Füri Csilla ezüstérmet szerzett

Hogy ne csigázzuk tovább az érdeklődést, eláruljuk, mi okozott ilyen kellemes meglepetést a nézők körében: az úszás után csak magyarok álltak a képzeletbeli dobogón, mégpedig Füri Csilla, Vörös Zsuzsanna és Szatmári Adrienn - negyedik döntősünk, Máthé Vivien a 15. helyet foglalta el.

Hogy ezek a pozíciók miért számítanak meglepetésnek az Európa-bajnok Füritől, az olimpiai és világbajnok Vöröstől, illetve az egyre rutinosabbá váló fiatal Szatmáritól? Nos, mert a kezdés, az első két szám nem ígért ekkora hazai fölényt. Még akkor sem, ha a lövészet jól indult, Vörös 181 körig jutott (csupán egy körrel maradt el selejtezőbeli eredményétől), Füri pedig remekelt: 157-ről 176-ra javított. Szatmári (175) és Máthé (171) ekkor a mezőny második felében foglalt helyet. Füri a páston is folytatta szenzációs szereplését, Vörös viszont nem találta magát, 1:6-tal nyitott, vagyis egy győzelem mellé hat vereséget szedett össze. Aztán fokozatosan belelendült, találatait egy törzsszurkolójának hangos dobszólója köszöntötte. Füri kilenc ponttal többet gyűjtött (20/11), míg Vörös szívós munkával elérte, hogy ne negatív mérleggel jöjjön le a pástról. Következett az említett úszás Szatmári sikerével, ami összetettben 11 helynyi (!) előrelépést jelentett a számára.
Szóval, három szám után három magyar a dobogón…

De következett a lovaglás, amely előtt az öttusázók véleménye szerint nem érdemes, sőt nem szabad jósolgatni, tervezgetni. Mert elég egy gyengébb produkció, és "kárba vész" az előző számokban elért eredmény. Sajnos ezt most saját bőrünkön tapasztaltuk.
Szatmári Donna hátán lovagolt, csak időtúllépés miatt vesztett négy pontot. Az őt követő Vörös azonban nem volt szerencsés, amikor sorsolt, ugyanis Betti a szakemberek szerint gyenge képességű ló, általában sok akadályt ver. Betti nem hazudtolta meg önmagát, hat akadályt vert. Ez valóban sok! Olimpiai bajnoknőnk a másodikról a tizedik helyre esett vissza. Ezt ugyanúgy nem akartuk elhinni, mint az úszás utáni magyar "hármas befutót". Füri Ifjú nevű társával csupán egy akadályt vert, és őrizte első helyét, előnye az őt követő Szatmárival szemben 36 pont, azaz kilenc másodperc volt a záró szám előtt.

Mivel mindketten remek futók, a közönség arra számított, sőt biztos volt benne, hogy öldöklő párharcban döntenek majd az aranyérem sorsáról. A verseny két évvel ezelőtti győztese, az Európa-bajnok Füri azonban nem osztotta ezt a véleményt, öröm helyett inkább aggodalom ült az arcán a futás előtt. "Hogy mi lesz a vége? Milyen érem? Örülök, ha le tudom futni a háromezer métert. A csütörtöki selejtező után már nagyon rosszul voltam, húszperces köhögőroham kapott el, alig kaptam levegőt. Még pénteken is lázas voltam - mondta az állapotáról árulkodó hangon Füri. - Már harmadik hete bajlódom ezzel a nyavalyával, és az orvosok sem tudják, mi a baj. Nem hiszem, hogy ilyen állapotban csodát tudnék tenni. Szóval, nagyon el vagyok keseredve, és bosszant, mert nagyon jól szerepeltem eddig. A lövészetem majdnem húsz körrel jobb volt, mint a csütörtöki selejtezőben. Most sikerült normális ritmusban lőnöm, és nálam ezen múlik a jó eredmény. Ennek nagyon örülök, mert ritkán adatik meg, hogy minden összejöjjön. A vívás jól ment, tudtam koncentrálni, bár a betegség miatt néha rosszul éreztem magam. De hát úgy van az, hogy ha jól megy valami, akkor egyszerűnek tűnik… Az úszástól kicsit tartottam, de nem esett rosszul, bár két percet könynyebb kibírni, mint a futásban több mint tízet. Jó lovat húztam, tudtam, hogy gyors és jó ugró. Egy verés minden produkcióban benne van, soha rosszabbat. Edzőnk, Balaska Zsolt is megdicsért a teljesítményemért."
Füri Csilla szerencsére rossz jósnak bizonyult, mert nemcsak bírta a futást, még arra is tellett erejéből, hogy egy szakaszon növelje az előnyét. A közönség óriáskivetítőn is követhette, hogy Európa-bajnokunk szépen halad a cél felé, mögötte pedig Szatmári futott. Aztán 200 méterrel a cél előtt beindult, szinte a semmiből került elő a hetedik helyen, Füri mögött félperces hátránnyal rajtoló Szamuszevics, és a 20 éves fehérorosz versenyző elhalászta a két magyar elől az aranyérmet. Füri az ezüsttel vigasztalódhatott, ám Szatmári lecsúszott a dobogóról, mert a francia Caze is elékerült.

"Ez az eddigi legjobb eredményem. Ezzel alaposan túlszárnyaltam a 2003-ban, Varsóban elért Világkupa hatodik helyemet - mondta a 20 éves győztes, Szamuszevics. - A futás előtt azt hittem, hogy a harmadik hely lesz az enyém, az reálisnak tűnt. Aztán, amikor megelőztem a franciát, láttam, hogy a két magyar sincs túl távol tőlem. Mindent beleadtam, és sikerült nyernem."

Az ezüstérmes Füri Csilla ennyit mondott a célba érés után: "Az utolsó kör már nagyon nehezen ment, úgy látszik, túlságosan erősen futottam meg a harmadik hétszázötven métert. Tudtam, hogy Szamuszevics jó futó, de azt nem hittem volna, hogy félperces hátrányát le tudja dolgozni."