Kolumbia újabb csodára vár

Magyar idő szerint mára virradóra megkezdődött az 1960-ban alapított Libertadores-kupa 2005-ös szezonja. Dél-Amerika legfontosabb, az idén 45. születésnapját ünneplő klubsorozata felduzzasztott létszámmal folytatódik, de nem ez az egyetlen módosítás, amely azt tükrözi, hogy a szubkontinens szövetsége igyekszik közelíteni a szabályokat az európai módihoz.
A létszám növelése - az eddigi 32 helyett immár 38-an vágnak neki az évadnak - azzal jár, hogy selejtezőket kell rendezni. A hat párost a régió összes országából (beleértve az állandó vendég Mexikót is) érkező egy-egy csapat teszi ki, kiegészülve a címvédő jogán Kolumbiának járó extra helyen befutó Júnior Barranquillával. Így Argentínából és Brazíliából öt-öt, a többi országból három-három, míg Kolumbiából összesen négy együttes próbálhat szerencsét. A hat kvalifikációs párviadal nyertese csatlakozik a már eleve "főtáblás" 26-okhoz, s máris kezdődhetnek a csoportmérkőzések.
A nyolc négyes mindegyikébe beosztottak egy brazil vagy argentin kiemeltet. A kvartettekben az első két helyen végzők jutnak tovább a legjobb 16 közé, ahol már egyenes kieséses rendszerben folytatják, egészen a fináléig, melyet továbbra is oda-visszavágós alapon játszanak le. Fontos változás, hogy eldöntetlen párharc esetén nem jönnek azonnal a tizenegyesek: először hosszabbítás következik (ezüst- vagy aranygól nincs), sőt az idegenben szerzett gólok szabálya is életbe lép - de csakis a ráadás végén, ha a kétszer tizenöt perc nem hozott döntést. Úgy tetszik, ismét sikerült egy jellegzetesen dél-amerikai megoldást kifundálni, bár az új rendelkezések mindenképp jelentősnek tűnnek egy olyan kupában, amelynek utóbbi öt kiírásából négy büntetőkkel ért véget.

Ennyit a menetrendről, lássuk a résztvevőket! Már a selejtező is izgalmas találkozókat ígér, ugyanis nem csak szerencsével becsúszott "outsiderek" vannak a tucatnyi csapat között. Ott találjuk például az ötszörös bajnok Penarolt: Uruguay legeredményesebb klubja nehéz feladat előtt áll, 2800 méteres magaslatra utazik, a Deportivo Universitariához. A quitóiak soraikban tudnak két harmincas éveiben járó, de még mindig jól osztogató középpályást, a perui Roberto Palaciost és az ecuadori Alex Aguinagát.
Egy másik egykori címvédő, a Palmeiras egy abszolút újonc otthonában kezd. A Tacuary nyolcvanéves története során többet szerepelt eddig a paraguayi másodosztályban, mint az első vonalban, most azonban neves brazil rivális ellen mutathatja meg, hogy az Once Caldas tavalyi menetelése után is lehetnek még csodák. Érdekes, hogy az Asunción külvárosában székelő egylet stadionját a hajdani olasz csatárról, Roberto Bettegáról nevezték el. Ami a Palmeiras 1999-ben - Luiz Felipe Scolari irányítása alatt - aranyérmes keretét illeti, abból mostanra csupán a világbajnok kapus, Marcos maradt meg.
Chile és Mexikó legnépszerűbb egyesülete sem gigászokkal veszi fel a versenyt. Igaz, a Colo Colo esetében megjegyzendő: argentin vetélytársat sosem ajánlatos lebecsülni, még ha eddig csak egyszer szerepelt is a Libertadores-kupában, mint a Buenos Aires-i Quilmes. A mexikói Guadalajara a perui Ciencianóval találkozik, és a végeredmény leginkább hírhedt elnöke, Jorge Vergara számára lesz sorsdöntő.
A presidente 2002-ben vásárolta meg a klubot, nyomban megígérte, hogy Latin-Amerika gyöngyszemévé teszi, de azóta egyetlen trófeával sem gyarapodott az egyébként gazdag gyűjtemény.
Az esélyesekről az Once Caldas döbbenetes bravúrja óta óvatosan illik beszélni, de - mint sejthető - nem lenne meglepő, ha argentin vagy brazil társulat lenne a befutó.
Utóbbiak öt éve nem férnek oda a hatalmas serleghez, hanem az állami bajnokságot a Santos és a Sao Paulo is remekül kezdte; kérdés, Pelé egykori egyesülete meddig tudja megtartani Robinhót. Az utóbbi évek legsikeresebb csapata, az argentin Boca Juniors elvesztette ugyan legnagyobb csillagát, Carlos Tévezt, de az arany-kékeket persze így sem kell leírni, elvégre Juan Román Riquelme távozása után is meg tudtak újulni.

Tv: az e g é s z sorozatot végigkövető Sport1 pénteken 20 órakor felvételről sugározza az LDU Quito-Penarol mérkőzést ---- 1964-ben indult a sorozat, és ugyan a következő évben máris elmaradt, 1966 óta minden esztendőben kiírják. Ezen a kontinensen alkalmazkodtak a leggyorsabban az európai mintához: már 1997-ben átvették a Bajnokok Ligája rendszerét, sőt tavaly óta 12 ország - az afrikai szövetség rangsorának első 12 helyezettje - két csapatot nevezhet a küzdelmekbe. Az idei kiírás selejtezőjének első mérkőzéseit éppen az elmúlt hét végén rendezték meg (a visszavágók másfél hét múlva esedékesek). További két egyenes kieséses kört rendeznek majd (egyet márciusban, egyet áprilisban), az azt követően állva maradó nyolc gárda június és szeptember között vívja meg a Bajnokok Ligája két kvartettjének körmérkőzését. A csoportok első és második helyezettje jut be a kora őszi elődöntőbe, míg a 950 000 dollárral kecsegtető finálét november elején rendezik meg - oda-visszavágós rendszerben.

