Ennyivel több a világbajnokuk

Sok minden történt azóta, például Zidane-ból, Trezeguet-ből, Thuramból, Ronaldóból és Roberto Carlosból világbajnok lett, nem véletlenül várt ötükre főszerep kedden este a Bernabéuban. Különösen a madridi aranyfiúknak illett igyekezniük, elvégre azt az ötöst, amit a Mallorcától kaptak a szombati bajnokin, valahogyan feledtetniük kell.
Mint jeleztük, hidegben, ráadásul esőben és – amennyire a Bernabéu égbe szökő lelátóinak ölében ez lehetséges – szélben kezdődött meg a játék. Egyik csapat játékosai sem feledték, hogy a jövő héten lesz egy visszavágó is, ennek megfelelően megfontoltan, minden lépést és passzt kétszer meggondolva, ugyanakkor pazar technikai tudásuknak köszönhetően egyáltalán nem unalmasan futballoztak. Dacára a Real gazdag támadófegyverzetének, az első veszélyes helyzet a vendégek előtt adódott: a 8. percben a keresztbeívelt labdát Trezeguet mellre vette a jobbösszekötő helyén, majd 13 méterről jobbal mellébombázta. Válaszul a rendkívül aktív – egyszer még az alapvonal közeléből is lövésre vállalkozó – Roberto Carlos tüzelt az égbe távoli szabadrúgásból. Zidane szabadrúgása lényegesen jobban sikerült a 14. percben, 25 méterről, a balösszekötő helyéről meglőtt labdája szépen elkanyarodott a sorfal fölött, csakhogy ezt Buffon is látta, és vetődve védett.
Ronaldót viszont nem nagyon láttuk. Természetesen ő akarta így, szép lassan köddé vált a körülötte tüsténkedő védők gyűrűjében – hogy aztán a megfelelő pillanatban "megmutassa magát”. A 24. percben, Figo passzát követően a brazil kényszerítőzni próbált Morientesszel, aki Iulianóval a nyakán kapcsolódott be a büntetőterület elé érkező akcióba. A labda végül a becsúszó olasz védő lábáról került a továbbrobogó Ronaldo elé, aki egy igazítás után 16 méterről, jobb belsővel, laposan a kimozduló Buffon mellett a bal sarokba lőtt.
Bár Nedved szinte azonnal egyenlíthetett volna – a cseh játékmester 17 méteres lövését Iker Casillas védte –, továbbra is jobbára a Real birtokolta a labdát. Birindelli és Iuliano egy-egy sárgája a Juve-védők "eszközgazdagságát” jelezte, a Ronaldo rálépős csele és "lyukra” pöccintett passza után estében föléemelő Morientes helyzete pedig a Madridban rejlő lehetőségekből adott ízelítőt. Aztán mialatt a hazai publikum visszapörgette magában ezt az ízig-vérig Real-összjátékot, egyenlített a Juventus: a 45. percben Del Piero mozgott keresztbe a bal oldalon a 16-os előtt, lövése után a labda Míchel Salgadóról Trezeguet elé pattant, a Juve hivatásos lesipuskásának több sem kellett, hét méterről a bal alsóba pöckölt.
Hiába volt egy egész szünetnyi ideje a Realnak a némiképp váratlan egyenlítő gól megemésztésére, a második félidő elején inkább bizonytalannak, mintsem lélekben erős különítménynek tűnt a spanyol elitalakulat. Nem lendített a hazaiak játékán az sem, hogy Vicente Del Bosque mesternek az egyetlen gólszerzőt, a lábát fájlaló Ronaldót ki kellett vonnia az arcvonalból – bár a kijelölt helyettes, Portillo híres a beugrásairól. Ezúttal talán az volt a baj, hogy nem volt hova beugrani… A Real meglehetősen céltalanul adogatott, játékosai nem tudtak mit kezdeni a szervezetten, bátran, "egész pályán” védekező Juventusszal. Jellemző, hogy ebben az időszakban Zambrotta – no azért ő is válogatott – bűvölte el a közönséget: előbb nagyszerű becsúszással szerelte Gutit a 16-oson belül, majd egy perccel később már a Real területén akciózott, fejese alig szállt a kapu fölé. Del Piero csúsztatott fejese sem sokkal kerülte el a célpontot.
Mielőtt azonban még kétségbeejtőbbé vált volna a helyzet, a házigazda "talált” egy gólt. A 72. percben Figo jobb oldali szöglete után röviden mentett a torinói védelem, a labda Roberto Carlos elé került, aki balról, mintegy 19 méterről, ballal a bal alsó sarokba lőtt. A partjelző lest jelzett – nem is alaptalanul –, de rövid konzultáció után a játékvezető úgy ítélte meg, hogy a "bennfeledkező” támadók nem zavarták Buffon kapust munkája végzésében.
Roberto Carlos lábában maradt még dinamit, a 81. percben 30 méteres szabadrúgásból ismét célba vette a kaput, de Buffon ezúttal könnyedén védte a középre tartó labdát. Gól tehát már nem született – bár a végén madridi helyzet volt bőven –, és ha végül nem is láttunk "ötcsillagos” mérkőzést, reménykedhetünk egy hasonlóan nagy csatát hozó visszavágóban, hisz ami a továbbjutást illeti, semmi sem dőlt még el. Egyelőre csak a világbajnokok számában meglévő minimális különbség ütközött ki…