Stephane Henchoz

Stephane Henchoz az ezredforduló körül a Premiership talán legjobb, legmegbízhatóbb emberfogója volt, s óriási szerepe volt abban hogy 2001-ben a Liverpool minden kupát megnyert amit csak lehetett - a következő évi BL-mérkőzéseken egyetlen másodpercet sem mulasztott! Azonban 2003-ban sérüléssel és formahanyatlással küszködött, s új mester, Rafa Benitez alatt létszámfelettinek ítéltetett...

Kölyökklubjai (Stade Payerne, Bulle) után 17 évesen került a Neuchatel Xamaxba, s a nagyok akkori edzője, Roy Hodgson emelte ki az ifiből a proficsapatba az 1990-es VB-hős, az egyiptomi Hani Ramzi mellé. Henchoz első őszi szezonja után januárban a válogatottban is bemutatkozhatott a japánok ellen - mindössze 19 évesen! Az idő tájt még sokkal erősebb volt a svájci bajnokság és főleg a válogatott, több EB-n és VB-n is ott voltak. Balszerencséjére az 1994-es világbajnokságot sérülése miatt ki kellett hagynia, pedig kerettag volt; de az 1996-os angliai Európa-bajnokság mindhárom mérkőzését végigjátszhatta Geiger, Pascolo, Quentin, Chapuisat, Sforza, Vogel és Türkylmaz mellett. Szerencséjére mestere, Roy Hodgson a német HSV-be igazolt, s vitte magával felfedezettjét is. A kikötőváros védelmében nagyon jól megértette magát a bolgár Petar Hubcsevvel, s hamarosan a Bundesliga legjobb emberfogói között emlegették őt! Angliában is felfigyeltek kőkemény, megalkuvást nem ismerő játékára: természetesen a kék-fehérek edzőjét Roy Hodgsonnak hívták... Megbízható, lelkes játékára vevők voltak az albioni drukkerek is: a fanok első szezonja után a legjobb Rovers-játékosnak választották meg! Azonban a csapat kiesett a Premier League-ből, pedig a pár évvel azelőtti bajnok keretében olyan válogatott játékosok szaladgáltak, mint Hendry, Flowers, Kenna, Sherwood, Wilox, Beattie, Duff, Martin Dahlin, a svéd zseni; Gallagher és a gólkirály Sutton... Hősünk nem merült alá a Premier Divisionba, mert 3.5 millió fontért leigazoltatta őt Gerard Houllier, a Liverpool edzője.

A vörösöknél a finn Samy Hyypiával a világ akkori egyik legjobb védekező duóját alkották, s nagy szerepük volt a vörösök öt kupagyőzelmében. 2001-ben ért fel ő is a csúcsra: Liverpool megnyerte az FA-kupát, a Ligakupát, valamit egy szenzációs találkozón (5-4 az Alaves ellen) az UEFA-Kupát is, két évvel később pedig sikerült újra elhódítani a Ligakupát. A 2003-as bajnokságban azonban egy negyedévre kiesett sérülése miatt, s ez, úgy látszik, megtörte karrierjét: az új évben már csak nyolc meccset játszott, a 2004-es bajnokságban pedig mindössze 18-at - pályafutása során messze ez a legkevesebb... Rossz formája miatt kikerült a válogatott kezdőcsapatából is, s bár ott volt a 2004-es EB-n, mindössze perceket kapott. A Pool új edzője, Rafa Benítez sem jósolt neki nagy jövőt, s 2004 őszén nyíltan kijelentette hogy a januári átigazolási időszakban el fogja adni a svájci hátvédet - ősszel pedig egyetlen alkalommal sem vetette be őt a bajnokságban, mindössze három Ligakupa-mérkőzést kapott! Nagy kár érte, hiszen mindössze 30 éves volt még, azaz ereje csúcsán, be is jelentkezett érte a Feyenoord, a Stuttgart, a Rangers, a Bolton és a Southampton...

Érdekes módon a góllövéssel hadilábon áll: 1996 óta nem volt bajnokin eredményes, s amióta Angliába igazolt, mindössze egyszer, egy amerikai felkészülési mérkőzésen talált be a Celtic Glasgow ellen - s minő fura az élet, Benitez 2005 elején éppen oda száműzte őt!
Skóciában mindössze hat találkozón játszhatott s Martin O'Neill nem is szerződtette őt s természetesen a Liverpoolnál sem hosszabbítottak a hátvéddel. A hazájában kétszer is a legjobb labdarúgónak választott Henchoz iránt érdeklődött régebben a Manchester City és Glasgow Rangers is, de végül is "csak" a Wigan Athletickel tudott szerződést kötni.