Tóth győzött, Benik bukott

Furcsa, amikor egy verseny győztese nem azzal kezdi a napi élmények sorolását, ami vele történt, hanem azzal, ami másvalakivel. Tény, hogy ifjabb Tóth János hangulatát meghatározták a harmadik gyorsasági szakaszon történtek, és az sem kérdéses, hogy vasárnap szinte mindenki Benik Balázs hatalmas eséséről beszélt. Néhány órán keresztül nem lehetett tudni, hogy mi is történt pontosan a sátai célban, mivel a két gyorsaságit megnyerő pilótát kórházba szállították. Utóbb kiderült, néhány zúzódással és kisebb agyrázkódással megúszta az esést, sőt, a céldobogónál már ő is tapsolt a társaknak.
"Hatodik sebességi fokozatban, teligázon érkeztünk a célhoz – emlékezett Benik. – Majdnem kiütöttük az előjelző táblát, visszakaptam a kormányt, és még simán befordultam volna, ha a célt jelző tábla vasállványában nem akad meg az autó. Attól kezdve azonban már nem voltam ura a kocsinak, magasra repültünk, és néhányat fordulva értünk földet. Elájultam, aztán amikor magamhoz tértem, nem tartottak meg a lábaim. Egyfelől nem mindennapi élmény volt ilyen nagyot esni, másfelől viszont elég drága mulatság, mert a Focus totálkáros lett…”

A hátborzongató esés tehát szerencsére jó véget ért. Benik kiesése után ifjabb Tóth győzelmét már senki sem veszélyeztette, ám a hatszoros bajnok annak ellenére sem volt elégedett, hogy a verseny tizenkét gyorsasági szakaszából hetet megnyert. "Felháborítónak tartom, hogy nem engedik a gumicserét akkor, amikor leesik az eső – morgott Janika. – Hiába figyelmeztetnek, hogy nyálkás az út, ha nincs esélyem gumit cserélni. Én nem félek esőben vezetni, de vannak határok, amelyeken nem szabad túllépni, ha az ember nem akar nagyot esni. Elrontják a játékunkat!”
Szabó Gergő játékát ezen a napon az sem tudta volna elrontani, ha jégeső szakad le a pályákra, de azért nagy szerencse, hogy ez nem történt meg. A Skoda Octavia WRC-vel ezen a viadalon debütáló pilóta számára ugyanis már a vasárnapi első gyorsaságin nyilvánvalóvá vált, hogy dobogóra állhat. Rögtön azután, hogy ifjabb Angyalfi Károly a szakasz végén egy kanyarban a látványosabb fordulás érdekében behúzta a kéziféket, és az aszfaltra hordott murván az árokba csúszott. Körülbelül fél percet töltött el ott, így Szabónak még az is belefért, hogy a hátralévő gyorsaságikon elhullajtson néhány tizedmásodpercet a szépség, a közönségszórakoztatás oltárán. Az érces hangú Skoda nagyon hamar belopta magát a közönség szívébe, a pilóta meg már régen ott van, úgyhogy nem volt meglepő a tapsvihar a céldobogónál.
A harmadikként érkező Angyalfi sem volt azonban nagyon elkeseredve – nem is lehetett, mivel két dobogós helyének köszönhetően az összetettben az élre ugrott.
Az A8-as géposztályban Turi Tamás úgy autózott a félig N-es, félig A-csoportos Mitsubishivel, mint az álom. Bár saját bevallása szerint ing, gatya leszakadt róla, annyira sietett, meglett az eredmény, hiszen volt olyan gyorsasági szakasz, amelyen WRC-k is végeztek mögötte. A másodikként érkező Aschenbrenner Györgynek esélye sem volt arra, hogy a győzelemért küzdjön, mivel az első napon egy elektromos hiba következtében tetemes hátrányba került. Vizin László szerint számára a harmadik hely volt a reális, hiszen mindkét előtte lévő pilóta autója jobb, mint az övé.
Az N-csoportban Spitzmüller Csaba az utolsó gyorsasági szakaszon a frászt hozta a szurkolóira. A szinte végig az élen álló versenyző Lancerjében ugyanis a záró szakasz előtt elromlott az AC-pumpa, úgyhogy ötvennel hajtott végig a húsz kilométeres sajómercsei úton, végig attól rettegve, hogy ilyen kevéssel a diadal előtt megáll a kocsi. A Mitsubishi kibírta, Spitzmüller ünnepelt, csakúgy, mint a mögötte végző Pandur Zsolt, aki 148 gyorsasági kilométer megtétele után mindössze négy tizedmásodperccel előzte meg a továbbra is gyengélkedő Evo7-essel versenyző Oroszlán Lászlót. A szombati beszámolónk szerint még Pandur volt előrébb, a reggeli rajtnál azonban már Oroszlán mögött láthatta a közönség, Szajky szombati esése utáni átlagidőnek köszönhetően. Pandur tehát életre-halálra hajtott, és a végén elérte a célját, igaz, egy hajszálon múlt, hogy övé lett az ezüst babérkoszorú.
Az F2-es kategóriában az már szombaton nyilvánvaló volt, hogy a két citroenes pilóta, Bútor Róbert és Herczig Norbert között dől majd el a győzelem sorsa, hiszen az előnyük behozhatatlan volt. Az is hamar kiderült, hogy Bútor stílusának jobban fekszenek a koszosabb, vizesebb, csúszósabb pályák, hiszen szépen lassan megnyugtató előnyt szedett össze, és ezzel megszerezte idei második kategóriagyőzelmét. Érdekesség egyébként, hogy a nagyobb kategóriákban egyedül ő tudott duplázni, a többiben új győztest avattak. Herczig sem volt azonban szomorú, bevallotta: egy kicsit tartott az esőtől, és nem is találta el a legjobb gumit, ezért autózott a szokásosnál visszafogottabban. Az önbizalmának azonban határozottan jót tett, hogy a salgótarjáni kiesése után ezúttal célba ért, ráadásul nem is rossz pozícióban.
Folytatás négy hét múlva Székesfehérváron, a kétszeres szorzójú Eb-futamon.