John Carew

John Aliou Carew nem mindennapi pályafutás után érkezett a francia Lyonba: üstökösként robbant be a norvég labdarúgásba, majd a Valenciával a legmagasabb szinten is bizonyított, ám sikereit nem tudta értékén kezelni, elveszítette motivációját s csak egy hároméves vergődés után, amikor már sokan leírták, Törökországban találta meg góllövő cipőjét, hogy 2005 nyarán még egy utolsó nagy lehetőséget kapjon - 26 évesen.

A gambiai apától és norvég anyától született, de már norvég állampolgár, meglehetősen colos tinédzser szülőhelyén, Lorenskogban tanulta meg az alapokat, majd 18 évesen a Valerengában kezdte meg profi karrierjét. Bár érdeklődött iránta a Lilleström is, a nyurga csatár fanatikus szurkolói, a 'Klan' miatt a másodosztályú Valerengát választotta. A KEK-ben Európának is megmutatta oroszlánkörmeit a remek edző, Egil "Drillo" Olsen, a "Trükkös" csapata, ahol Carew hamar közönségkedvenc lett, három év alatt rúgott több mint három tucat góljának köszönhetően. 1997-ben feljutottak az első osztályba és nagy meglepetésre megnyerték a Norvég Kupát is, az elődöntőben egymaga négyszer volt eredményes a Viking ellen! A következő szezonban a Chelseanek is betalált, s külföldről a Perugia és a Milan is bejelentkezett a csatártehetségért, aki viszont Olsenre hallgatva előbb otthol, a Rosenborgban próbált meg erősödni és rutint szerezni.

23 millió koronát fizetettek érte a fekete-fehérek, ahol a sokszoros gólkirály, a Racing Santanderbe távozó Sigurd Rushfeldt pótlása volt első számú feladata. Little John nem is okozott csalódást: 18 bajnokin 18-szor talált be, a BL-ben pedig bevette a Feyenoord, a Borussia Dortmund, a Real Madrid és a Bayern München kapuját is! A válogatottban már 1998-ban bemutatkozott játékos nem is maradt sokáig Norvégiában, hiszen 2000 nyarán, a belga-holland EB után a Valenciába igazolt. A denevéresek 75 millió koronát, azaz másfél millárd pesetát fizettek érte (a gyengébbek kedvéért 8.5 millió eurót), s John úgy kezdte spanyolországi karrierjét, hogy mindenki azt hitte róla, a következő idők világklasszis csatára lesz: 11 gólja nagy részét még ősszel szerezte, de ezután mintha elfelejtett volna futballozni. Szerződésében volt egy olyan kitétel, ami szerint ha tíznél több gólt rúg, a Valencia vásárol neki egy Porschét - s mit ad Isten, amikor a bajnokság féltávjánál elérte JC a kitűzött célt, elveszítette hajtóerejét, lelkesedését is.

A következő szezonban ki is került Rafa Benitez kegyeiből (az őt a kispadon követő, Rainieri egy év múlva pedig azt nyilatkozza majd róla, hogy inkább játszatná jövőre a szertárost, mint Carewet!!!), nem is volt Carewnek maradása a BL-döntős csapatban, s bár szerette volna leigazolni őt a Fulham, az OM és a Barca is, egy évre a Romába került kölcsönbe 2 millió euró fejében (az előző BL-sorozatban egy szép gólt rúgott az Olimpico-stadionban, ekkor figyeltek fel rá az AS-nél). Capello alatt hamar a kezdőbe került s öt gólt lőtt két hónap alatt, így a Mester meg is szerette volna vásároltatni a csatárt a vezetőkkel. Azonban a farkasok akkor kezdtek el birkózni anyagi problémáikkal, a fizetésekkel hónapokat késtek, így Carew inkább a távozás mellett döntött. Bár a Middlesbrough és a Rangers is szerette volna leigazolni, végül a Besiktashoz írt alá három évre 3.5 millió euróért. A Romától télen még hatot kértek...

A "Fekete Sasoknál" némi meglepetésre hamar összeszedte magát, hiszen a bajnokik kétharmadán futballozva 13 alakalommal köszöntött be az ellenfeleknek, így 2005 nyarán több európai élcsapat is bejelentkezett érte, de végül is a Barosról lecsúszó Lyon lett a licitgyőztes 7.65 millió eurós ajánlatával (a törökök Aílton érkezése miatt nem tartottak Carewere igényt). Egyébként még januárban újra felmerült a neve a Barcelonánál, akik a sérült Henrik Larsson helyettesét keresték, ám a katalánok végül az argentin Maxi Lopez mellett döntöttek. Franciaországban nem sokáig tartott akklimatizálódása: első tétmérkőzésén az Auxerre ellen mesterhármast vágott a Szuperkupa-döntőben, majd első bajnokiján győztes gólt szerzett le Havre-ban, megnyitva ezzel elképesztő góltermelést!


Nem csak klubjaiban, a válogatottban sem volt problémamentes: 2003-ban egy edzésen szócsatába keveredett John Arne Riisével, majd hazafelé a csapat buszán meg is ütötte a Liverpool kiválóságát, így Johan Semb szövetségi kapitány ki is rakta Carew szűrét a keretből. Csak 2004 végén térhetett vissza, miután Semb csak akkor lett volna hajlandó visszafogadni a tékozló fiút, ha az mindenkitől bocsánatot kér, ám erre John nem volt hajlandó - szerencséjére Sembet az elbukott EB-selejtezők miatt kirúgták, s utódja Aage Hareide egészen Rómáig utazott hogy rábeszélje a csatárt a visszatérésre.

Végezetül egy kis névmagyarázat: az Alieu gambiai nyelven azt jelenti hogy "gyerünk!", míg családi nevét nem angolosan, hanem a norvég nyelvnek megfelelően Karevnek kell ejteni!