Elköszönt az utolsó botrányhős

Hatalmas sikerek, látványos kicsúszások és rengeteg skandalum kísérte pályafutása során Romáriót, aki nem csupán Brazíliában, hanem világszerte példaképpé nőtte ki magát. Az őt körülvevő embereket magában két csoportra osztotta: léteztek a barátok, akiket sajátságos módon halaknak (peixes) nevezett, és voltak, akik nem nem tartoztak ebbe a körbe. Az előbbieknek mindent megadott, az utóbbiakat leginkább nem szerette, míg azokat, akik kegyvesztettek lettek a halak táborában, kifejezetten gyűlölte, és ahol tudta, lejáratta.
A testmagassága miatt Baixinhónak, Kicsinek becézett csatár Rio de Janeiro keleti részének Barra da Tijuca negyedében alakította ki főhadiszállását, ahol nemcsak saját rezidenciája, hanem roppant népszerű Café do Gol névre keresztelt szórakozóhelye is helyet kapott. Ennek ellenére udvartartása egy közeli strand egyik kifőzdéjénél, a Viajandaónál szokott összejönni, ahol a szokásos evészet-ivászat mellett leginkább a strandfocival múlatja idejét.

Edmundo, egy különleges hal

A banda egyik legérdekesebb figurája Edmundo, az Állat (O Animal) volt, aki nemegyszer tartozott a halakhoz, majd a kegyvesztettekhez. A két kiváló futballistát 1994-ben a Vasco akkori elnöke, Paulo Angione mutatta be egymásnak. Azonnal országos barátságot kötöttek. Kapcsolatuk 1995-ben ért el a tetőfokára, amikor a Flamengo szerződtette őket, hogy az akkor hatalmas tehetségnek kikiáltott Sávióval együtt repítsék a piros-feketéket. A nagy örömködésben - illetve a "rosszfiú" imázs hullámát meglovagolva - még könnyűzenei lemezt is kiadtak. A barátságba egy idő után azonban beleavatkozott a pénz: kölcsönösen féltékenykedtek egymás fizetésére és zenei bevételeire. Edmundo azt kezdte pedzegetni, hogy Romáriónak túl sok az előjoga. Pár nappal később már nem is beszéltek, Edmundónak pedig el kellett hagynia a Flát.
Évekig csak a sajtón keresztül üzengettek egymásnak, mígnem 2000-ben a Vasco ismét összehozta őket, ám mivel a sikerek elkerülték a klubot, megindult az egymásra mutogatás, és a helyi média leginkább az ő veszekedésüktől volt hangos. Ismét Edmundo állt odébb. Négy év elteltével újra összejöttek, ezúttal a Fluminensében. Az eredmény ismert: eredménytelenség, harag, Romário visszavonulása. ---- Romário másik két nagy "barátja" Mario Zagallo és Zico, ők ketten (mint szövetségi kapitány és segédje) voltak azok, akik 1998-ban kitették a csatárt a világbajnokságra készülő keretből. Noha sérüléssel bajlódott, a csatár meg volt róla győződve, hogy időben felépül, és a válogatott hasznára lehet. Hónapokkal később Romário Zagallóról és Zicóról is karikatúrákat rakott ki a Café do Gol mellékhelyiségeinek ajtajára. Az ügy a bíróságon végződött.
A következő világbajnokságot megelőzően is Romárióról szólt az élet Brazíliában. A selejtezők hajrájában, amikor a korábban minden vb-n induló Brazíliának még nem volt biztos a helye a japán-dél-koreai rendezésű tornán, Luiz Felipe Scolari szövetségi kapitány kitette őt a csapatból az Uruguay ellen elszenvedett vereséget követően. Romário a montevideói meccsen csapatkapitány volt, ám egy ott történt, azóta is homályos ügy miatt Scolari nem hívta meg többé, annak ellenére, hogy az emberek az utcára kivonulva követelték a csatárt a csapatba, sőt még a szövetség elnöke, Ricardo Teixeira is lobbizott az érdekében. A játékoson az sem segített, hogy az általa összehívott sajtótájékoztatón zokogva könyörgött Scolarinak. Meglepő módon a világbajnokságot megnyerő Scolari később a következőket nyilatkozta: "Az ügyet csak Brazíliában fújták fel, én a mai napig jóban vagyok vele. Akkor mindössze egy döntést hoztam, abból kiindulva, hogy mások jobb formában játszottak."

