Ragyogó nap, sugárzó arcok

Három: fantasztikusan jó a Kemény-csapat. Négy: tényleg ez volt az utolsó alkalom, hogy Athén előtt az olimpiai címvédőt hivatalos mérkőzésen testközelből megcsodálhassák a szurkolók.
Nos, a nézők vették a lapot, és nagy tömegben lepték el a lelátókat.
A görögök meg a játékosainkat lepték meg, a kezdet némileg másolta a németek elleni meccs rajtját. Haciteodoru maradt üresen a bal oldalon, és csak Szécsi bal karjának köszönhettük, hogy nem rezdült a hálónk. A másik kapunál Biros előnyben kísérletezett eredménytelenül, nem úgy Georgiosz Afrudakisz Steinmetz Barnabás kiállítását követően. Biros gyorsan javított, ám ekkor még köhögött a pénteken és szombaton felbőgő motor. A következő epizódban ismét a két testvérpár volt érintett: ezúttal Steinmetzék Ádámját küldték ki a bírók, és Afrudakiszék Hrisztosza mattolta Szécsit, amit még elviseltünk, de Teodoropulosz gólját már kevésbé. Előtte Molnár Tamás (egyébként szép akcióból), utána Benedek labdája akadt el Deligianniszben, sőt a helléneknek maradt tizenegynéhány másodpercük a végén, hogy Campagna időkérése nyomán fórban próbálkozzanak. Szerencsére nem jött ki a lépés nekik, így maradt a 3-1.
A görögök úszásban is élen jártak, hiszen másodszor hozták el a labdát, ám Steinmetz Ádám megmutatta, miért is követelt helyet magának az olimpiai együttesben: két göröggel bánt el a habzó vízben, majd levegőhöz jutván a bal sarokba rakta a labdát. Két remek emberhátrányos védekezés következett, a másodikból pedig végre előnyt kovácsoltunk. Mi jutottunk fórhoz, Steinmetz Ádám Benedeket választotta, aki fel is tálalta a főztöt. Egyenlő, majd Szécsi portyázását szemlélhettük, midőn kapusunk öt méterre kiúszva szedte fel a Mikasát. Hamarjában kiállítottak egy görögöt, s Molnár jóvoltából először vezettünk (4-3), s bár Tomakosz a világ végéről pattintva még semlegesítette a hátrányt, eztán már nem jutottak többet szóhoz a hellének.

Vasárnap a harmadik negyedben helyezték üzembe a magyar hengersort, elsősorban a balkezesek jártak élen a munkában. Egy hosszú keresztpasszt Madaras közvetített a kapuba, majd Kiss Gergő irgalmatlanul nagy gólján sopánkodtak a vendégek. Nekünk gyönyörű volt! Tomakosz még szemtelenkedett egy picit, ami leginkább Varga Tamásnak nem tetszett. A görög centerek lefogásában is vitézkedő Varga labdája túl nagy svunggal repült ahhoz, hogy Deligiannisz bal kezének érintése elég legyen a gól megakadályozásához, aztán újra a Nervi friss légiósa lendített - ezúttal fórban, a Kiss Gergőtől visszakapott labdát kente a léc alá (8-5).
Vagyis nyugodtan várhattuk az utolsó negyedet, amely előtt egyenlítettünk a labdaelhozatal nevezetű versenyágban - Biros bizonyult gyorsnak. A hét perc alatt négy gól született, egyenlő eloszlásban: Georgiosz Afrudakisz (centermunka és csavar), Steinmetz Barnabás (láthatatlan messzeségből), Biros (megúszás, majd arcátlan ejtés), valamint Mazisz (villámgyors fórkihasználás) fokozta a gálahangulatot.
Az Athénba vezető utat tehát kellően megtisztították Benedekék, a nyáron vállalt két viadalt (Világliga, Unicum-kupa) meggyőző játékkal megnyerték. Ezek után természetes, hogy vasárnap a szép számú közönség mosolyogva, nagy várakozással a szívében engedte el a csapatot a Hajósból. ---- Ez a meccs is megmutatta, hogy még akadnak hibák, egyúttal azt is, hogy képesek vagyunk ezeket kijavítani. A hátralévő két hétben azon leszünk, hogy valamennyit kiküszöböljük.
Kemény Dénes a magyar válogatott szövetségi kapitánya

Örülök, hogy jó mérkőzést játszottunk a magyar válogatottal, és annak, hogy ilyen népes szurkolótábor előtt bizonyítottunk. Elismerem, jobb volt a házigazda.
Alessandro Campagna a görög válogatott szövetségi kapitánya ---- Hát, amit a spanyolok műveltek a németek elleni meccsen… Nyúlszájjá nyitották szerencsétlen germán center, Schertwitis ajkát, miután ketten is alattomosan, hátulról, ököllel megütötték az ellenfelet. Mindezt úgy, hogy kettővel vezettek. Csak cserés kiállítást ítéltek a bírók - holott mindkét hispánt végleg, csere nélkül kellett volna kiiktatni. Schertwitist egyébként közvetlenül a magyar meccs előtt is még műtötték a parton, igaz, a hangulatára nem lehetett panasz: megszakítva a varrást, pózolt egy kicsit az egyik amatőr fotósnak. Aztán visszaült a tű alá.

A félidőben még nyitottnak tűnt a magyar-görög - jó irányba alkalmasint azok után fordult, amikor a második Kiss is vízbe szállt. Igaz, diszkréten, a kapu mögötti lépcső felett rúgkapálózott egy keveset a kis Viki, Kiss Gergő tündéri lánykája, akit édesanyja, Valkay Ancsa a nagy melegben levitt a partra, hadd hűtse le magát a csöppség. Utána már apunak is könnyebb volt - lőtt is egy akkora gólt a pipába, amekkora még tőle is ritkaság.

Amúgy ez volt az a gól, amely után Kemény Dénes egyenként tartott különelőadást a vízből kiérkező lecserélteknek arról - hogy mit csináltak rosszul a kettővel, meg a hárommal azelőtti támadásnál. A fél-fél perces rapid raportra Kiss Gergő, majd Steinmetz Ádám volt hivatalos, avagy a kapitány az efféle kiigazításokat akkor szereti megejteni, amikor pozitív hangulatban érkeznek a delikvensek. Úgy alkalmasint fogékonyabbak a hasznos tanácsokra.

Benedek Tibor kétszeresen is előkészítette Varga Tamás átlövésgólját. A passz, amelyet az óriás kezére illesztett, igazán pontos volt. Ám ennél is fontosabbnak tűnt az első negyed végén elengedett bomba, amely elvitte a görög kapus ujját - aki ezután a bal kezével már nem volt olyan hatékony. Varga lövésébe is belekapott, de csak ímmel-ámmal, be is vitte a bizonytalanul odatett mancsot a labda.

A végén kicsit vártuk a Himnuszt, a győztesnek. Nem játszották le. Mindegy. Majd az olimpián.