Bátorfi elbúcsúzik a nemzetközi porondtól

Az eseményre mindig a decemberi világranglistából kiszámolt kontinentális ranglista kvalifikál - ezen most Bátorfi a 17. helyen áll -, vagyis az ebben a sorban a tizenkét legjobb európai férfi és női asztaliteniszező szerez jogot az indulásra. A Langweidben légióskodó klasszis amellett, hogy az elmúlt 18 esztendőben mindanynyiszor kvalifikálta magát az Európa Top 12-re, háromszor, 1987-ben, 1992-ben és 2001-ben győzni tudott. Most - és tekintve, hogy 35 esztendős is elmúlt - valószínűleg ezután már többet nem lesz módja arra, hogy folytassa ezt a páratlan sorozatot.
- Ôszintén szólva számítottam rá, de azért így szembesülni az egésszel… Nem túl jó érzés - mondta Bátorfi Csilla. - Nagyon régen ott vagyok az élmezőnyben, s tudtam, ha egyszer kicsúszok a Top 12-ből, akkor utána nem fogok tudni visszakapaszkodni. Már tíz évvel ezelőtt mondogatták, hogy öreg vagyok, meg hogy ki kellene szállnom, de őszintén szólva eddig nem is figyeltem ezekre a véleményekre. Most viszont komolyan elgondolkoztam, s arra jutottam, hogy bármennyire is fájdalmas, de kezd eljárni felettem az idő.
- Azt, hogy az Európa Top 12 mezőnyéből kimaradt, egyfajta jelként értékeli?
- Igen. Mindig is úgy gondoltam, hogy ha ez elkövetkezik, akkor nagyon át kell gondolnom a folytatást.
- Ez azt jelenti, hogy a visszavonulás foglalkoztatja?
- Igen, még ha nem is úgy, hogy egyik napról a másikra leteszem az ütőt. Mivel a nyári felkészülést végigcsináltam, és ez a lendület még bennem van, ezt az idényt mindenképpen végigcsinálom, de azt már nem hiszem, hogy a nyári pihenő után még egyszer képes leszek egy ilyen komoly nekifutásra. Persze klubszinten folytatni szeretném a játékot, és ha kedvem tartja, egy-egy versenyen biztosan elindulok, de azt hiszem, hogy a nemzetközi porondtól a tavaszi dániai Európa-bajnokság és sanghaji világbajnokság után elbúcsúzok.
- Ezt már véglegesen eldöntötte?
- Igen. Úgy érzem, jelenleg a válogatottnak a negyedik számú embere lehetek, Tóth, Fazekas és Póta alkothatja a csapat gerincét, én pedig talán még segíthetek nekik. Feltéve, ha ezt a szövetség egyáltalán igényli majd, mert azt is elfogadom, ha az edzők azt mondják, jöjjenek inkább a fiatalok. Szerintem az Európa-bajnokságon a Tóth Krisztivel alkotott párosunk éremesélyesként indulhatna, annak még szívesen neki is futnék, de ha esetleg Kriszti egy fiatalabb partnerrel szeretne próbálkozni, azon sem sértődök meg.
- Az elmúlt két évtizedben Bátorfi Csillával kezdődött a magyar asztalitenisz. Hogyan éli meg azt, hogy kezd elmúlni ez az időszak?
- Kezd elmúlni? Mondja csak nyugodtan, hogy elmúlt. S hogy a kérdésre válaszoljak: tudtam, hogy elkövetkezik, de ettől függetlenül nehéz. Nehéz tudomásul venni, hogy megöregedtem, de ez van, jöjjenek a fiatalok. Bár az eredményességem már nem a régi, de számomra még mindig sok örömöt okoz az asztalitenisz, élvezem a játékot, s ugyan már nem tudok folyamatosan, egyenletesen magas szinten produkálni, azért egyelőre nem szeretnék teljesen visszavonulni. Mondom, klubszinten még játszok, de hogy meddig, azt még nem tudom.
Bátorfi Csilla tehát döntött: átadja a helyét, jöjjenek a fiatalok. És a fiatalok jönnek is, hiszen amíg Bátorfi kicsúszott az Európa Top 12 mezőnyéből, addig a fiatal, mindössze 20 esztendős Póta Georgina - pályafutása során először - bekerült: miután novemberben a német és az osztrák nemzetközi bajnokságon is bravúrosan szerepelt, a világranglistán az 53.-ról a 35. helyre tornázta fel magát, ezzel pedig az európai rangsorban a 4. helyen álló Tóth Krisztina mögött a nyolcadik helyre jött fel. Azaz Rennesben - miként az utóbbi időszakban mindig - két magyar induló lesz, az e tekintetben állandóságot jelentő Tóth Krisztina mellett Póta Georgina.
Micsoda váltás: egy nagyszerű pályafutás a végéhez közeledik, egy másik - a remények szerint hasonlóan szép ívű - pedig éppen most kezdődik… ---- A ---- &