Száznyolcvannal a plafonon

Izsányi SzabolcsIzsányi Szabolcs
Vágólapra másolva!
2005.08.31. 20:54
Címkék
A Formula-1-ben képtelenség megtalálni az egyes pályákra való legjobb beállítást, úgyhogy a csapatok mérnökei inkább arra törekednek, hogy a lehető legközelebb kerüljenek hozzá. Közben számolni kell azzal, hogy minél nagyobb egy autó leszorító ereje, annál jobban nő a légellenállása is.
A TELJES MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
A TELJES MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
A TELJES MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
A TELJES MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
A TELJES MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
A TELJES MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
>
A Formula-1-ben rengeteg szó esik arról, hogy a pilóták tudása olykor háttérbe szorul az autók miatt, a gyors sofőrök ugyanis csak akkor pályázhatnak eséllyel a futamgyőzelemre vagy a vb-címre, ha megfelelő négykerekűbe ülnek. A kocsi teljesítményét a motor, a gumi és az aerodinamikai elemek befolyásolják leginkább.

Amíg a hajtómű a lóerőkért felelős, az abroncsok és a légterelő elemek az autó irányíthatóságát befolyásolják. A tapadásnak csak húsz százalékát adják a gumik, a nagyobbik rész az aerodinamikai megoldásoké. Ezek eredményezik a kis féktávot és a magas kanyarodási sebességet, a csapatokon belül ennek érdekében külön fejlesztési részleget hoztak létre.
Egy kis légterelő elem az első vezetőszárny és a kocsitest között ugyanis olykor többet érhet, mint néhány plusz lóerő. Ám nagyon drágák ezek a fejlesztések, a kialakítási munkán felül a szélcsatorna működtetése is dollármilliókat emészt fel évente - a Williams költségvetése szerint évi 45 millió dollárt fordítanak a szélcsatornára (a Sauber pedig éppen a magas költségek miatt nem tudja kihasználni vadonatúj eszközét, amely akkor lesz igazán értékes, ha a BMW milliói beindítják).

Azonban nem mindenhol szabad a legnagyobb tapadásra törekedni, Monzában például az öszszes pálya közül a legkisebb a szerepe a leszorítóerőnek. Mellékhatásaként ugyanis magasabb légellenállás keletkezik, ami az olyan gyors pályákon, mint az Olasz Nagydíj helyszíne, rontja a köridőt. Ezen a ponton kompromiszszumot kell találni annak érdekében, hogy a kanyarokban azért megmaradjon a tapadás, de a hosszú egyenesekben a lehető leggyorsabban száguldjon az autó.

A Formula-1-ben a tapadást úgy érik el, mint a repülőgépeken a levegőbe emelkedést, csak fordított előjellel. A repülők szárnyaival ellentétben itt nem felül, hanem alul tesz meg nagyobb utat a levegő, ami így szívóhatást eredményez. E négy G-s oldalirányú erőhatás ellenére is tökéletesen íven marad az F1-es gép, miközben az utcai sportautók már egy G-nél is hajlamosak a megcsúszásra. A Formula-1-es autók a szakemberek szerint maximális leszorítóerővel elméletileg képesek arra, hogy 180 kilométer per órás sebességgel fejjel lefelé a plafonon haladjanak! ---- K ---- &
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik