Amióta bevezették az olimpiai kvalifikáció rendszerét, a kvótaszerzés minden versenyre rányomja a bélyegét.
Kállai (balra) és Balogh (jobbra) küzdôszellemével sem volt gondja Pálvölgyi mesternek (Fotó: Danis Barna)
Kállai (balra) és Balogh (jobbra) küzdôszellemével sem volt gondja Pálvölgyi mesternek (Fotó: Danis Barna)
Már szinte semmit sem tudunk – versenyzők, edzők, újságírók és szurkolók – önmagában nézni, a jónak sem tudunk annyira örülni, mert mindenre rávetül az ötkarikás játékok árnyéka. Hiába nyert a júliusi, pesarói világbajnokságon aranyérmet a férficsapat és a váltó – a hangulat kicsit szomorkás lett, mert az összegzéskor hiányzott az egyéni éremmel járó kvóta. Valami hasonló történt a kontinensbajnokságon, Ustí nad Labemben is. Férficsapatunk hajszállal (20 ponttal) maradt le az aranyéremről, váltónk hatalmas csatában, a végén remek futással lett aranyérmes, de… – Valamennyire elmaradtunk a kitűzött céltól, mert a csapatversenyben csak ezüstérmesek lettünk, és egyéniben elmaradt a kvótaszerzés – kezdte a gyorsértékelést Pálvölgyi Miklós, a férfiak szövetségi kapitánya. – Ugyanakkor valamennyi versenyző minden pillanatban nagyon küzdött, mint még talán sohasem. Elég csak emlékeztetni arra, hogy Balogh Gábor a gyenge, százhetvennégy körös lövészet után képes volt talpra állni, és még így is esélye nyílt a kvótaszerzésre. – A pesarói vébén mindenkit ámulatba ejtett a magyarok remek lovaglása, amit most nem sikerült megismételni. Mi az oka a nagy különbségnek? – Nem szoktam a lovakra hivatkozni, de az az igazság, hogy vegyes volt a lóállomány. Persze a fiúk is követtek el hibákat. Ennek ellenére továbbra is tartom, hogy ők a legjobbak a lovaglásban. S mielőtt rákérdezne, azt is tartom, mert biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb kvótát is szereznek. Kulcsár Antal, a nők szakvezetője a végeredményt tekintve maradéktalanul elégedett lehet, hiszen "lányai” az érmek mellett – a vb-hez hasonlóan – kvótát is szereztek. – Amikor gondok vannak, azokról többet tudok beszélni, hiszen azokon "rágódni” szoktam. Most viszont jól sikerült a verseny, átmentettük a vébéformát. Persze ehhez sok szerencse is kellett, például az, hogy lovaglásban nem sorsoltunk rosszul. – Szóval minden szép és jó…
– Azért akadtak kisebb problémák. Az egyéni versenyt bizonytalanná tette, hogy nem volt selejtező. A lányok meg is jegyezték, hogy nem tudták annyira "belakni” a helyszíneket. A lövészetük jó volt ugyan, de a vívásba nehezen lendültek bele, csak Simóka Bea kezdett a tőle vártnak megfelelően. Az úszásból ki kell emelni Simóka Nóra egyéni csúcsát, valamint azt, hogy Füri Csilla betegség, kihagyás után is jól úszott. Vörös Zsuzsanna megnyerte az úszást, majd élete legjobb lovaglását produkálta. Egy gyenge lóval úgy tudott hibátlan teljesítményt nyújtani, hogy előtte a melegítéskor bukott vele. – A nők Vörös és Füri révén már kvótával büszkélkedhetnek… – Valóban, de várom azt, hogy más versenyzők is kiharcolják a részvételt. Már csak azért is, mert a kvóták névre szólóak, és esetleges sérülés esetén így elvesznének. Inkább legyen az a problémánk, hogy a négy kvótát szerzett versenyző közül ki legyen a két olimpiai szereplő, mint hogy a mostanra megszerzett két kvalifikáció közül egyet elveszítsünk.
Az eddig kvótát szerzett versenyzők Férfiak: Andrejus Zadnieprovskis (litván, Világkupa-döntő 1., 2002), Eric Walther (német, vb-1., 2003), Eric Johansson (svéd, vb-2., 2003), Michal Michalík (cseh, vb-3., 2003), Edvinas Krungolcas (litván, Eb-1., 2003), Andrea Valentini (olasz, Eb-2., 2003), Dmitrij Meliah (fehérorosz, Eb-3., 2003) Nők: Claudia Corsini (olasz, Vk-döntő 1., 2002), Vörös Zsuzsanna (magyar, vb-1., 2003), Oleszja Velicsko (orosz, vb-2., 2003), Kate Allenby (brit, vb-3., 2003), Georgina Harland (brit, Eb-1., 2003), Paulina Boenisz (lengyel, Eb-3., 2003), Füri Csilla (magyar, Eb-4., 2003) A következő kvalifikáló verseny: Világkupa-döntő, Athén, 2003. december