel.
Az A8-as kategóriában Turi Tamás és Aschenbrenner György csatáját várta és kapta a közönség – a hazai pályán autózó Turi talán kevesebb gonddal, bár változatlanul elég gyenge autóval szerzett majdnem egyperces előnyt.
Az N-csoportban Spitzmüller Csaba lepte meg az ellenfeleket, méghozzá alaposan. Pedig az első gyorsaságin neki is volt egy kalandja: miután Szajky esésénél lelassították a nézők, annyira felspannolta magát, hogy a nagy sietségben rögtön be is csúszott az árokba. Az előnye ennek ellenére elég meggyőző csapattársa, Pandur Zsolt előtt, aki egy év után végre nagyobb gond nélkül (az AC-pumpa rendetlenkedett egy kicsit) teljesített egy versenynapot. A harmadik helyezett Oroszlán László bevallotta, hiányoztak a salgótarjáni kilométerek, emiatt eléggé indiszponált volt.
A kétkerék-hajtásúak küzdelme már reggel eldőlt: a Szajky bukása után rajtolók ugyanis a szabályoknak megfelelően átlagidőt kaptak, ami lényegesen rosszabb volt a két citroenes pilóta, Bútor Róbert és Herczig Norbert idejénél, így kettejük között dőlt el az első hely sorsa. Bútor néhány másodperccel mindig jobb volt (ez nem meglepő, hiszen az ő Kit-carja valamivel erősebb), ám majdnem az öszszes előnyét elveszítette, amikor elszámolták a rajtidejüket. A legfőbb rivális Herczigék szóltak nekik, hogy már rajtolniuk kellett volna, így csak tíz másodperc büntetést kaptak. A napot így is 12 másodperces előnnyel zárták, ám Herczig ettől csöppet sincs elkeseredve. Azt mondja, egyelőre nem tudja legyőzni Bútort, de szépen lassan eljön annak is az ideje, hogy ők ketten még szorosabb csatát vívjanak egymással.