Janika: nem voltam elég laza

A második napon nagy nyomás volt rajta

- Gratulálok a hét végi teljesítményéhez!
- Köszönöm, de nem voltam olyan ügyes, mint amennyire szerettem volna. Nem voltam elég laza, ami szerintem annak tudható be, hogy egy év kihagyás után még nem voltam felkészülve arra, hogy tizedmásodpercekre menő csatákat vívjak Turi Tomival.
- Izgult?
- Az első nap még nem is anynyira, a másodikon azonban igen. Nagy volt rajtam a nyomás, és őszintén szólva jobban szerettem volna inkább másodiknak menni, hogy amikor beérek a célba, rögtön lássam Tomi eredményét is, ne csak az enyémet.
- Három szakasszal a vége előtt tizedre azonos időeredménnyel álltak az élen. Mire gondolt akkor?
- Ha megkérdezi, nem tudtam volna megmondani, hogy ki fog nyerni. Úgy gondoltam, ha tényleg csatára kerül sor, akkor az utolsó tizenhat kilométeres szakaszon dőlt volna el a győzelem sorsa. A pálya a második körre iszonyúan rossz állapotba került, jó néhány helyen volt murvás felhordás az aszfalton. Így utólag szerintem mindkettőnknek jó, hogy nem ez a szakasz döntött. Ugyanis ha a határokon autóztunk volna, biztos, hogy valamelyikünk hibázik. Lehet, hogy én lettem volna az. Ezért is mondom: egyelőre nem vagyok olyan formában, hogy tizedekre menő küzdelmet vívjak.
- Fura, hogy a hazai viadalokon néhány éve még nem is mértek tizedeket, most meg tizedek döntenek a szakaszgyőzelmekről. Ilyen szoros meccsre számított?
- Igen, mert a mezőny rendkívül erős: jó autók, jó pilóták alkotják. Szerintem az elkövetkező viadalokon is ilyen kiélezett csatákra kell számítani, kivéve akkor, ha esik az eső, ugyanis vannak olyan pilóták, akik vizes pályán kimagaslóan teljesítenek: ilyen például Turi és Spitzmüller.
- Összességében milyennek találta a hét végi viadalt?
- Szerintem a rendezők büszkék lehetnek magukra: flottul kezelték a hatalmas embertömeget, sohasem késtünk például dugó miatt egyetlen szakaszról sem. A pályák állapota a tréninghez képest sokat javult - korábban sokkal több kátyu volt az utakon. A gyorsaságik technikásak voltak, és nagyon különbözőek: volt fényes aszfalt és érdes, szűk és széles útszakasz. Sok ritmusváltásra volt szükség, és rengeteg kompromisszumra - nehéz viadal volt.

Nagyon jólesett, hogy szeretnek a nézők

- Apropó, nézők. A szervizparkban annyi ember vette körül, hogy mozdulni sem tudott. A szurkolói nem feledkeztek meg önről.
- Szerencsére nem, és nagyon jólesett, hogy ilyen sokan szeretnek. No meg akárhogy is vesszük, új színfoltot jelentünk a bajnokságban: egyrészt az autó miatt, hiszen nincs másik 206 WRC a mezőnyben, másrészt azért, mert bele tudunk szólni a dobogós helyekért folyó küzdelembe.
- Új navigátorral, Bahor Beával vágott neki az idénynek. Hogyan tudtak együtt dolgozni?
- Gondmentes volt a hétvége, Bea profin teszi a dolgát. Hamar fölvette a ritmust, és kevés gyakorlással a háta mögött is jól navigált. Szerintem remekül kiegészítjük egymást.

Miskolcon biztosan mindenki gyorsulni fog

- Mit szólt a versenyhez az autóját hazánkba szállító csapat, a BSA főnöke?
- A teszten elvittem őt egy körre, és az utakat látva azt mondta, olyan ez, mint Csernobil. Nos, ebből is látszik, hogy ők nincsenek hozzászokva az efféle aszfaltos pályákhoz, így elég nehéz volt beállítani az autót. De a csapatban mindenki nagyon profi, úgyhogy végül megoldottuk a feladatot. A verseny is tetszett a franciáknak, különösen Turi Tomiról mondtak jókat, és bevallották: nem hitték, hogy ennyire erős a magyar bajnokság.
- Hogyan tovább? Gondolkodott már a miskolci taktikán?
- A következő viadalon mindenki biztosan gyorsulni fog, csak kérdés, hogy amikor elér az ember egy bizonyos pontig, akkor akar-e még gyorsabb lenni, vagy egyáltalán lehet-e még. Ugyanis ha túl sokat kockáztatsz, annak az a vége, hogy hibákat követsz el. Az első napon szerintem Miskolcon sem fogunk különösebben taktikázni, hanem a lehető legtöbbet kihozzuk magunkból. Aztán a második napon meglátjuk, hogy van-e értelme teljes gázon továbbmenni, vagy jobb, ha inkább taktikázunk. Sok tanulságot hozott a hétvége, ha a tapasztalatainkat kamatoztatni tudjuk, akkor biztosan gyorsabbak leszünk, mint Egerben…