Egy híres földmérő

Flavio Briatore, a Formula–1 történetének egyik legjobb csapatfőnöke. Csodás hónapokat él át: tavaly mindkét világbajnoki címet megszerezte az általa irányított istálló, amely az idén is fantasztikusan kezdett. A hét végi Malajziai Nagydíjon Giancarlo Fisichella és Fernando Alonso kettős győzelmet aratott, ezzel az idén is toronymagas esélyessé léptette elő a Briatore által vezetett istállót.

A száguldó cirkuszban nemcsak sztárpilótáiról, a 15 éve felfedezett Michael Schumacherről vagy napjaink királyáról, Fernando Alonsóról, hanem Briatoréról is szuperlatívuszokban beszélnek. Pedig az 56. születésnapjához közeledő olasz 18 éve még azt sem tudta, eszik vagy iszszák a száguldó cirkuszt.

Flavio Briatore 1950 áprilisában a Tengeri-Alpokban fekvő Verzuolóban született, szülei általános iskolai tanárok voltak. Az ifjú Flavio nem szeretett tanulni, ezért a főiskolán a földmérő szakot választotta. Olaszországban ez igen elterjedt szakma, azok, akiknek nincs esélyük a doktori, jogász vagy hasonló diplomák megszerzésére, ezt az irányt választják (a futballistáknál is népszerű, több sztár, például Francesco Totti is ebből szerzett felsőfokú végzettséget).

Briatore a diplomáját úgy szerezte meg, hogy szinte minden vizsgán átrugdosták a tanárai. Mivel alig konyított a szakmájához, nem is dolgozott földmérőként, ehelyett fiatalon síoktatást vállalt (saját elmondása szerint belekóstolt a raliversenyzésbe és a francia idegenlégióban is szolgált). Később étterem nyitására adta a fejét, első vendéglője a Tribüla nevet viselte. Ez volt Briatore beceneve, a jelentése szerint a viselője semmilyen eszköztől, még a törvényellenestől sem riad vissza, hogy elérje célját. Ilyen névvel nem csoda, hogy az étterem rövid életű volt.

Briatore ezután a környék nagyvárosába, Cuneóba költözött, ahol összeismerkedett Attilio Duttóval, a Paramatti Vernici festékgyár elnökével. Dutto 1979-ben a Vörös Brigádok terrorjának áldozatává vált, és miután főnöke felrobbant a saját autójában, Briatore úgy gondolta, jobb lesz hagyni a csudába a festéküzletet.

Benettonnal kötött barátsága indította el

Már csak azért is, mert időközben elkezdett járni a milánói tőzsdére, ahol találkozott és szoros barátságot kötött Luciano Benettonnal, a Benetton cég megalapítójával. Benetton nagyon is megbízott Briatoréban, és óriási szerepet ruházott rá: megbízta a vállalat amerikai terjesztésével.

Még mindig 1979-ben jártunk, amikor Briatore felelőssé vált az első öt amerikai Benetton-üzlet működtetéséért. Főhősünk tökéletesen megvalósította az amerikai álmot, remekül eltalált, liberális szellemű reklámkampányának köszönhetően kilenc év alatt nyolcszázra nőtt a cég boltjainak száma.

Briatore jókora részesedést kapott minden egyes üzletből, így gazdag emberré is vált. Belekóstolt a dúsgazdagok életébe, magánrepülővel ingázott a Virgin-szigetek és New York között. Az olasz-amerikai üzleti gócpont közvetlen közelében tartózkodott, érdemes volt vele jóban lenni.

Ám a Benetton sikere nem tartott sokáig, az üzlettulajdonosok a sűrűsödő boltok miatt (a New York-i Fifth Avenue-n hét Benetton-cégtábla is díszelgett) már nem jutottak akkora bevételhez, mint korábban. Emiatt az áruházak negyedét be kellett zárni, Briatore pedig úgy érezte, ennél többet nem érhet el a Benettonnal Amerikában.