A bajnokavatások száma: 40. A legeredményesebb ország: Egyiptom (9 kupagyőzelem). A legeredményesebb klub: Zamalek (egyiptomi, 5 kupagyőzelem). Címvédő: Enyimba (nigériai)

Ázsia

Már 1967-ben útjára indult a sorozat, de az első öt kiírást hosszú szünet követte. A gazdasági és a politikai viszonyok 1986-ra konszolidálódtak annyira, hogy ismét megrendezhették a bajnokcsapatok viadalát. A 2002-2003-as idénytől - az Ázsiai Kupagyőztesek-kupájával történt összevonást követően - Ázsiai Bajnokok Ligája néven fut a vetélkedés, amely zárt: csak a kontinens 14 legerősebb futballországának klubjai vehetnek részt benne, a többieknek az AFC-kupa és az Elnökök Kupája jut
(két idény között van átjárás a kupák között, így került az idén a BL-be Szíria, és pottyant ki onnan Bahrein). A földrajzi és a gazdasági adottságokhoz igazodva régiók szerint sorolják be a csapatokat: négy kvartett nyugat-ázsiai, három kelet-ázsiai csapatokból verbuválódik. A március eleje és május vége közötti csoportküzdelmekből az első helyezettek jutnak a negyeddöntőbe, ahol csatlakozik hozzájuk a címvédő.
Az idei negyeddöntőt szeptemberben, az elődöntőt szeptember végén és október elején, a döntőt október 26-án és november 2-án játsszák le - oda-visszavágós rendszerben.

A bajnokavatások száma: 23. A legeredményesebb ország: Dél-Korea (6 kupagyőzelem). A legeredményesebb klubok: el-Hilal (szaúd-arábiai), Esteghlal (iráni), Maccabi Tel-Aviv (izraeli), Pohang Steelers (dél-koreai), Suwon Bluewings (dél-koreai), Thai Farmers Bank (thaiföldi) - mind 2 kupagyőzelemmel. Címvédő: el-Ittihad (szaúd-arábiai) ---- 1962 óta, négy esztendő kivételével mindig megrendezték az Észak- és Közép-amerikai országok legjobb klubcsapatainak tornáját, a CONCACAF Bajnokok Kupáját. A tornára mindig is jellemző átalakítások jegyében 2001-ben megpróbáltak áttérni egyfajta BL-rendszerre - olyannyira nem sikerült, hogy rögvest el is maradtak az az évi küzdelmek. Ami a mostani kiírást illeti, Közép-Amerika selejtezőjéből három, a karibi zónáéból egy csapat került be a legjobb nyolc közé, ahol két egyesült államokbeli (Washington DC United, Kansas City Wizards), valamint két mexikói vetélytárs (Monterrey, Pumas) vár rájuk. A negyeddöntőt márciusban, az elődöntőt áprilisban, a döntőt pedig május 4-én és 11-én rendezik - oda-visszavágós rendszerben.

A bajnokavatások száma: 41. A legeredményesebb ország: Mexikó (21 kupagyőzelem). A legeredményesebb klub: Cruz Azul (mexikói, 5 kupagyőzelem). Címvédő: LD Alajuelense (CostaRica-i)

Óceánia

A tengerek és a nagy távolságok térségében kifejezetten klubvilágbajnokságfüggő a Bajnokok Kupája: mint az alábbi sovány statisztikából kitetszik, mindössze kétszer adtak egymásnak randevút az itteni elit tagjai e torna keretében (pontosabban volt egy nem hivatalos viadal is, 1987-ben). A 2002-es kiírást a klub-vb tervének kútba esése után törölték, ám amint hírét vették a FIFA újabb próbálkozásának, rögvest kiírták a mostanit. Tíz csapat páros mérkőzést vív március 31-ig, és a győztesek csatlakoznak az ausztrál Perth Gloryhoz, valamint a finálé házigazdájának kijelölt Tahiti szintén kiemelt két klubjához. A nyolcas döntőt május 30. és június 26. között rendezik Papeete-ben.

Az eddigi győztesek: South Melbourne (ausztrál, 1999), Wollongong Wolves (ausztrál, 2001) ---- Selejtezők: február 1-10.; csoportmérkőzések: február 16.-május 11.; nyolcaddöntő: május 18. és 25.; negyeddöntő: június 1. és 15.; elődöntő: június 22. és 29.; döntő: június 6. és 13.

AZ UTÓBBI TÍZ ÉV GYÔZTESEI
1995 Gremio (brazil)
1996 River Plate (argentin)
1997 Cruzeiro (brazil)
1998 Vasco (brazil)
1999 Palmeiras (brazil)
2000 Boca Juniors (argentin)
2001 Boca Juniors
2002 Olimpia (paraguayi)
2003 Boca Juniors
2004 Once Caldas (kolumbiai)

A LEGEREDMÉNYESEBB KLUBOK
Independiente (argentin, 7 kupagyőzelem), Boca Juniors (5), Penarol (uruguayi, 5), Estudiantes (argentin, 3), Nacional (uruguayi, 3), Olimpia (3)

A LEGEREDMÉNYESEBB ORSZÁGOK
Argentína (20 kupagyőzelem), Brazília
(11), Uruguay (8)