Önjelölt messiások kíméljenek!

– Professzor úr, ön szerint Magyarország rendezheti 2012-ben a futball Európa-bajnokságot?
– Nem vitás, az olaszok a favoritok, de mi sem vagyunk esélytelenek – mondta Sárközy Tamás. – Sportpolitikai funkciója elsősorban az lenne, hogy felvezessen egy 2020 és 2030 közötti budapesti olimpiát. Nem véletlen, hogy a tőzsdeelnök, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom első embere részt vesz a Gyárfás Tamás vezette pályázati szervezőbizottság munkájában.

– Amiképpen ön is, aki pedig egy tavaly megjelent tanulmányában még ellenezte a pályázatot, mondván, a benyújtásával a Magyar Labdarúgó-szövetség a jelenlegi siralmas állapotok konzerválására törekszik.
– Most is azt állítom, hogy az Eb-pályázat alkalmas lehet rá, hogy Potemkin-faluként elfedje a magyar futball sportszakmai, gazdasági és erkölcsi csődjét. Végső soron Lothar Matthäus szerződtetése azt a célt is szolgálta, hogy attrakcióival elterelje a figyelmet a labdarúgás mindennapjairól.

A kormányfő világos feltételeket szabott

– Mostani szerepvállalása azt sejteti: korrigált az álláspontján.
– Nem korrigáltam, az említett veszély fennáll. Ráadásul úgy pályáztunk, hogy se csapatunk, se stadionunk. Ugyanakkor a kormány és a parlament már döntött a kérdésről, támogatja az MLSZ pályázatát. Gyárfás úr pedig meggyőzött, hogy pozitív forgatókönyv is van: az Eb-pályázat átvezetheti a magyar labdarúgást a huszonegyedik századba. A rendezéshez adott kormánygarancia ugyanis módot kínál, hogy nyomást lehessen gyakorolni az MLSZ-re az átfogó strukturális reform érdekében. A jelenlegi ugyanis alkalmatlan az Eb-rendezésre – gazdaságilag, szervezetileg és sportszakmailag is. Rövid idő alatt kiderül, történik-e radikális változás. Ha nem, azonnal lemondok szervezőbizottsági tagságomról. Ha igen, szívesen dolgozom tovább.

– Nem sokat kell várnia, hiszen az MLSZ februári tisztújító közgyűlése sorsfordító lehet.
– Olyan elnökséget kell létrehozni, amelyet tekintélyes gazdasági vezető irányít, amelynek a tagjai részben bankok, nagyvállalatok első számú vezetői, részben a rendezésben részt venni kívánó városokat képviselő politikai vezetők, illetve köztiszteletben álló közéleti személyiségek. Ám az elnökségnek ne legyen tagja az, aki az MLSZ vagy a liga vezetőségében az elmúlt nyolc évben részt vett, a szövetség alkalmazottja vagy a bajnokságban induló csapatok tulajdonosa, menedzsere. Az MLSZ elnöksége nem klub-érdekképviselet, a múlttól radikálisan el kell szakadnia.

– A futballon belüli érdekcsoportoknak miért lenne érdekük, hogy önként és dalolva átadják a hatalmat?
– Tény, hogy még mindig van néhány ezer ember, aki ebből a leírhatatlan színvonalú futballból egészen jól él. Kérdés azonban, hogy ez az állapot meddig tartható fenn. Nekem úgy tűnik, hogy elérkeztünk a tűréshatárhoz, de nem vitás, a döntés joga a jelenleg birtokon belül lévőket illeti. Igaza van, reális veszély, hogy az érintettek úgy határoznak: minden maradjon a régiben. Ehhez joguk van, bár dalolni már nem tudnak.

– Akkor hogyan tovább?
– A miniszterelnök világosan megmondta: szerződést kíván kötni a szövetséggel, és amennyit betesz az MLSZ a közös kalapba, annyit betesz a kormány is. Ha a szövetségben marad az anarchia, a magyar állam otthagyja, és a szervezet sülhet tovább a saját zsírjában; ez bármilyen országgyűlési választási eredmény esetén így lesz. A küldöttgyűlés tehát legyen szíves önkorlátozást gyakorolni és megfelelő elnökséget választani.

– A magyar futballközeg bedarált már olyan sikeres vállalkozókat is, mint Várszegi Gábor vagy Demján Sándor…
– Ez az, amit a jövőre nézve nem szabad megengedni. Lényeges tehát, hogy az új elnök teljes csapattal jöjjön. A jelenlegi választási rendszer az MLSZ-ben olyan, hogy abban kódolva van a szervezetlenség, s nem funkciókra választják meg az embereket. Szerintem az új elnök csapatában kell hogy legyen egy neves biztonsági szakember, egy-egy közismert gazdasági és jogi szakember, hogy az MLSZ szabályosan működjék, szabályzatai ne hemzsegjenek a törvénysértésektől, s hogy a mérlegét gond nélkül lehessen auditálni. Az elnök pedig a társadalmi-gazdasági élet kimagasló szereplője legyen, aki mögött erős apparátus és jelentős gazdasági erő áll.

Életképtelen a magyar profi bajnokság

– Mint Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója?
– Igen, és az elnökségben olyan, a labdarúgással összeköttetésben álló banki-nagyvállalati holdingok vezetői legyenek, mint Erdei Tamás a Külkereskedelmi Bank, illetve Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója. De ők nem fognak a küldöttgyűlésen önjelölt messiásokkal vetélkedni, és legalább kilencvenszázalékos többséggel igényelnek bizalmat.

– Ön nem szeretne futballszövetségi elnökként dolgozni?
– A jelenlegi helyzetben erős gazdasági vezető kell az MLSZ élére. De ha az előbb említett személyek igényt tartanak a munkámra, készséggel segítek. Rengeteg teendő van, egy Eb-rendezésre alkalmas vezérkar felállítása csak az első lépés.