Eleinte nem érdekelte a Formula–1

Luciano Benetton addigra éppen kitalálta a következő feladatot Briatore számára: kinevezte az 1985-ben megalapított (a Toleman felvásárlásából megszületett) Formula–1-es csapata kereskedelmi igazgatójává. Briatore 1988-ig nem mutatott érdeklődést a száguldó cirkusz iránt, de Benetton meggyőzte, hogy menjen el novemberben az Ausztrál Nagydíjra. Fanyalgott, de ez nem érdekelte Benettont, azt kérte barátjától, hogy csináljon nagycsapatot az istállóból.

A kereskedelmi igazgatóság csak álca volt, tulajdonképpen szabad kezet kapott, és ezt kihasználva le is váltotta a teljes csapatvezetőséget. Új eszmét vitt a Formula–1-be, eszerint a szponzorpénzekből kell megoldani az istálló működését. A legjobb szakembereket alkalmazta, Tom Walkinshaw-t kinevezte sportigazgatóvá.

1991-ben Walkinshaw-val közösen elhappolták Eddie Jordantől Michael Schumachert, aki kiválóan megértette magát a mérnökökkel, és a team elindult a csúcs felé. 1994-ben megnyerték az egyéni vb-t, s Briatore a fényes jelen meghosszabbításának reményében furcsa üzletbe kezdett. Megvásárolta a Ligier-csapatot, amelynek Renault-motorszállítási szerződését átruházta a Benettonra.

A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) nem tűrte ezt a simlisséget, és kötelezte Briatorét, hogy adja el a Ligier-t. Amíg ezek az üzletek alakultak, Schumacher nyert ugyan még egy vb-t, az idény után azonban távozott a Ferrarihoz.

A Benetton hanyatlása során Briatorénak újabb ötlete támadt: tudta, hogy a British American Tobacco a Formula–1-be igyekszik, ezért részesedést vásárolt a Minardiban azzal a tervvel, hogy jóval drágábban eladja nekik. Már mindenben megegyezett az üzletről a dohánycéggel, amikor a tulajdonostársak tudomást szereztek a tervéről. Ők hallani sem akartak az eladásról, ezért visszavásárolták Briatore részét.

A Benettonnál Luciano Benetton átadta a csapat felügyeletét fiának, Roccónak, aki 1997-ben kirúgta Briatorét.

Schumacher után Alonsót is felfedezte

Miután 2000 végén Rocco Benetton belátta, hogy nem képes fenntartani a csapatot, eladta azt a Renault-nak, és a francia cég visszahelyezte Briatorét az istállóvezetői székbe. Briatore eddigre nagyon jól megismerte a szakmát, újfent jó mérnököket alkalmazott, és felfedezte Fernando Alonsót.

A csapatban versenyzőként 2003-ban bemutatkozó spanyol ugyanúgy a harmadik teljes, Briatoréval töltött szezonjában lett világbajnok, mint egy évtizeddel korábban Schumacher, és az első két 2006-os verseny után jelek arra utalnak, hogy a némethez hasonlóan Alonso is kétszeres világbajnokként hagyja el Tribüla istállóját.

A pletykák szerint Briatore is távozik a csapattól, amelynek nincs biztosítva a Formula–1-es jövője. Ám ezek a szóbeszédek korántsem megbízhatóak, hiszen más információk szerint az üzletember készen áll arra, hogy felvásárolja a gárdát a Renault-tól. Van miből, hiszen Briatore több lábon áll, éjszakai klubokat vezet Szardínián és Saint-Tropez-ban. Emellett van egy kenyai farmja, ahová inkább pihenni jár. Télen a csapat jó néhány hetet eltölt ott, mert a hely egyben pompásan kiépített edzőközpont is.

Óriási felelősséggel járó, mostanában rengeteg örömet szerző munkája mellett a legmagasabb fokú luxus teszi az életét olyanná, amilyenre kevés földmérő számíthat. ---- S ---- A