Miután a magyar himnuszt a mostanában szokásos trombitakísérettel elénekelte a pécsi B-közép, s elkezdődött a találkozó, az Euroliga elmúlt két idényének legeredményesebb pontszerzője, Katie Douglas dobhatott először kosárra. Próbálkozása nem járt eredménnyel. Nem úgy a túloldalon Béres Tímeáé, aki még egy ráadásbüntetőt is értékesített. A remek kezdésen fellelkesülve jó iramban folytatták a hazaiak, akik Iványi Dalma és Amra Dapo egy-egy mértani pontosságú hármasával nyolc ponttal megugrottak.
Meggyesi Bálint
Vajda Anna (balra) a kispadról beállva lett fôszereplôje a pécsiek remek gyôzelmének
Meggyesi Bálint
Vajda Anna (balra) a kispadról beállva lett fôszereplôje a pécsiek remek gyôzelmének
Ugrott a pécsi szurkolótábor is, amikor Jekatyerina Liszina óriási „sapkával” ajándékozta meg Sandra Valuzytét. A helyükre visszaülő baranyai drukkerek azonban nem dőlhettek hátra. A Lietuvos nem az a csapat, amely akár csak egy másodpercre is feladná. Abban semmi meglepő sem volt, hogy a vendégek első nyolc percben szerzett összes pontját Katie Douglas és Jurgita Streimikyté szerezte, az azonban már igen, amikor a következő próbálkozásból Rima Valentiené – meglepetésre csak a cserepadról állt be – hármassal két pontra felhozta övéit. Sőt, a negyed végéig még közelebb kerültek a kék mezesek, a különbség a második szakasz elején sem változott.
Vickie Johnson a 14. percben ismét négyre növelte a különbséget, majd Albena Branzova hatra, többek között annak is köszönhetően, hogy Irena Baranauskaité kétszer is elszóra a labdát a magyar gyűrű alatt. Eredményesen szedték azonban a lepattanót a magyarok palánkja környékén a litvánok, ezért folyamatosan a mieink nyomában jártak. Sokat segített rajtuk az is, hogy az első játékrészben százszázalékosan céloztak a 6.25 méteres vonalon kívülről. Utol azonban nem érték a MiZót.
Az előnyt aztán Katie Douglas egy szempillantás alatt eltüntette, sőt a szemrevaló Ausra Bimbaité büntetőjével először állt jobban a vendég. Ebben az időszakban az ukrán Szerhij Csajkovszkij bíró egy-két ajándéklabdával kedveskedett a vendégeknek, amit felettébb sérelmezett a lelátó népe. Ezt hallva a pályán lévők is elővették rejtett tartalékaikat, s ha nem megy rutinból, megy brusztolásból alapon a 29. percben hat ponttal elhúztak. A litvánok még egyszer visszazárkóztak, ám akkor a pécsiek még keményebbé tették a védekezésüket. Emiatt a záró szakasz első hat percében csupán Douglas talált be a hazai gyűrűbe. A magyaroknál viszont érkezett a segítség Vajda Anna személyében, aki szerelt, lepattanót szedett, és két triplájával tízpontosra hizlalta a különbséget. Az utolsó négy percre kipukkadt a Vilnius, hazai oldalon még a látványelemek is belefértek. Ami fontos: „Még egy kell!” – kiáltották a végső összeborulásnál a magyar bajnokcsapat tagjai. Igen, egy győzelem Vilniusban.
Az első félidőben sokszor fegyelmezetlenkedtünk, pedig ahhoz, hogy európai szinten meghatározó csapat legyünk, hibátlanul kell játszanunk. A sikerhez kell még az is, hogy a kispadról olyan segítséget kapjon a kezdő ötös, mint most Fegyverneky Zsófiától és Vajda Annától. Szurkolóink biztatása nélkül ma sem nyertünk volna. (Rátgéber László, a Pécs edzője) A végjátékban a Pécs sokkal tudatosabban és jobban játszott nálunk. Ez a magyar csapat dicsérete és az én együttesem kritikája is egyben. Természetesen nem adjuk fel! (Algirdas Paulauskas a Vilnius edzője)