– S mi lenne a folytatás?
– Május végére a Gyárfás-bizottságnak ki kell dolgoznia egy ütőképes pályázatot. Rendezni kell az MLSZ gazdasági helyzetét, hiszen jelenleg likviditási válság van. Olyan helyzet teremtendő, hogy a májusi küldöttgyűlés elfogadhassa az MLSZ és a liga auditált mérlegét. Átfogóan módosítani kell az MLSZ alapszabályát, majd a többi szabályzatát, hogy maradéktalanul megfeleljenek a sporttörvénynek.

– Apropó, törvények: sokan attól tartanak, ha "külsős" vezetőség áll fel, és lekerül a "fedő" a magyar futballról, az őket igen kellemetlenül érintheti. Itt van például a hamarosan lejáró reorganizációs hitel ügye.
– Ezt a hitelt nem az MLSZ vette fel, hanem egy azon kívül álló szervezet egyszemélyes káeftéje. Ettől függetlenül persze, mivel a profi csapatok kaptak a pénzből, az ügyet valamennyi fél érdekeinek tiszteletben tartásával kell rendezni, s erre van is megfelelő gazdasági és jogi megoldás. Ami a "fedőt" illeti: nem kell azt levenni, a gőz úgyis leröpíti. Ezt lenne jó megelőzni. Botrányoktól visszhangos szövetség nem kap Eb-rendezést.

– És mi legyen a szakmával?
– A szakmát nem az elnökségben, hanem az edzőbizottságban, a játékvezetői testületben és egyéb szakmai szervekben kell űzni. A futballnak most elsősorban saját színvonalát kellene megjavítania, mert szakmai csőd is tapasztalható. Az biztos, hogy a magyar labdarúgás struktúrája átalakítandó. Az elmúlt évek bizonyították, hogy nem tudunk profi bajnokságot üzemeltetni, mert ha betartatnák a követelményeket, legfeljebb három-öt csapat tudna indulni; a többi álprofi. Alapvetően amatőrbajnokságot kellene kiírni az első osztályban is. A kevés profi csapat számára megoldás lehetne egy közös osztrák-magyar profi bajnokság, amelyben, mondjuk, hat osztrák és négy magyar klub indulna.

– Az UEFA nem szereti az efféle kezdeményezéseket.
– Ez igaz, de talán megszerezhető a hozzájárulása; más sportágakban elég gyakori az ilyen megoldás. Ezt az ötletet Wolfgang Schüssel kancellár úr vetette fel, mert a nálunk jóval gazdagabb Ausztria sem tud eltartani tíz profi csapatot. A megyei szövetségek meg szervezzenek erős amatőr- és utánpótlás-bajnokságokat, erre épülhet a jövő.

– De miként lesz ebből olyan válogatott, amelyet sikeres pályázat esetén 2012-ben a csúfos bukás kockázata nélkül lehet pályára küldeni?
– Másként kell a válogatottat kezelni akkor, ha megnyerjük 2012-re a rendezést, és másként, ha nem. Ez év végéig nem kell kapitány, vezesse a válogatottat Róth Antal, az utánpótlás szövetségi edzője. Őszig nincs tétmérkőzés, a jelenlegi játékosállományunkkal pedig akkor is kiesünk az Eb-selejtezőből, ha Alex
Fergusont szerződtetjük. Nemzetközi sztárkapitány helyett tíz-tizenöt nyugat-európai utánpótlásedzőt kell idehozni, akik reggeltől estig a pályán dolgoznak a gyerekekkel, és nem reklámfilmet forgatnak Dél-Afrikában. Ha elnyerjük a rendezést, szinte minden pénzt, amelyet az MLSZ a válogatottaknak szán, a tizenöt-tizenhét éves generációra kell áldozni. Amelyből 2012-re ütőképes csapat alakítható ki, mint ahogy ezt az agárdi Sándor Károly Futballakadémia növendékeinek angliai sikere igazolta is. Ennél a csapatnál lenne szerintem szükség Nyilasi Tiborra mint szövetségi kapitányra.

Nem lehet megint milliárdokat elszórni

– Ez azért a távolabbi jövő.
– A jelenlegi felnőttválogatottal a szinten tartás a feladat, különösebben anyagiakat áldozni rá nem érdemes. Ezt világosan meg kell mondani a magyar közvéleménynek. Ezzel a technikával a jégkorongban tíz év alatt elértük a nemzetközi középszintet.

– Professzor úr, tényleg hisz benne, hogy ha az új korszak enynyi érdeksérelemmel jár, akkor a jelenlegi garnitúra önszántából félreáll?
– Már az Eb-rendezés előkészítése több száz milliót igényel, a lebonyolítás pedig horribilis költséggel jár. Ez a befektetés csak akkor megalapozott, ha a magyar labdarúgás résztvevői hajlandók eddigi életmódjukon változtatni. Ha nem, hát nem, de az Eb ürügyén ismét milliárdokat dobni egy feneketlen zsákba nem lehet.

– Hogyan lesz ebből egyszer budapesti olimpia?
– A labdarúgó Eb sikeres lebonyolítása jó ajánlólevél lenne az olimpiai pályázathoz, de a játékok rendezése enélkül is lehetséges; már több nagy világversenynek kitűnő házigazdái voltuk. A 2020-as években valószínűleg Kelet-Közép-Európa kerül sorra, s vélhetően versenybe száll Prága és Bécs is, de azért lesz esélyünk. A labdarúgók önkormányzata meg döntsön arról, vissza kíván-e térni a magyar sport nagy családjába, vagy változatlanul folytatja sajátos, külön életét.