A matador esete a királlyal

Pedig Carlos Sainz akkor csak egy hajszálnyira volt a harmadik címétől. A fő rivális Tommi Mäkinen kiesett a zárófutamon, és a spanyolnak nem kellett volna mást tennie, csak begurulni a célba. Az utolsó gyorsasági szakaszon azonban megállt az autója. A matador kiszállt, és elkezdett járkálni. Az arckifejezéséről regényeket lehetett volna írni. A navigátora, Luis Moyá nem bírta olyan jól idegekkel. A kocsi hátuljához érve tiszta erőből bevágta a sisakját a hátsó szélvédőn. Emberi volt, az biztos!
De azóta már Moyá sincs (az idén visszavonult), a Toyota is rég kivonult a ralisportból, és a matador is új motivációt talált. Most éppen a Citroen-csapat tagja (érdekes körülmények között harmadik pilótának szerződött oda), és a második helyen áll a világbajnoki pontversenyben.
A kétszeres világbajnok a Német Ralin exkluzív interjút adott lapunknak, amelyben a rendkívül bizonytalan jövőről és a terveiről beszélt.
– Az idei bajnokság hatalmas változásokat hozott az ön életében: új csapat, új autó, új navigátor. Hogy élte meg mindezt?
– A Xsara teljesen más, mint a Ford volt, de most már jól érzem magam benne. Eleinte egy kicsit furcsa volt, de az első három-négy verseny után kezdtem egyre jobban megszokni, megszeretni. Ugyanez a helyzet a navigátorommal, Marc Martíval is. A kezdés nem volt gondmentes, de most már minden rendben van közöttünk.
– Tizenhat együtt töltött év után egy kicsit sem hiányzik a korábbi társa, Luis Moyá?
– Ha valaki hoz egy döntést, azt a másiknak el kell fogadnia. És Luis úgy határozott, befejezi a ralizást. Nem érzett több motivációt ehhez a sportághoz, és nekem bele kellett nyugodnom, hogy elment. És egyébként is, Marc nagyon jó munkát végez.
– A hét végi Német Rali nem sikerült túl jól az ön számára. Ezután felvetődik a kérdés: jobban szereti a murvás versenyeket az aszfaltosaknál?

– Mindkét talajtípust szeretem. Tudja, ez úgy van, ha az ember egymás után sok viadalt teljesít aszfalton, akkor már várja a murvát, és fordítva is igaz.
– Gondolom, a törökországi murvát azért nem akarja csak úgy elfelejteni.
– Jó érzés volt futamot nyerni, főleg úgy, hogy az autó akkor még nagyon új volt nekem. Ráadásul a Xsara mindaddig csak aszfalton bizonyította kiválóságát, úgyhogy meglepett, mennyire kezes volt a murvás pályákon.
– Kétszeres világbajnokként tökéletesen tisztában lehet azzal, mi a siker titka. Elárulná?
– Kell egy erős és gyors autó, amelyben jól érzed magad, egy jó csapat, jó gumi, no meg sok-sok szerencse. Igen, a szerencsének fontos szerepe van a sikerben.
– Babonás?
– Nem, egyáltalán nem, soha nem is voltam.
– Ezek szerint szerencseszáma sincs?
– Nincs, de azt be kell vallanom, hogy a fekete macskákat nem kedvelem különösebben.
– Néhány éve arról cikkeztek a pletykalapok, hogy minden idénykezdet előtt elmegy János Károly király egyik birtokára, és ott megautóztatja az uralkodót.
– Nem történt ilyen. Ezek csak álhírek – mosolyog. – De szerencsére a királyi család tényleg nagyon szereti az autósportot, és követi is az eseményeket. Ha minden igaz, az idei Katalán Ralira is eljön János Károly király.
– És beül ön mellé a Xsarába?
– Elképzelhető…
– Van olyan álma, amelyet mindenképp szeretne megvalósítani, mielőtt visszavonul?
– Jó lenne még egyszer világbajnoki címet nyerni! De persze rövid távon mindig az a fontos, hogy versenyképes legyen az ember, hogy tudjon futamokat nyerni, hogy ott legyen a tűz közelében.
– Az idén, úgy tűnik, nem feltétlenül kell megelégednie részsikerekkel, hiszen a második helyen áll a bajnokságban. Ön szerint van esélye nyerni?
– A következő két-három versenyen sok minden kiderül majd, ezek a futamok rendkívül fontosak lesznek a végeredmény szempontjából. És nekem az összes további futamon is pontot kell szereznem, ha tényleg világbajnok akarok lenni.
– És ha nem sikerül? Az már biztos, hogy a Citroen meghosszabbította Sebastien Loeb szerződését, úgyhogy az új szabályok értelmében – amelyeket a fiatal pilóták támogatása érdekében hoztak – vagy önnek, vagy Colin McRae-nek távoznia kell az év végén a francia csapattól.
– Szeretnék maradni, de ha menni kell, hát menni kell. A Citroen nagyon jó, lelkes és fiatal csapat, amely keményen dolgozik a sikerért, és ez rám is jó hatással van. Minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy ha az év végén távoznom kell, akkor úgy emlékezzenek rám mint jó pilótára.
– Melyik az az istálló, amelyiknek az ajánlatát semmiképpen sem fogadná el jövőre? Melyik az az autó, amellyel nem szívesen versenyezne?
– Ez egyelőre nagyon távoli, azt sem tudom, kapnék-e egyáltalán ajánlatot a következő évadra.
– Egyes rajtszámmal, világbajnokként biztosan.
– No igen, úgy biztosan…