James király történelmet írt

Az NBA imidzséhez azonban nem csak a sztárkultusz tartozik hozzá. A liga gondosan ügyel rá, hogy állandóan erősítse társadalmi presztízsét: nem véletlen tehát, hogy az NBA jószolgálati szerepvállalásának részeként a játékosok rendszeresen ellátogatnak a kórházakba, gyerekotthonokba, felolvasást tartanak a kisdiákoknak, no és pénzt ajánlanak fel karitatív célokra. Az All Star-hétvége szombati napján, például, a négy ügyességi verseny résztvevői között szétosztott 363 750 dollárnyi (80 millió forint) pénzdíjból a győztesek 150 ezer dollárt (33 millió forintot) – természetesen a kamerák kereszttüzében – rögvest eladományoztak különféle egészségügyi és gyermekintézményeknek. Érdemes megjegyezni: tavaly az NBA-család összesen 100 millió dollárt (21 milliárd forintot) gyűjtött össze karitatív célokra, elsősorban a Katrina hurrikán károsultjainak megsegítésére.

S még a gyerekeknél maradva: az NBA juniorligájából három csapat (közülük az egyik kínai!) játékosainak abban az élményben lehetett részük, hogy a múlt és a jelen csillagainak sorfala közepette vonulhattak be a szombati gálanapon a Toyota Center parkettjére.

Nem lesz létszámemelés a ligában

Az NBA tudatos szakmai építkezése amúgy újabb fontos fejezetéhez ért, hiszen David Stern ligaigazgató – az All Star-gálák kapcsán immár hagyományos sajtótájékoztatón – bejelentette: kilencedik csapatként a Bakersfield Jam csatlakozik az NBA „tartalékbajnokságához”, a Development League-hez. A 2001 novembere óta működő D-League alapfeladata, hogy a 16-os keretekből kiszoruló tehetségek rendszeres játéklehetőséghez jussanak, és szem előtt legyenek. S megéri jól teljesíteniük, hiszen 17 olyan játékos szerepel az NBA-gárdák idei keretében, aki a D-League-ből érkezett. A „tartalékbajnokság” remek gyakorlóterep a feltörekvő edzőknek is: jelenleg öt együttes élén áll egykori NBA-játékos. És mások is próbára tehetik majd a tudásukat, hiszen David Stern azt is elmondta: a következő évben 12 szereplősre fejlesztik a Development League-et.

Nem várható ellenben hasonló létszámemelés az NBA-ben, noha Kansas City, San Diego és Anaheim is készen áll rá, hogy csatlakozzék a földkerekség legsikeresebb sportvállalkozásához. Noha a Katrina hurrikán által meggyötört New Orleans ebben az évadban csak három, jövőre pedig csupán hat meccs erejéig tudja fogadni a jelenleg Oklahoma Cityben vendégeskedő Hornetset, David Stern szerint szó sincs róla, hogy a franchise veszélyben lenne. Az elképzelések szerint a Hornets a 2007–2008-as évadban végképp visszaköltözik az eredeti székhelyére, s hogy az NBA nyomatékosítsa a város iránti szolidaritását, 2008-ban várhatóan New Orleans rendezheti meg az All Star-gálát (jövőre Las Vegas lesz a házigazda, továbbra sincs viszont napirenden az európai kiruccanás, noha korábban felröppent a hír, hogy Párizs is All Star-rendező lehetne).

Nincs veszélyben Toronto NBA-státusa sem, David Stern legalábbis tagadta, hogy pénzügyi gondok miatt Vancouver után a másik kanadai város is búcsút inthetne a klubjának. „Az persze tény, hogy a Raptors mostanság nem teljesít jól, de ez számomra ismerős állapot, hiszen New Yorkban élek” – tréfálkozott a ligaigazgató (a Knicks az Atlanti csoport utolsó helyén porosodik, és összesítésben is csak 14., azaz utolsó előtti a keleti ágon).

Kevésbé lehetnek nyugodtak Seattle-ben, mert komolyan felvetődött, hogy létesítményproblémák miatt a Sonics esetleg továbbáll. A döntés joga a Board of Governors nevű testületé, bár David Stern hangsúlyozta, hogy az elsődleges cél a franchise helyben tartása. Ami Houstont illeti, a Rocketsszel kapcsolatban mostanság nem a csapat léte a tét, sokkal inkább a gyatra szereplés a téma. S mivel az All Star-szünet remek alkalom a pletykálkodásra is, egyre-másra hallani az átigazolásokkal kapcsolatos szóbeszédeket.

Francis a játékospiac főszereplője

A houstoniakat éppenséggel az a hír tartja izgalomban, hogy viszszatér a Rocketshez Steve Francis. A 2004 nyarán hét játékost megmozgató cserebere kapcsán Orlandóba kerülő hátvédnek állítólag nem lenne ellenére a váltás, kérdés, hogyan tudná beilleszteni Jeff Van Gundy edző a 29 éves játékost a Rockets rohanós kosárlabdázásába. Mert noha Francis gyors, sokak szerint már nem eléggé. Aztán azt sem tudni, miként lehetne begyömöszölni a 13.7 millió dolláros idei bérét a fizetési sapka alá, s vajon az Orlando számára megfelelő cserealap lenne-e David Wesley, Juwan Howard, Rafael Alston vagy éppen Stromile Swift. Az átigazolási időszak csütörtöki lezárultáig persze még sok minden történhet, főként azért, mert a Francis-ügyben ugrásra készen áll a Denver meg a New York is.

A két éve még All Star-szereplő kosarasnak mindenesetre az idei gálán semmiféle szerep nem jutott, még annyi sem, mint Walter McCartynak. A Clippers bedobóját érte ugyanis az a tisztesség, hogy a szombati program nyitányaként elénekelhette az amerikai himnuszt (s ezzel kiérdemelte, hogy – egyedüli kosarasként – saját öltözőt kapjon a Toyota Centerben). Noha McCarty újságírói kérdésre önmagát nevezte meg az NBA legjobban éneklő játékosának, maradjunk annyiban: ahogyan kosarasként nem írt történelmet, gyaníthatóan énekesként sem fog…

Azért így sem maradtak zenei csemege nélkül az érzékenyebb fülű szurkolók, hiszen még aznap a kivételes tehetségű toszkán tenor, Luciano Pavarotti egykori felfedezettje, a pop- és operapiacon egyaránt roppant sikeres Andrea Bocelli adott minikoncertet. Vasárnap pedig a houstoni filharmonikusok előadása mellett újfent meghallgathatták a The Star Spangled Bannert, mégpedig napjaink legnépszerűbb női triója, a Destiny’s Child egyedi feldolgozásában. Furcsa módon a legnagyobb ünneplésben mégsem Beyoncénak és két énekestársának volt része, hanem az életkorban és testsúlyban is tekintélyt parancsoló, azaz nagymama- és nagypapakorú táncosok alkotta Miami Heat Golden Oldiesnak, akik éveik számát meghazudtolva, lendületes bemutatóval rukkoltak ki. ---- J ----