Pro Tour-sorozat döntőjébe jutni& Ilyen eredményt lassan egy világbajnoki éremmel egyenértékűnek tekintenek az asztaliteniszezők. Nem csoda hát, ha óriási a tülekedés, és bizony a rendkívül sűrű, kínaiakkal és egyéb ázsiaiakkal teletűzdelt mezőnyben európai csak alig-alig keveredhet a dobogó környékére.
Tóth Krisztina: a dániai sikerre inni kell
Tóth Krisztina: a dániai sikerre inni kell
Ezen ritka alkalmak egyike volt az elmúlt hét végén, amikor a dán nemzetközi bajnokságon Tóth Krisztina úgy játszhatott döntőt a világranglista-vezető kínai Csang Ji-ning ellen, hogy előtte a világranglistán 5. helyen álló, ugyancsak kínai, az arcberendezése miatt az európaiak körében többnyire csak kisbékának hívott Kuo Jüét is legyőzte. A finálét ugyan elveszítette, ám ez semmit sem von le a siker értékéből: a sportág egész éven át tartó Pro Tour-sorozatának idei kiemelkedően legjobb magyar eredménye ez a második hely. – Azt hallottam, az ismerőseinek azt írta sms-ben, talán még soha nem játszott ilyen jól, mint most. Igaz ez? – Az sms, vagy az, amit írtam? – Mindkettő. – Igen, tényleg küldtem ilyen sms-eket, és valóan úgy éreztem, hogy – legalábbis amióta bevezették a tizenegy pontos szetteket – még soha nem játszottam így: bármihez nyúltam sikerült, bármit elgondoltam, az úgy lett. Nem tagadom, nagyon jó érzés volt. – Érezte, hogy igazi világszenzációt okozott a döntőbe jutásával? – Hallottam az Eurosport híreiben is előkelő helyen szerepeltem, és más nagy televíziós társaságok sportadásai is kiemelten foglalkoztak velem. Nagyon örülök, mert egy ilyen versenyen döntőbe jutni tényleg nehéz, a mezőny erőssége gyakorlatilag megegyezik egy világbajnokságéval. Dániában például ott volt a teljes kínai, hongkongi, dél-koreai, japán válogatott, és akkor még nem említettem az európai menőket. A jelek azt mutatják, hogy szép lassan ezek a Pro Tour-versenyek veszik majd át a főszerepet, egyre komolyabbak a pénzdíjak, egyre sűrűbb a mezőny, a sportág e tekintetben kezd hasonlítani a teniszhez. Az az érzésem, hogy az Európa- és a világbajnokságok idővel mindinkább a háttérbe szorulnak majd. Szóval nagyon értékes egy ilyen siker. – Gondolom, különösen a Kuo Jüe elleni elődöntőt tartja kedves emléknek. – Igen. Tudni kell, hogy egy nagyon fiatal, mindössze tizenöt éves játékosról van szó… – …Bocsánat, hogy közbevágok, de tényleg tizenöt éves? – Ezt hogy érti? – A kínaiak esetében már nem egyszer előfordult, hogy – fogalmazzunk így – tévedtek egy-két évet a születési dátummal. – Szerintem ő most tényleg annyi. Ugyan nem láttam a születési anyakönyvi kivonatát, de a testalkata alapján nem mondanám többnek, és az arca is gyereknek tűnik még. De a fiatal kora ellenére óriási tehetség, amit igazol, hogy már most ötödik a világranglistán. Ezt megelőzően egyszer játszottam ellene, körülbelül két évvel ezelőtt Ausztriában, és akkor nagyon megvert. Most viszont, ahogy már mondtam, nekem minden sikerült. – Hogyan fogadta a kínai, a számára szokatlan vereséget? – Elég idegesnek tűnt, de egyébként is nekem furcsa egy kicsit. Lehet, hogy a fiatal kora miatt van, de elég távolságtartó, és mintha arrogáns lenne. De lehet, hogy ez csak az én érzésem, hiszen azt mondják róla, hogy aranyos kislány. – Általában milyen a kapcsolata a kínaiakkal? – Kapcsolatnak nem igazán lehetne nevezni, mert Kuo Jüéhez hasonlóan a többiek is nagyon visszahúzódóak. Nem nagyon beszélnek angolul, és általában csak a saját maguk köreiben érzik jól magukat, ritkán társalognak az európaiakkal. Talán még az olimpiai és világbajnoki címvédő Vang Nannal a legjobb a nexusom, amikor egy teremben edzünk, időnként odaszól, hogy "láttalak, jól játszottál”. – A többiek lenézik az európaiakat? – Nem, szerintem erről szó sincs. Egyszerűen csak ilyenek. De az is az igazsághoz tartozik, hogy többnyire udvariasak, nekem mindig köszönnek és láthatóan elismernek. Sőt, megkockáztatom, hogy a maguk módján még kedvelnek is. – És ön hogy áll velük? Például Csang Ji-ninggel, aki most is legyőzte. Nem haragszik ilyenkor rá? – Á, erről szó sincs. Meg aztán ez a meccs most nem olyan volt, mint máskor: egyenrangú ellenfél voltam, egy pillanatig sem érezhette, hogy simán megver. Azt gondolom, legbelül ő is érezte ezt. – A hét végén újabb verseny, a svéd nemzetközi bajnokság következik. Hasonló folytatással? – Jó lenne. De azt látni kell, hogy egyik hétről a másikra komoly formajavulások és visszaesések tapasztalhatók. Nekem például az ősz elején volt egy hullámvölgyem, aztán a német nemzetközi előtt már érezhető volt a javulás, Brémában is felfelé mentem most Aarhusban pedig tényleg a csúcson voltam. Remélem, a sorozat nem szakad meg, mert a svédországi verseny után még lesz a válogatottal Európa-bajnoki selejtezőm és a Bundesligában is fontos meccsek várnak rám. Igazi pihenésre csak karácsony környékén lesz lehetőségem, és akkor is csak néhány napig. Szóval nagyon kellene, hogy formában maradjak.
