Ne legyen sok szívbe markoló eset

„Mi a megelőzésre összpontosítunk. Nem tudjuk átvállalni a felelősséget az orvosoktól, a nemzeti szövetségektől viszont elvárjuk, hogy vizsgáltassák meg a futballistákat, és adjanak igazolást arról, hogy megfelelő állapotban vannak-e. Annak elbírálása, hogy a labdarúgó jó egészségnek örvend-e, a szövetségek hatáskörébe tartozik.”

Az idézett mondatok Jirí Dvorák szájából hangzottak el, és bizony azt kell mondani: az orvosi bizottság intézkedése aligha szorul magyarázatra. Az elmúlt években ugyanis jó néhány tragédia történt a futballpályákon, egészségesnek tűnő, életerős labdarúgók lelték értelmetlen halálukat mérkőzés közben, éppúgy, mint egy szimpla, „mezei” sérülést követően a két összecsapás közötti időszakban. Csak ebben az esztendőben kétszer is hasonló okból gyászolhatott a magyar futballtársadalom: az Apollon Limassol profija, a 31 esztendős Zavadszky Gábor január 6-án ciprusi otthonában hunyt el, majd február 5-én a Fót játékosával, a 24 éves Bánka Kristóffal történt tragédia.

E két halálesettel kapcsolatban, valamint a FIFA orvosi bizottságának tervezett intézkedése kap-csán kerestük meg dr. Szilágyi Györgyöt, az MTK és az U21-es válogatott orvosát – az MLSZ orvosi bizottságának az elnöke, 22 esztendeje igazságügyi orvosszakértő –, hogy mondjon véleményt az ügyben.
– Gondolom, egyetért a tervezett intézkedéssel, hogy a világbajnoki rajt előtt a nemzeti szövetségek vizsgáltassák meg a játékosaikat?
– Korábban is elmondtam már a véleményemet, miszerint a sportorvosi vizsgálatokat bizonyos esetekben ki kell bővíteni – felelte dr. Szilágyi György. – A kibővített vizsgálati módszerek ugyanis bizonyítani tudják, hogy a kórosnak vélt paramétereknek mi az okuk. Azonban egyet ne felejtsen el: a világbajnokság előtti részletes, kibővített vizsgálatok sajnos nem jelentenek garanciát arra, hogy ne történjen tragédia valamelyik mérkőzésen. Igaz, annak esélyét azért csökkenthetik…
– Nem kellene a hazai profi csapatokat is hasonló eljárásra kötelezni?
– A Sportkórházban elvégzett vizsgálatok mindig is korrektek voltak, az már más kérdés, hogy adódhatnak rejtett bajok is. A megelőzést illetően nagyon fontos: tartsanak a labdarúgók állandó kapcsolatot az orvosokkal, a játékosok azonnal jelezzék, ha valami egészségügyi rendellenességet vesznek észre, ők pedig lelkiismeretesen, következetesen járjanak utána az esetnek. Egyébként éppen kedden egyeztettem Kisteleki Istvánnal, az MLSZ elnökével, valamint Berkes Istvánnal, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgatójával arról, hogy március végétől havi rendszerességgel szervezünk tudományos továbbképzést a csapatorvosoknak. Ezeken az előadásokon sok mindenről szó lesz, többek között a szív- és keringési zavarokról, a különböző sérülésekről, a doppingról és a rehabilitációról.

– Zavadszky Gábor január hatodiki halála után azt mondta, a klinikai leletek, a boncolási jegyzőkönyv és a szövettani vizsgálat ad majd választ arra, mi volt a tragédia oka.
– Erről a halálesetről csak anynyit tudok, amennyi a médiában elhangzott, így megalapozott véleményt nem formálhatok.
– Bánka Kristóf halálát követően doktor Papp Lajos, a világszerte ismert szívsebészprofesszor úgy fogalmazott – a konkrét ügy részleteit nem ismerve –, hogy a szívvel kapcsolatos problémáknak csak egy részét lehet előzetesen kiszűrni. A professzor azt is említette: ha Bánka Kristóf tragédiáját tüdőembólia okozta, az kimutatható a boncolás során, azonban sok szívprobléma rejtve marad még akkor is. Kiderült mostanra, mi okozta a futballista halálát?
– Napokon belül megkapom a szövettani leleteket, valamint a toxikológiai és DNS-vizsgálat eredményeit. Amikor ez megtörténik, akkor vagy megerősítést nyer, amit a boncolás során tapasztaltam, vagy pedig rejtett, szabad szemmel nem látható elváltozások is kiderülhetnek. Az egyébként teljes mértékben kizárható, hogy tüdőembólia okozta a futballista halálát, amiként a szívinfarktusnak is nagyon kicsi a valószínűsége. Egyelőre annyit tudok, hogy Bánka Kristófnak nagyobb volt a szíve az átlagosnál, és annak szerkezete is eltért a normális struktúrától.

Meghaltak, fiatalon…

Kegyetlenül hosszú az a lista, amelynek egy részét most közüljük. Fájdalmasan fiatalon elhunyt futballisták nevét tartalmazza, azokét, akiket a szívük vitt el…

2001. 10. 02.: Edzés közben összeesett, majd a kórházba szállítás után szívelégtelenségben elhunyt Vladimir Dimitrijevics, a szerb Crvena zvezda 20 éves labdarúgója.
2002. 10. 28.: Szívinfarktusban meghalt Marcio dos Santos, a perui élvonalbeli Deportivo Wanka brazil játékosa.
2003. 06. 26.: A Konföderációs Kupán a Kamerun–Kolumbia elődöntőben a 73. percben összeesett, és meghalt Marc-Vivien Foe, a Manchester City 28 éves kameruni középpályása. Utóbb kiderült, a szíve nem bírta el a terhelést.
2003. 07. 03.: Edzés közben rosszul lett, és a kórházban elhunyt Max, a brazil Botafogo 21 éves hátvédje. Halálát szívroham okozta.
2004. 01. 25.: A Vitória Guimaraes elleni bajnoki utolsó pillanataiban a Benficát erősítő Fehér Miklós összeesett, s noha gyorsan kórházba szállították, az életét már nem tudták megmenteni az orvosok.
2004. 05. 16.: Öt napig tartó kóma után, szívrendellenességek következtében elhunyt Bruno Baiao, a Benfica juniorcsapatának futballistája. A 18 éves játékos a tréning után esett össze.
2004. 10. 28.: Mérkőzés közben összeesett, majd a kórházba szállítást követően szívelégtelenségben elhunyt Serginho, a brazil Sao Caetano hátvédje.
2005. 02. 08.: Edzés közben összeesett, és szívrohamban elhunyt Nedzad Botonjic, a szlovén Ljubljana 27 éves kapusa.
2006. 01. 06.: Életének 32. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Cipruson Zavadszky Gábor négyszeres válogatott futballista. A tragédiát a boncolás alapján szívroham és tüdőembólia okozta.
2006. 02. 05.: Huszonnégy éves korában elhunyt Bánka Kristóf, a Fót játékosa. Az elsődleges vizsgálatok alapján szívroham okozta a tragédiát.