A gyógyulófélben lévő Gera Zoltán még nem állhatott csapata rendelkezésére, a West Bromwich Albion nélküle kikapott a Chelsea-től. Az Arsenal valósággal sziporkázott, a Liverpool viszont csak szenvedett.
A gólpasszt adó Flamini és az Arsenal több szinttel a Fulham felett járt
A gólpasszt adó Flamini és az Arsenal több szinttel a Fulham felett járt
A jelenlegi Chelsea-re tökéletesen jellemző győzelemmel tisztelték meg játékosai José Mourinho 100. tétmérkőzését a londoni kispadon. A listavezető mestere is igyekezett emlékezetessé tenni a West Bromwich Albion elleni csatát, ugyanis többször összeszólalkozott a riválist irányító Bryan Robsonnal. Sőt egy ízben trágár kifejezéseket használt, hogy kollégájának vagy a negyedik bírónak címezve, nem volt világos. Csapata úgy nyert, hogy a teljes első félidőt elbliccelte, talán már a Barcelona elleni keddi BL-összecsapásra gondolva.
Nem túlzunk, a csupán Frank Lampardot nélkülöző Chelsea 45 percen át minden tekintetben alulmaradt, épp csak gólt nem kapott. Petr Cech reflexből védte Kevin Campbell fejesét, Jan Kozák emelésénél már ő is verve volt, de a labda fölészállt. A szünet 18 percesre nyúlt, végül Robsonnak kellett visszasétálnia és nógatnia a londoniakat, hogy vonuljanak ki a második játékrészre. Kár volt ennyire sietnie, mert az 51. percben Didier Drogba lecsapott egy eladott labdára, s mivel a védők elfelejtették megtámadni, keresztbe húzott a tizenhatos előtt, és a jobb alsó sarokba lőtt.
Úgy tetszett, nehéz utolsó félóra elé néz a Chelsea: Arjen Robben elvesztette a fejét, rárontott Jonathan Greeningre, mire a bíró kiállította. A csereként beálló Joe Cole kisvártatva lecsendesítette a WBA-szurkolókat, újabb eladott labda után jó szokása szerint megpattanó lövéssel növelte az előnyt. Nwankwo Kanu ugyan a hajrában szépített, de a hazaiaknak többre nem maradt idejük és erejük.
Mourinho a lefújás után ahelyett, hogy kezet fogott volna Robsonnal, besétált a pályára. A portugál eddigi száz találkozóján egyébként – tíz vereség mellett – ez volt a 72. győzelem, a gólkülönbség 200–81.
Sokkal meggyőzőbben melegített a saját (Real Madrid elleni) BL-nyolcaddöntő- visszavágójára az Arsenal, holott az eddigi idegenbeli mérlege nem ígért fölényes diadalt a Craven Cottage-en. A siralmasan védekező Fulham a 31. percig is szerencsével kerülte el a gólokat, akkor aztán Thierry Henry az ötös sarkáról a jobb felső sarokba vágta a labdát. Kicsit később hasonló helyzetben ugrott ki Emmanuel Adebayor, azzal a különbséggel, hogy ő inkább a túlsó sarokba gurított. A Fulham hátsó soraiban uralkodó hangulatról elárul valamicskét, hogy a levonuláskor Henrynek kellett szétválasztania az egymással ordítozó-lökdösődő Moritz Volz, Zat Knight duót.
A második félidő, ha lehet, még egyoldalúbb volt, csak vetélytársaik bűnös könnyelműségének köszönhetik a házigazdák, hogy megúszták újabb két góllal. Az elsőt Henry tekerte be a védje-gyének tekinthető kifordított belsővel, aztán José Reyes lépte át zseniálisan a visszagurított labdát, hogy Cesc Fabregas zavartalanul a kapuba passzolhasson.
Rafa Benítez megelégelhette övéi gólszegény játékát, mert három támadóval küldte pályára a Liverpoolt a Charlton ellen (habár Djibril Cissé többnyire kihúzódott a jobb oldalra, és szélsőként tevékenykedett). Ehhez képest a „vörösök” képtelenek voltak begyötörni a labdát a kapuba – igaz, ez nagyrészt Thomas Myhre érdeme. A norvég hálóőr meseszép védésekkel tartotta a 0–0-s döntetlent, egészen a 90. percig, amikor is Robbie Fowler túljárt az eszén, a bíró azonban les címén nem adta meg a gólt. Gyenge liverpooli főpróba volt a Benfica elleni BL-meccs előtt. ---- T ---- &