A válogatott edzői döntöttek: Pázsy, Demeter, Zwickl és Fazekas pályázhat Athénra
Tóth Krisztina az év legjobb egyéni eredményét érte el a Pro Tour versenysorozat dániai állomásán (egyesben a 2. helyen végzett), de nem sok ideje marad a pihenésre, ugyanis csütörtökön már utazik tovább a sorozat következő és egyben utolsó eseményére, a svéd nemzetközi bajnokságra, ahol rajta kívül még Bátorfi Csilla és Póta Georgina is asztalhoz áll. S ha már az utazó játékosoknál tartunk, nagy várakozás előzte meg Volper László a férfi- és Tarján András a női válogatott edzőjének hétfőre ígért döntését: a szakemberek a német és a dán nemzetközi bajnokság után határoztak arról, hogy kik szerepelhetnek a november 26. és 30. között esedékes luxembourgi egyéni olimpiai selejtezőn. Az esztendő egyik legfontosabb versenyén a férfiaknál három, a nőknél csak egy magyar résztvevő lehet, miután Bátorfi Csilla és Tóth Krisztina világranglistás helyezésük alapján már korábban kivívták az athéni részvétel jogát. A selejtező végén Európából 11 férfi- és 11 női játékos csatlakozhat azok mellé, akik a párizsi vb utáni világranglista alapján megváltották athéni repülőjegyeiket. Az ötkarikás játékokra kijutási eséllyel pályázók közül természetesen mindenki ott lesz Luxembourgban, nem véletlenül tartják az olimpiai selejtezőt az egyik legmegerőltetőbb, legnehezebb erőpróbának. Nos, a válogatott szakvezetőinek döntése alapján a férfiaknál Pázsy Ferenc, Demeter Lehel és Zwickl Dániel kap lehetőséget, a nőknél Fazekas Mária próbálkozhat. "Úgy gondolom, hogy Pázsy és Demeter jelölése nem is lehetett kérdéses – magyarázta Volper László. – Ôk ketten vezetik a hazai ranglistát, Pázsy az Európa-bajnokságon a legjobb tizenhat közé jutott, Demeter legyőzte a világbajnok Schlagert, egyszóval jó eredményeik vannak. Ami pedig Zwicklt illeti, megnyerte a hazai Top 12-bajnokságot, és a német nemzetközi bajnokságon, a juniorok között elődöntős volt. Ez azt jelzi, hogy az utóbbi időben jó formába lendült, és végül ez döntött mellette.” A nőknél a Statisztikás Fazekas Mária (74.) az ob-t és a Top 12-t egyaránt megnyerte, ráadásul a hét végén remek eredménnyel zárt a dán nemzetközi bajnokságon, ahol úgy jutott a legjobb 16 közé, hogy legyőzte az osztrák Liu Jiat (33.) és a japán Hiranót (56.) is. "Fazekas és Póta futott versenyt az olimpiai selejtezős helyért – mondta Tarján András. – Ha kettejüket hasonlítom össze, Póta valamivel megbízhatóbb, Fazekas viszont eredményesebb volt. Igaz, hogy becsúszott egy-két váratlan veresége, de közben kétszer is legyőzte az osztrák Liu Jiát, nyert a japán Hirano és a cseh Strbiková ellen, s ezek mind-mind jó eredménynek számítanak. Emellett még azt is figyelembe kellett vennem, hogy az olimpiai selejtezőn lesz négy klasszis és négy nagyon jó védőjátékos, márpedig velük szemben Fazekasnak talán több az esélye. Nagyon bízok abban, hogy a luxembourgi verseny igazolja majd a döntésemet.”