Sevcsenko kétszer százados

A 2004-es esztendő az európai labdarúgásban vitathatatlanul Andrij Sevcsenko éve volt, annak ellenére, hogy az ukrán csatár nem vett részt a nyári Európa-bajnokságon, és nem szerepelt csapatával a Bajnokok Ligája döntőjében sem. Mint ismeretes, a közvélekedés szerint általában ezek a tornák, illetve ezek a találkozók számítanak a különböző Év futballistája-szavazásokon, ám Sevának sikerült más terepeken lenyűgöznie a nagyérdeműt.
Talán sokan még emlékeznek rá, a 2004 első olasz bajnokija egy Roma-Milan rangadó volt január hatodikán. A "farkasok" a tábázat élén álltak, a piros-feketék hatpontos hátránynyal (és egy elhalasztott mecscsel) a negyedikek voltak. Sokan arra számítottak, hogy a Roma hazai pályán leiskolázza a vendégeket, a Milan azonban 2-1-re nyert - természetesen Sevcsenko két góljának köszönhetően, amelyek közül az elsőt elképesztő technikai bravúrra szerezte, miután Seedorf 40 méterről érkező passzát a levegőben felugorva mellel maga elé tette, majd azonmód átemelte a kapuson, és a hoszszú sarokba helyezett.
Ez a két Seva-találat gyakorlatilag megfordította az olasz bajnokság menetét: az addig veretlen Roma beletaposott a fékbe, míg a Milan elképesztő lendületet kapott, és nem csupán megnyerte a scudettót, hanem hihetetlen pontrekordokat állított fel, s végül óriási fölénnyel végzett az első helyen. Sevcsenko persze nem csupán azzal a két találattal járult hozzá az Ancelotti-gárda diadalához: 24 góllal zárta a bajnokságot, ezzel ő lett a gólkirály, ráadásul ötödik milánói éve alatt immár harmadszor szerzett ilyen sok találatot, és másodszor lett első a gólvadászok versenyében.

A rengeteg gólnak köszönhetően a 2003-2004-es bajnokságban átlépte a százas határt a Milannal tétmeccsen szerzett találatok tekintetében, ebben az idényben pedig már a századik bajnoki gólját is belőtte piros-fekete mezben. (Érdekes, hogy amikor első egyéni csúcsát felállította, és megkérdezték tőle, hogy a százból melyik volt a legszebb, azt válaszolta, hogy a Juventus elleni BL-döntőben szerzett mindent eldöntő tizenegyes, még akkor is, ha tudja, hogy az nem számít bele ebbe a listába. Ami pedig a legszebb bajnoki gólját illeti, mindig ugyanazt emlegeti: évekkel ezelőtt a Juve ellen szerzett egy gólt átemeléssel a jobb oldali oldalvonaltól, ami sokak szerint csak egy lecsúszott beadás volt, ő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy tudatosan talált a hálóba.)
A 2003-2004-es idényt olasz bajnokként zárta, a 2004-2005-öset pedig az Olasz Szuperkupa megnyerésével kezdte: a Lazio ellen 3-0-ra megnyert találkozón mesterhármast szerzett.
Az ősszel főszereplő volt góljaival a Bajnokok Ligájában, amelyben a Milan - a Barcelonát megelőzve! - csoportgyőzesként lépett a következő körbe, és főszereplő volt góljaival a Serie A-ban is, ahol a piros-feketék a Juventus mögött a második helyen állnak, és még harcban vannak a bajnoki címért.

Ez a töméntelen gól és az említett klubsikerek azonban önmagukban aligha lennének elegendőek ahhoz, hogy Sevát kinevezzük Európa legjobb futballistájának, ezúttal azonban az ukrán válogatott is a támadó segítségére sietett. A sárga-kékek hagyományosan nem szerepelnek jól a nagy tornák előversenyein, hiszen még sohasem jutottak ki sem Európa-bajnokságra, sem világbajnokságra, a 2006-os németországi vb selejtezőjében azonban eddig váratlanul jól szerepelnek: toronymagasan (és még veretlenül) vezetik a 2-es számú csoportot, amelyben rajtuk kívül Dánia, a vb-bronzérmes Törökország, a friss Európa-bajnok Görögország, valamint Albánia, Grúzia és Kazahsztán található. Seva eddig négy góllal járult hozzá a nagy meneteléshez, a törökök ellen szerzett második találata pedig az egész sorozat egyik legtechnikásabb megmozdulása volt.
Egy szó mint száz, ez a Dvirkiscsinában katonacsaládba született, majd Kijevben felnőtt legény, aki Szabó Józsefnek és Valerij Lobanovszkijnak köszönhetően lett a világ egyik legjobb csatára, és aki immár öt éve a San Siróban, az európai labdarúgás Scalájában szórakoztatja a közönséget, 2004-ben valószínűleg eddigi pályafutása csúcsára ért. Csak meg ne kérdezzék tőle, hogy ő is így gondolja-e, hiszen alighanem azt válaszolná: "Hát persze, hiszen megszületett a fiam, Jordan."
Egyébként a pici megérkezését is góllal ünnepelte: a nagy esemény másnapján - holtfáradtan, kialvatlanul - a Sampdoria ellen szerzett győztes találatot. ---- T ---- &