A hét végén a 30. fordulót rendezik meg a Serie A-ban, és a három „nagyra”, a Juventusra, a Milanra és az Interre ezúttal közepesen nehéz feladat vár: a listavezető szombaton este a Livorno vendége lesz, vasárnap a piros-feketék az Udineséhez látogatnak, míg a kék-feketék a Laziót fogadják.
AFP
Roberto Mancini edzôként még nyeretlen egykori csapata, a Lazio ellen, és ha ez a hét végén sem változik, a milánói gárda lépéshátrányba kerül a második helyért zajló harcban
AFP
Roberto Mancini edzôként még nyeretlen egykori csapata, a Lazio ellen, és ha ez a hét végén sem változik, a milánói gárda lépéshátrányba kerül a második helyért zajló harcban
A forduló rangadója címre egyértelműen az Internazionale–Lazio mérkőzés pályázik a legtöbb eséllyel, hiszen mindkét gárdának előre kell lépnie a táblázaton ahhoz, hogy elérje a célját: a milánóiak a második helyen akarnak befutni, hogy a BL következő kiírásában ne kelljen selejtezniük, hanem rögtön főtáblásak legyenek (ezt a célt, persze, úgy is elérhetik, ha megnyerik a Bajnokok Ligáját), míg a Lazio már csak két pontra van a hatodik helyezett, tehát UEFA-kupa-induló Livorno mögött. (A Livornónak a Juvéval kell birkóznia, mint a bevezetőben már említettük.)
A milánói találkozón mindkét együttes kénytelen lesz eltiltás miatt nélkülözni egy-egy sztárját: az Interből az egykori laziós Dejan Sztankovics, a Lazióból pedig Paolo Di Canio hiányzik majd. A milánói kék-feketék egyébként tele vannak egykori Lazio-játékosokkal: Sztankovics mellett Szinisa Mihajlovics, Juan Sebastián Verón, a brazil César, Giuseppe Favalli és Paolo Orlandoni kapus is szolgálta hosszabb-rövidebb ideig a „sasokat”, nem is beszélve Roberto Manciniről.
Az Inter trénere egykor játékosa és edzője is volt a kék mezes fővárosi gárdának, amellyel számos győzelmet aratott az ezredfordulót megelőző és követő években. Érdekes ugyanakkor, hogy amióta „Mancio” más csapatoknál edzősködik, nem sok babér termett számára az excsapata ellen: a Fiorentina edzőjeként két 3–0-s zakóba futott bele, míg amióta ő az Inter szakvezetője, három bajnokin csak három döntetlent könyvelhetett el – igaz, az Olasz Kupa 2005–2006-os kiírásában „becsúszott” egy 1–0-s siker is.
Ha tovább böngésszük a statisztikát, megállapíthatjuk, hogy az Internek egyébként sem igen megy mostanában, amikor a Lazio az ellenfél. Most elsősorban nem is arról beszélünk, hogy 2002. május 5-én a kék-feketék a római Olimpiai Stadionban, a kékek vendégeként veszítettek el egy már megszerzettnek tűnő bajnoki címet, hanem arról, hogy a két gárda legutóbbi 27 bajnoki mérkőzéséből az Inter – kimondani is kevés – mindössze kettőt nyert meg: egyet 1996 márciusában Rómában (Nesta öngóljával) 1–0-ra, egyet pedig 1993 májusában (szintén egy öngóllal, valamint Schillaci találatával) 2–0-ra.
Ugyancsak az Interrel kapcsolatos hír, hogy Massimo Moratti, a milánói klub elnöke a pénteken megjelent nyilatkozatában szélesre tárta az ajtót Ronaldo visszatérése előtt: „Ronaldóval a madridi évei alatt is tartottam a kapcsolatot, és egyáltalán nem haragszom rá, amiért annak idején elhagyott minket. Tudom, hogy a szurkolók dühösek rá, de úgy gondolom, hogy csak hálásak lehetünk neki, mert két súlyos sérülést is elszenvedett nálunk, mégis hozzásegített minket egy UEFA-kupához, kétszer pedig súroltuk vele a bajnoki címet.” Milánóban egyre többen fogadnának arra, hogy a következő idényben Adriano és Ronaldo alkotja majd az Inter csatársorát.
A Lazio és a „budapesti kapcsolat”
Pénteken több olasz sportnapilapban is megjelent, hogy Giorgio Chinaglia, a Lazio egykori világklasszis futballistája meg akarja venni a római csapatot Claudio Lotito jelenlegi tulajdonostól. Chinaglia csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a vásárláshoz szükséges tőkét a budapesti Investkredit Bank AG segítségével fogják előteremteni egy „ismeretlen” befektetőn keresztül (aki egyes források szerint egy román származású, a gyógyszeriparban érdekelt magyar üzletember, és ő baráti viszonyt ápol a Sopron tulajdonosával, Vízer László Máriuszszal).
A Nemzeti Sport érdeklődésére Nádasdy Bence ügyvezető igazgató cáfolta, hogy Investkredit Bank budapesti irodájának bármi köze lenne az ügyhöz: „Nem vásárolunk olasz klubot, és sohasem hallottunk Chinaglia úrról, sem bárki másról, aki ilyen céllal jelentkezett volna nálunk. Nem tudom, hogy ki keverhette bele a nevünket ebbe az ügybe.”