A gifui világbajnokság záró napján megszületett a magyar evezőssport harmadik világbajnoki aranyérme, miután a Varga Tamás, Hirling Zsolt összetételű könnyűsúlyú kétpárevezős egységünk rajt-cél győzelmet aratott. A tavalyi athéni olimpia ötödikjei a dán és a lengyel egységet utasították maguk mögé a versenyben.
Varga Tamás (balra) és Hirling Zsolt nemzetiszínû zászlóval a kezében ünnepelte világbajnoki gyôzelmét
Varga Tamás (balra) és Hirling Zsolt nemzetiszínû zászlóval a kezében ünnepelte világbajnoki gyôzelmét
Talán még emlékeznek rá: három esztendővel ezelőtt két mosolygós fiatalember, Haller Ákos és Pető Tibor ünnepelte második világbajnoki aranyérmét Sevillában. A magyar evezőssport akkor a csúcspontját "élte", s talán nem kellett nagy jósnak lenni ahhoz, hogy kitaláljuk: Gifuban újabb aranykor köszönthet ránk…
Könnyűsúlyú kétpárevezőseink, azaz Varga Tamás és Hirling Zsolt ugyanis Világkupa-győztesként és nem mellesleg bombaformában érkeztek a japán városba, ahol - az előcsatározások során mutatott teljesítmények alapján - a záró napon az aranyérem legnagyobb esélyeseiként szállhattak vízre.
Persze meglepetések mindig érhetik az embert, ám ki kell jelentenünk: ezúttal csak az újabb tájfun előszele miatt felkorbácsolódott pálya hullámai izzasztották meg a mieinket. Hiába haladt a magyar egység bal oldalán az olimpiai negyedik dán Mads Rasmussen, Rasmus Quist páros, a jobb oldalon pedig az ötszörös világbajnok olasz Leonardo Pettinari új, nem mellesleg négyszeres vb-első párjával, Stefano Basalinivel, s hiába küzdött derekasan a kétszeres olimpiai bajnok Robert Sycz fiatal társával, Pawel Randával, a magyar fiúkat senki sem tudta megállítani.
Magyar vb érmesek
Aranyérem 2001 Haller Ákos, Petô Tibor (kétpár) 2002 Haller Ákos, Petô Tibor (kétpár) 2005 Varga Tamás, Hirling Zsolt (könnyûsúlyú kétpár)
Ezüstérem 1975 Ambrus Mariann (egypár)
Bronzérem 1977 Ambrus Mariann (egypár) 1978 Ambrus Mariann (egypár) 1989 Sarlós Katalin (egypár) 1999 Kokas Gergely (könnyûsúlyú egypár)
Vargáék egyszerű rajt-cél győzelmet arattak, ráadásul úgy, hogy 1500 méternél már egy- hajónyi volt az előnyük, s noha a végére felzárkóztak a dánok, a világbajnoki cím egy másodpercig sem forgott veszélyben.
- Hihetetlenül boldogok vagyunk - mondta Varga Tamás a versenyt követően. - Az egész döntő során csak arra kellett koncentrálnunk, hogy technikai hibánk ne legyen. A végén talán emiatt zárkóztak fel egy kicsit a dánok, akik minden kockázatot vállaltak annak érdekében, hogy megfogjanak bennünket.
- A hullámzó pálya önökből is sokat kivett? - Hát, nem könnyített a helyzetünkön, főleg a pálya végén, ahol a leghullámosabb volt a víz. A dánok lapátja például többször is visszacsapódott, de mi sok egységgel ellentétben megúsztuk.
- Ha jól tudom, a fináléra újabb taktikát eszeltek ki. - A világbajnokságon minden futamot másként építettünk fel. Ezúttal már az elején szerettünk volna annyira meglépni a többiektől, hogy a végén abszolút biztonsági futamot kelljen mennünk, hiszen amikor reggel kimentünk a pályára, láttuk a körülményeket.
- Apropó, a tájfunt hogyan élték meg a helyszínen? - Amikor közölték, hogy a Mava meglátogat bennünket, mindenki gyorsan szétszedte a hajóját, és bepakolta a konténerekbe, másfél napig csak ergométeren tudtunk edzeni. Aztán kiderült, hogy mégsem olyan vészes a helyzet. Igazság szerint nem nagyon zökkentette ki a mezőnyt, csupán az egynapos késés jelezte, hogy történt valami.
- Összességében milyen benyomásokat szereztek Japánról? - Az emberek nagyon aranyosak, kedvesek, és figyelnek egymásra, ami itthon sajnos nem ennyire jellemző, ám az, ahogy élik az életüket, távol áll tőlem.
- Ôszinte legyek? Kibírtam, de már alig várom, hogy hazamenjek - árulta el a társ, Hirling Zsolt. A magyar aranypáros egyébként hétfőn 17.50-kor érkezik meg a Ferihegyi repülőtér 2B termináljára. ---- 2 ---- &