A Fekete Gyöngyszem is megkapta

Az uruguayi incidens egyébként egy álompárt is kettéválasztott, Romário ugyanis így csak kevés alkalommal játszhatott együtt korunk legjobb brazil csatárával, Ronaldóval. Az eleinte barátinak látszó kapcsolatukat egyre többször árnyékolták be azok a közvetett üzenetek, amelyeket egymásnak küldözgettek. Az intrikákat voltaképpen Romário kezdte, amikor egy interjúban leszögezte, Pelé után magát tartja minden idők legjobb futballistájának, és hogy Ronaldinho jobb játékos, mint Ronaldo. A Real Madrid klasszisa azonnal felvette a kesztyűt, és kijelentette, ha tetszik, ha nem, a vele kapcsolatos számadatok mindenképpen a világ labdarúgásának elitjébe helyezik őt, másrészt sohasem volt annyira gyarló, hogy Pelé rekordjait megpróbálja megdönteni. Sőt, ami azt illeti, maga a Fekete Gyöngyszem sem kerülhette el Romário csípős megjegyzéseit, mivel kritizálni merte a támadó teljesítményét az 1998-as Arany-kupa után. ---- Romário "hírérték" volt mind a pályán, mind azon kívül. Baixinho legszebb és legvitatottabb pillanatait gyűjtöttük össze, a teljesség igénye nélkül.

FENT

1988: Olimpiai ezüstérmes és gólkirály Szöulban. A Vascótól a PSV-hez szerződik.
1993.: Az utolsó vb-selejtezőn lehetőséget kap Parreira kapitánytól Uruguay ellen (2-0). Két góllal járul hozzá Brazília kvalifikációjához.
1994: Öt találattal az amerikai vb második legeredményesebb gólvágója, Brazília győzelmének fő kovácsa. A FIFA az év labdarúgójának választja.
1996-2001: A Rio de Janeiró-i állami bajnokság gólkirálya.
1997: A Brazília által megnyert Konföderációs Kupa gólkirálya, Ronaldo csatártársa.
1999: Carioca-bajnok, a Mercosul-kupa gólkirálya. Góljai után a pólójára írt üzenetekkel tiltakozik a délszláv háború ellen.
2000: Miután mellőzik több mérkőzésen a válogatottból, Bolívia ellen hívják be ismét a vb-selejtezőkön. Mesterhármassal jelzi, hogy még számíthatnak rá. A Mercosul-kupa döntőjében a Palmeiras ellen 0-3 után mesterhármassal és egy gólpasszal fordítja a Vasco javára a meccset, és nyeri meg a tornát csapatának. Brazil bajnok, az amerikai kontinens legjobb játékosa. Peru ellen belövi utolsó hivatalos gólját a válogatottban - ezt ekkor persze még nem tudja.
2002: Brazília az utcára vonul követelni a jelenlétét a világbajnokságon.
2004: Rio de Janeiro utcáin az őt éltető tömeg előtt fut az olimpiai lánggal. Az Egyesült Államokban gálamérkőzésen búcsúzik el a válogatottól, két gólt rúgva a Mexikó elleni 2-1-es győzelem során.

