A Nemzeti Sportszövetség megalakulása óta eltelt több mint két év alatt folyamatosan érzi azt az igényt, hogy a sportszektor szakmai civil szervezeteinek legyen beleszólásuk a hazai testnevelési és sportmozgalmat befolyásoló döntések meghozatalába. A szakmaiság érvényesítésének hatékonysága eleddig kívánnivalókat hagyott maga után, nem akadt ugyanis olyan fórum, amelyen a civil szervezetek elmondhatták volna véleményüket.
Mindennek szükségessége akkor került előtérbe, amikor az Európai Unió 2004-et meghirdette a "sport és nevelés” évének, ennek jegyében pedig megindult egy pályázati folyamat. A bírálóbizottságokba kellett delegálni képviselőket a civil oldalról, ugyanakkor a civil szervezetek nagyobb szerepvállalásának igénye az új sporttörvény kapcsán is egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A Nemzeti Sportszövetség munkája során már igyekezett az egyes szervezetekkel szoros kapcsolatot kiépíteni, aminek egyik állomása volt az az október elsejei találkozó, amelyen megjelentek a közoktatás, a felsőoktatás, a testnevelők, a sportegyesületek, az edzők, a sportújságírók, a sporttudomány, a sportegészségügy, a sportlétesítmények és – talán kakukktojásként – a fegyveres erők képviselői.Mint azt Elbert Gábor, az NSSZ főtitkára elmondta, az összejövetelen tartalmas vita bontakozott ki, és mindenki kifejezetten hasznosnak ítélte a sport teljes civil oldalának képviseleti szervezeteit egyesíteni. Az eseti együttműködés helyett felvetődött az intézményes szintre emelés lehetősége, és az elképzelést hamarosan tett követte: pénteken megalakult a Nemzeti Sportszövetség Társadalmi Kollégiuma, amelynek a következő szervezetek a tagjai: Magyar Diáksportszövetség, Magyar Edzők Társasága, Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség, Magyar Rendészeti Sportszövetség, Magyar Sporttudományi Társaság, Magyar Sportújságírók Szövetsége, Magyar Testnevelőtanárok Országos Egyesülete, Sportegészségügyi Szakmai Kollégium, Sportegyesületek Országos Szövetsége, Sportlétesítmények Országos Szövetsége, Nemzeti Sportszövetség. A pénteki ülést Elbert Gábor vezette, és részt vett rajta Mesterházy Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár kiemelte az állam és a civil szervezetek párbeszédének fontosságát, és az új intézmény felelősségét emlegette, kitérvén arra, hogy az utóbbi időben a sportszektor civil szervezetei kikerültek a vérkeringésből. Elbert Gábor úgy vélekedett, hogy a kollégium érdekérvényesítő képességével segítheti a magyar sportot.A tervek szerint negyedévenként ülésezne a kollégium, a fórumokon meghívottként mindig jelen lenne a GYISM képviselője. Az NSSZ állandó bizottságaiban helyet kapna egy-egy kollégiumi tag, az elnök személyét illetően azonban csak később döntenek.