A rövid pályás gyorskorcsolyázás történetében először végzett magyar versenyző pontszerző helyen az összetett Világkupában. Huszár Erika azonban nem elégszik meg ezzel a hatodik hellyel, a januári Európa-bajnokságon már éremért akar korcsolyázni.
Mirkó István
Huszár Erika remek formában van, jó az esélye arra, hogy ô legyen a sportágában az elsô magyar Európa-bajnoki éremszerzô
Mirkó István
Huszár Erika remek formában van, jó az esélye arra, hogy ô legyen a sportágában az elsô magyar Európa-bajnoki éremszerzô
– Számított rá, hogy ilyen remekül indul a szezonja? – Engem is meglepett, hogy hatodik lettem – mondta Huszár Erika. – Különösen, hogy az első két, Ázsiában rendezett Világkupa-versenyem nem is úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Bormióban aztán már javult a helyzet, hiszen ötszáz méteren hetedik lettem, méghozzá új országos csúccsal, Hágában pedig az ezer sikerült jobban, kilencedikként végeztem, és ezzel ténylegesen fölzárkóztam az élvonalhoz. – Ráadásul abban is döntő szerepe volt, hogy két női versenyzőt indíthat az ország a torinói téli olimpián. A vezetők hivatalosan csak januárban adják le a nevezést; az ön helye biztos? – Úgy tudom, hogy Darázs Péterrel együtt kiemeltek vagyunk. De semmit sem szeretnék elkiabálni, hiszen addig még rengeteg idő van. – Január közepén például lesz még Európa-bajnokság. A kontinensbajnokságon mire számít? – A Világkupa ranglistáját nézegetve, éppen azt latolgattam, hogy a dél-koreaiak és az amerikaiaik mellett csupán két európai előz meg. Igaz, ez a kettő igazi húzónév: a világbajnok és olimpiai ezüstérmes bolgár Evgenija Radanova, illetve az Európa-bajnok olasz Marta Capurso. Szóval ha így vesszük, akkor éremért, mondjuk egy bronzért is korcsolyázhatok. Márpedig én így készülök. – Reális célnak tartja a harmadik helyet? – Mindössze három éve tértem vissza a gyorskorcsolyához, és az eddigi legjobb magyar eredményt értem el a Világkupa-sorozatban. Miért ne lehetnék akkor az első magyar Európa-bajnoki éremszerző? – Elárulja, tulajdonképpen miért hagyott ki három esztendőt? – Nincs ebben semmi titok: kényszerből. Csupán annyi történt, hogy Jászberényben megszűnt a korcsolyapálya. Azt gondoltam, jó, akkor a tanulásra koncentrálok. Közben azért Európa-bajnoki címet szereztem görkorcsolyával, de mivel az nem olimpiai sportág, nem kapott túl nagy visszhangot. Amikor aztán 2002 őszén az egyetem miatt Budapestre költöztem, ismét alkalmam adódott korcsolyázni, így újra nekivágtam. Nem volt könnyű ismét belerázódni, de megérte. Jó látni, hogy a kemény edzéseknek megvan az eredményük.