LENT

1985: Kiteszik a vb-re készülő utánpótlás-válogatottból, mert kivizel a csapat szállodájának verandájáról.
1992: Számon kéri Parreira szövetségi kapitányon, amiért csak csere lehetett a Németország elleni mérkőzésen. A tréner sokáig nem hívja be.
1994: A Barcelona játékosaként lekever egy pofont a sevillás Simeonénak. Elkésik a katalánok egyik utazásánál, amiért csúnyán összevész Cruyff edzővel.
1995: Összeveszik Wanderley Luxemburgóval, akinek ezért el kell hagynia a Flamengo kispadját. A Flamengo-Vélez Sarsfield meccsen egy "parasztlengőt" mér az ellenfelet erősítő Zandoná fejére, amiért az behúzott csapattársának (és akkor éppen barátjának), Edmundónak.
1998: Sérülés miatt Zagallo és Zico kiteszi a vb-re készülő válogatott keretből. Azóta sem bocsátott meg nekik.
1999: Botrányosan távozik a Flamengótól: a Juventude elleni bajnoki előestéjén lefényképezik egy szórakozóhelyen, amiért másnap elküldik. Pár nappal később aláír a Vascóhoz, és bosszúból látványosan megcsókolja a klub mezének emblémáját az őt bemutató sajtótájékoztatón.
2000: Összeveszik Edmundóval, Juninho Pernambucanóval, a válogatott edzőtáborának színvonalát kritizálja, no meg Luxemburgót, aki kihagyja az olimpiai csapatból.
2001: Garázdálkodik Uruguayban, összevész Scolari szövetségi kapitánnyal, ráadásul sérülései egyre gyakoribbak.
2002: Egy sajtótájékoztatón sírva könyörög Scolarinak a vb-részvételért - hiába. Lekever egy pofont fluminensés csapattársának, Andreinek a Sao Paulo ellen 6-0-ra elvesztett bajnokin.
2003: Megver egy szurkolót, aki a Flu edzésén tyúkokat dobál a pályára a szerinte lusta játékosok motiválására.
2004: Négy órán át előzetes letartóztatásba kerül, amiért nem fizetett tartásdíjat a volt feleségének. Összerúgja a port Alexandre Gamával, a Flu edzőjével. Nem sokkal később távozik a csapattól, majd bejelenti visszavonulását. ---- Pályafutása során Romário nem egyszer hökkentette meg
az újságírókat (és persze a közvéleményt) diplomatikusnak nehezen nevezhető kijelentéseivel. Ezeket, illetve az ezekre érkezett reflektálásokat szedtük csokorba.

"Úgy érzem, ha valaki a legjobbnak kiáltja ki magát, túlbecsüli saját értékét. Nekem nincs meg ez a szokásom" - Ronaldo, miután egykori csatártársa nyilvánosan kijelentette, Pelét követően ő minden idők legjobb játékosa.

"Isten megáldotta a lábait ennek a honpolgárnak, de elfeledkezett a többi testrészéről, elsősorban a szájáról. Mert amikor kinyitja, csak ostobaság, ha úgy tetszik, hülyeség jön ki rajta" - Romário 1998-ban, miután Pelé kritizálni merte az Arany-kupán mutatott teljesítményét.

"Romário azt hiszi, hogy ő találta fel a spanyol viaszt. De mit várjunk egy olyan arctól, aki Istennek képzeli magát?" - Zico, Romário kritikáinak egyik kedvenc célpontja.

"Nem tartozom semmivel neki. Nem tehetek róla, hogy egyesek vesztesnek születnek" - Romário Zicóról, miután a nyolcvanas évek legendája, Zagallo kapitány javaslatával egyetértve, kitette az 1998-as világbajnokságra készülő keretből.

"Az udvar most boldog. A király, a herceg és a bolond is" - Romário, amikor 2000-ben azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy milyen harmónia uralkodik a Vascónál a klubelnök, Eurico Miranda (a király), ő maga (a herceg), illetve Edmundo (a bolond) között.

"Minek edzeni, hiszen ha pályára lépek, már tudom, mit kell tennem" - részlet a szurkolók egyik indulójából, amelyet az ő tiszteletére írtak.

"Isten az ujjával rám mutatott, és azt mondta: te vagy a kiválasztott" - Romário önmagáról.

"Az a jó edző, aki nem akadályozza a munkámat" - Romário arról, hogy mennyire érzi fontosnak a tréner és saját maga jelenlétét egy labdarúgócsapatnál.

"Az éjszaka mindig is a barátom volt. Ha éjszakázhatom, boldog vagyok, és ha boldog vagyok, rengeteg gólt szerzek" - Romário a saját motivációjáról.