Egy Kertész a gyepen

Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehetett az Inter-játékosoknak a Stadio Delle Alpi gyepére kifutniuk négy nappal azután, hogy az Arsenaltól példátlan verést kaptak a San Siróban (1–5). Persze amint arról Cruz alábbi szavai is tanúskodnak, Alberto Zaccheroni mester nem engedte el "üres kézzel” a tanítványait a nagy rangadóra. "Mindannyian tisztában voltunk vele, hogy a Juve elleni győzelem remek lehetőség lenne a BL-kudarc feledtetésére. Az Arsenal-meccs után Zaccheroni igyekezett a fejünkbe verni, hogy ezt követően is ugyanolyan hozzállással kell játszanunk, mint a korábbi, sikerrel megvívott találkozókon. Intelme nagyon fontos volt, sokat segített a felkészülésben” – dicsérte edzőjét az argentin, aki a jelek szerint maradéktalanul túltette magát a traumán.

Pedig ha valakinek, akkor éppen neki lett volna oka keseregni, amikor Massimo Moratti klubelnök felmondott Hector Cúper vezetőedzőnek, és szerződtette Zaccheronit. Nemcsak azért, mert honfitársa távozott a kispadról, hanem mert magával vitte segítőjét, Oscar Cavallerót. Az illető úriember volt ugyanis – közel tíz évvel ezelőtt – Julio Cruz első trénere az argentin élvonalban, még a Banfield egyesületében. Mi több, a zöld-fehérek mezében annak idején együtt focizott egy mostani csapattársával, az Inter kapitányával, Javier Zanettivel. Az idén nyáron, Milánóba érkezésekor nem is titkolta, hogy az ismerősök jelenléte sokat nyomott a latban, amikor azon meditált, az aláírására ácsingózó együttesek közül melyiket válassza.
Merthogy kérői voltak bőven, jóllehet utóbbi három szezonjában nem termelte számolatlanul a gólokat. Igaz, ebben az időszakban már Bolognában, vagyis a Serie A-ban rúgta a labdát, ahol a három év alatt összehozott 27 találat azért tisztességes teljesítménynek számít.
Mégis sokkal eredményesebb volt Hollandiában, a Feyenoorddal. Egyrészt nagyjából ugyanannyi idő alatt jóval több gólt lőtt (44-et), másfelől nyert egy bajnokságot és egy Szuperkupát. Nem ezek voltak azonban élete első jelentős trófeái, hiszen a Banfield után még Argentínában is megadatott neki, hogy igazi nagycsapatban szerepeljen. Egy év erejéig a River Plate labdarúgójának mondhatta magát, méghozzá a legjobbkor, mert a "milliomosok” 1997-ben a Clausurát és az Aperturát is megnyerték. A River vezetőinek talán az tetszett meg, hogy Cruz élete első bajnoki gólját a Boca Juniors elleni szerezte – húszévesen, a félelmetes Bombonera-stadionban, győztes találkozón. Ha valami, akkor ez emlékezetes találat lehetett…
Talán kevesen tudják, hogy a számunkra ismeretlen okból "A Kertész” (El Jardinero) becenévre hallgató Cruz a válogatottban is bemutatkozott már. Nem kevesebb, mint 14 mérkőzésen húzta magára a címeres mezt, ezeken egyszer volt eredményes, ami alkalmasint arra is magyarázatot ad, végül miért nem vitték ki a tavalyi világbajnokságra. Ki tudja, nagyszerű fejelőtudományával és a Juve ellen is bemutatott pontrúgásaival talán segítségére lehetett volna a Távol-Keleten csúfosan elbukó albicelestének.