Rajt, tüskén mérleggel

A sportág hazai legjobbjai közül Megyesi Dórát mutatjuk be, a 21 esztendős versenyző jelen volt a teremkerékpár hazai születésénél, s részese volt a mieink eddigi legnagyobb sikerének: amikor női csapatunk ötödik helyezést szerzett a novemberi franciaországi világbajnokságon.
– Tíz évvel ezelőtt a testnevelő tanárunk, Nagy Györgyi vetette fel, hogy megismerkedhetnénk ezzel az új sportággal. Mivel korábban tornával foglalkoztam, a teremkerékpár nem állt távol tőlem – emlékezett vissza Megyesi Dóra.
– Mikor ült először kerékpáron?
– Lehettem talán négyéves, amikor megtanultam kerékpározni, de a művészi kerékpár azért egészen más. Itt tornaelemeket kell bemutatni egy speciális biciklin. Én párosban és négyesben is versenyzem. A négyes formációs gyakorlatot mutat be, míg párosban egy kűr során összesen huszonkét elemet kell bemutatni, a felét két biciklin, a másik felét egy kerékpáron.
– Egy kerékpáron?
– Igen, az egyik versenyző ilyenkor leszáll a bicikliről, és kigurítja az edzőjének, az elemeket pedig ezek után mindketten ugyanazon a kerékpáron mutatják be, természetesen egyszerre.
– A pontozás hasonlít a műkorcsolyában megszokotthoz, vagyis egyaránt pontozzák a kűr technikai megjelenítését és művészi hatását?
– Valamennyire hasonlít. A gyakorlat előtt minden résztvevőnek megvan a kiinduló pontszáma, a bírók ebből vonnak le, ha nem megfelelő a tartás vagy hibázik az előadó.
– Emlékszik még, melyik elemet tanulta meg elsőként?
– Az első elem a tüskén mérleg volt.
– Félelmetesen hangzik…
– Pedig ez nem annyira nehéz. Ilyenkor az ember az egyik lábával a hátsó kerék tüskéjén áll, a másik lábát vízszintesen tartja, miközben fogja a kormányt.
– Van köze a művészi kerékpárnak a BMX-hez?
– Legfeljebb annyiban, hogy egykerekezni és ugrálni ők is szoktak. Azért a mi sportágunk sokkal művészibb, egy-egy előadás megkomponált, míg ők inkább trükköket mutatnak be.
– A sportág alapítója egy akrobata volt. Manapság is előfordulnak cirkuszi emberek a sportolók között?
– Itthon nincs köztünk akrobata, de külföldön találkoztunk már ilyennel. Például tavalyelőtt Japánban a világbajnokságon egy kanadai lánnyal, aki a cirkuszban is művészi kerékpárral lép fel. Úgy emlékszem a tizenhatodik, tizenhetedik helyen végzett a vébén, vagyis nem volt a legjobbak között, de nagyon látványos elemeket, fejen állásokat, kézen állásokat tudott bemutatni.

– Mennyi edzést igényel a művészi kerékpár?
– Mi hetente háromszor gyakorlunk, persze a világversenyek előtt még a hétvégéket is a teremben töltjük.
– Otthon szokott gyakorolni?
– Dehogy! Ezt a sportágat csak tornateremben, parkettán vagy speciális burkolaton lehet gyakorolni, máshol túlságosan veszélyes lenne.
– Mik a legjellemzőbb sérülések?
– Szerencsére itthon alig akad ilyen, de előfordult, hogy egy kislány leesett a bicikliről, és kitört a foga, az is igaz, hogy a boka és a csukló könnyen megsérülhet, de amikor megtanulunk egy-egy új elemet, azt is megtanuljuk, hogy ha baj van, hogyan kell elesni belőle.
– Csak kerékpárral edzenek?
– Nem, hiszen szükség van a lazaságra és az erőelemekhez erős hasizomra is, ezért az alapozás időszakában sokat erősítünk.
– A franciaországi világbajnokságon a Megyesi Dóra, Mezei Helga, Szilágyi Anett, Rischl Viktória alkotta négyes ötödik helyezést ért el, vagyis remek eredménnyel hangoltak a tatai világbajnokságra.
– Nagyon boldogok voltunk, amikor lejöttünk a pályáról, mindannyian sírva fakadtunk, olyan jól sikerült minden. Természetesen most kettőzött erővel készülünk, hogy a hazai világbajnokságon is jól szerepeljünk!

Az alapok: Keringő – örökhajtós biciklin

A kerékpárlabdások és a művészi kerékpárosok egyaránt egy 9–11-szer 12–14 méteres, téglalap alakú pályán versenyeznek. A labdások két-két fős csapatokkal vesznek részt a mérkőzéseken, nincs megkötés, minden résztvevő mezőnyjátékosként és kapusként is a játékba avatkozhat. A pályát egy 30 centiméter magas palánk veszi körül, ez akadályozza meg a labdát abban, hogy elhagyja a játékteret. A mérkőzések kétszer 7 percesek, a labda 17–18 centiméteres átmérőjű, többnyire lószőrrel van megtöltve, egy-egy lövés sebessége elérheti a 60 kilométer/órát is. A labdát a kerékpár első vagy hátsó kerekével lehet mozgatni, lábbal hozzáérni nem szabad. A büntetőterületen belül, a 2-szer 2 méteres kapu előtt a kapuspozíciót elfoglaló kerékpáros kézzel is háríthatja a lövéseket – egyszerre csak egy játékos tartózkodhat a védekező csapatból a büntetőterületen belül, ide egy időben a támadó csapatból is csak egy játékos hatolhat be. Ha egy játékos a földet érinti a lábával, nem folytathatja a játékot, a saját alapvonalánál egy kerékkel el kell hagynia a játékteret, csak ezután avatkozhat újra játékba. A győzelmet természetesen az a csapat szerzi meg, amely több gólt ér el a mérkőzésen.
A művészi kerékpárosok – akárcsak a műkorcsolyázók, a tornászok, a ritmikus gimnasztikázók vagy a műugrók – esetében bírók döntenek a győztesről. Három kategóriában (egyéni, páros és csapat) indítanak versenyeket, az indulók választott zenére, mondjuk, keringőre adják elő kűrjüket, amelybe a majdnem 200 elfogadott figurából építenek be néhányat. A bírók a bemutatott elemek nehézségi foka és az előadás minősége alapján pontoznak, a gyakorlat tartalma és kivitele számít.
A kerékpárlabdások gépén a váz felső csöve a hátsó kerék fölé nyúlik, ezen a toldáson ül a nyereg, a kormány pedig előrehajló, de majdnem egyenes csövekben végződik. A művészi kerékpárosok versenygépén a kormány leginkább az országúti kerékpárosokéra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a szarv felfelé mutat, a kormány teljes mértékben körbeforgatható. Mindkét kerékpár "örökhajtós", az első és a hátsó áttétel mérete megegyezik, vagyis egy pedálfordulat során a hátsó kerék is egyet fordul.