A csepeli kenus állítja: bízott a sikerben, hiszen az idén mindennél fontosabbnak tartotta a világbajnoki felkészülést.
- Összesen hétszeres világbajnok. Párjával, Györe Attilával hatodik aranyérmüket szerezték meg Norvégiában, amit egy egyéni elsőséggel is megfejelt. Gondolom, ez utóbbi most nagyobb értékkel bír.
- Látja, ebben téved - mondta Csabai Edvin. - Pont, hogy a pároselsőség az, amely fontosabb volt. Egyrészt címvédőként álltunk rajthoz, másrészt pedig abban a számban nemcsak magamért, hanem Györe Attiláért is küzdöttem, és a társáért mindig nagyobb felelősséggel tartozik az ember.
- Ha jól tudom, meglehetősen furcsán alakult az egyes viadal.
- Igen, meglepő volt a koreográfia. Györe Attila is indult a versenyen, ám mivel ő az egyesre igazából nem készült, megbeszéltük, ha nem bírja, a másnapi páros érdekében kiáll. Nos, az első négy kilométerig együtt mentünk, aztán ő úgy döntött, feladja. Ekkor körülbelül húsz másodperces előnyöm volt egy háromtagú üldözőbollyal szemben, ami később fél, illetve egy perc között ingadozott. Nehéz volt boly nélkül teljesíteni a távot, így kerékpáros nyelven szólva örülök, hogy a végén hazaértem.
- Egy ilyen fárasztó nap után hogyan tudta magát összeszedni a párosra?
- Hihetetlenül fáradt voltam, ám egy kiadós gyúrás és az alvás jót tett. Reggel összeszedetten, energikusan ébredtem, így nyugodtabban tudtam rajthoz állni.
- Az ötkarikás játékok esztendejében nem gondolkoztak el azon, hogy inkább egy olimpiai számba fektessék az energiájukat?
- Bár az országos bajnokságon jól szerepeltünk, nem koncentráltunk a sprintszámokra. Az idén minden gondolatunkat a világbajnoki felkészülés kötötte le, jövőre majd átbeszéljük, hogy van-e értelme komolyabban venni a rövid távra való felkészülést.