Ezer nap múlva kezdődik Pekingben a XXIX. nyári olimpia. A magyar csapat jelenleg 946 tagú bő kerettel készül a játékokra. A szakmai előkészületekre a 2006-os évben 1.5 milliárd forintot szán az állam, és a jelek szerint most nem kell külön csatákat vívniuk a MOB vezetőinek, hogy a költségvetés időben átutalja ezt az összeget.
Így fest majd madártávlatból az olimpia legimpozánsabb létesítménye, a háttérben látható központi stadion
Így fest majd madártávlatból az olimpia legimpozánsabb létesítménye, a háttérben látható központi stadion
Kínában éjt nappallá téve dolgoznak a 2008-as nyári játékok létesítményeinek építésén. A központi stadion munkálataira hétezer építőt vezényeltek ki, akik naponta három műszakban dolgoznak a makettek alapján impozáns létesítményen. Noha sok minden még csak a tervezőasztalon létezik, a házigazdák szeretnék a helyszínek többségét a jövő év végére működőképessé tenni.
A magyar színeket az előzetes tervek szerint 200-250 versenyző képviseli majd az olimpián, lényegében tehát annyi, mint legutóbb Athénban. A választék ennél most még lényegesen bővebb, hiszen a keretnek 946 sportoló a tagja. Fájdalom, ez azonban nem azt jelenti – hangzott el a MOB péntek délelőtti, az ezer nap múlva esedékes pekingi nyitány kapcsán tartott sajtótájékoztatóján –, hogy ilyen erős lenne a honi sport személyi háttere. Annyi történt csupán, hogy a sportági szakszövetségek az egészen fiatal korosztályok képviselőit is listázták, akikre 2012-ben várhat főszerep. A 28 szövetség közül 25 elkészítette a 2008-ig szóló felkészülés szakmai tervezetét, csupán a gyeplabdázók, a baseballozók és a softballozók gondolták úgy, hogy valódi esélyek híján nem is érdemes nekigyürkőzniük. A szakmai előkészületek fölötti felügyeletet továbbra is a MOB gyakorolja, és ezen jogáról – hangsúlyozta Molnár Zoltán ügyvezető igazgató – azt követően sem óhajt lemondani, hogy a sporttörvény legutóbbi módosítása számos korábbi alapjogosítványától megfosztotta. A pénzügyeket illetően is kiszolgáltatottabbá vált a helyzet 2004 óta; emlékezetes, hogy tavaly az első tervezetben 50 százalékos forráselvonás szerepelt, amely lényegében ellehetetlenítette volna a munkát. Két lépésben, erős lobbitevékenység eredményeként sikerült azonban visszaszerezni az elvenni kívánt pénzt. A 2006-os büdzsé alapján a felkészülésre szánt 1.5 milliárd forint a jelek szerint most időben megérkezik – ez persze nem jelenti azt, hogy bővében van a pénznek a magyar sportmozgalom…
Az olimpiai csapat nemcsak a sikereivel, hanem a morális kikezdhetetlenségével is sokat tehet azért, hogy ne kérdőjeleződjön meg támogatásának a jogossága. "Az olimpiai kerettagság nem kötelező, viszont kötelezettségekkel jár" – jelezte Molnár Zoltán, kiemelve, hogy az athéni doppingsokk után önös érdekből is menthetetlenül a zéró tolerancia elvét vallja a MOB. Az alapelv az, hogy a honi olimpiai család mindaddig a doppingolással vádolt sportoló mögött áll, amíg a B-minta bizonyossá nem teszi a csalás tényét. Aki ellenben megtagadja a mintaadást, azonnal kikerül az "ernyő" alól. A MOB azt is szeretné keresztülvinni, hogy az olimpián doppingoláson ért versenyző magyar színekben többé ne szerepelhessen az ötkarikás játékokon.
Peking ugyan még odébb van, ellenben nyakunkon a 2006-os torinói téli gála. Ennek kapcsán Molnár Zoltán felvetette: a kiutazás előtt valamennyi csapattagot külföldi doppingellenőrök bevonásával kötelező ellenőrzésnek vetik alá, és – ami gyaníthatóan heves felzúdulást vált majd ki a magyar doppingszakemberek körében – a levett mintákat külföldi, akkreditált laborban ellenőrizteti a MOB… Az ügyvezető, nevek említése nélkül, szervezeti és személyi változásokat sürgetett a magyar doppingvizsgáló szekcióban, és – szintén a konkrétumok mellőzésével – bizonyos összeférhetetlenségekre hívta fel a figyelmet. mostszatérve Pekingre: a cél a magyar pozíció megőrzése a nemzetek nem hivatalos pontversenyében, vagyis a bentmaradás a legjobb tizenöt között. Az idén a vb-ken 136 olimpiai pontot gyűjtöttek a magyar sportolók, riasztó adat azonban a vívók gyengélkedése, nem is beszélve arról, hogy az úszók 16 pontját Cseh László jegyezte egyszemélyben …
Kajak-kenu: az eminens A rendszerváltozás utáni első nyári olimpiától, Barcelonától kezdve egyre szerényebb eredményekkel rukkolt ki a magyar olimpiai csapat. A nemzetek nem hivatalos pontversenyében 1992-ben még 208 pontot szerzett, viszont Atlantában már csak 150-et, míg Sydneyben 135-öt szedett össze. A zuhanásnak Athén vetett véget, ám a 144 pont a legkevésbé sem annak a jele, hogy erősödne a háttér. Sőt… Az olimpiai pontok javát, nevezetesen hatvan százalékát tradícionálisan a kajak-kenu, az úszás és a vívás adja össze, e sportágak esetleges gyengélkedése alapjaiban befolyásolhatja az összképet. S mi tagadás, a 2005-ös esztendő a vívás (12 pont) és az úszás (16 pont) szempontjából nem éppen fényesre sikerült. Csak összehasonlításként: a kajak-kenu egymaga 40 pontot gyűjtött az idén.