A hét végi Duna-ralival egyrészt elkezdődik az idén először kiírt „murvakupa”, másrészt az idén először próbálja ki magát a mezőny a köves, poros talajon. Természetesen az országos bajnokság harmadik futama nemcsak a pilótáktól kíván más vezetési stílust és hozzáállást, hanem az autókat is egészen másképp állítják be.
Ifjabb Tóth János és Bahor Bea csütörtök délután 50 kilométert tesztelte a Peugeot 307 World Rally Cart ? immár a murvás beállításokkal
Ifjabb Tóth János és Bahor Bea csütörtök délután 50 kilométert tesztelte a Peugeot 307 World Rally Cart ? immár a murvás beállításokkal
A világbajnokságon egészen más autót építenek aszfaltra és murvára, és attól függően húzzák elő a ,,kalapból” az egyiket vagy a másikat, hogy éppen mire van szükség az adott versenyen.
A magyar csapatok természetesen messze vannak ettől, van, amelyik futóművet cserél, van, amelyik rugókat, és persze akad olyan is (főleg a mezőny hátsó részében), amelyik azt sem. Mert természetesen, mint minden, ez is pénzkérdés.
De nézzük, milyen főbb változtatásokra van szükség ahhoz egy World Rally Caron, hogy biztonságosan lehessen vele közlekedni a murvás pályákon! Először is más lengéscsillapítókat, más rugókat, más fékeket kell beleszerelni, és a futóműnek jó néhány olyan apróbb eleme van, amelyet még meg kell változtatni. A rugóút megnövelésére azért van szükség, mert az autó a köves, sziklás terep miatt eleve magasabb, és ha belemegy egy gödörbe, ezt a mozgást a rugóknak követniük kell. A cél, hogy a kerekek a lehető legtöbbet legyenek a földön, kövessék a hepehupákat. Ez minél jobban sikerül, annál jobban kormányozható az autó. A fékek is sokkal kisebbek, murván ugyanis nincs szükség akkora fékhatásra, mint aszfalton, hiszen a laza talaj eleve ,,megfogja” az autót. Nem kell bonyolult dologra gondolni, ha aszfalton elveszi az ember a gázt, akkor egy ideig szabadon gurul a jármű, míg süppedős, mély talajon a gázelvétel után megtett út sokkal rövidebb. Nagyobb fékek esetében előfordulhatna, hogy a kerekek blokkolnak, és megcsúszik az autó.
Murvára minden versenygépet magasabbra állítanak, de ennek mértéke nincs meghatározva (legalább öt centivel magasabb, de lehet tizenöttel is), attól függ, hogy a pilóta hogyan szereti. A magasítás akkor igazán látványos, ha például a török pályákon látott kézilabda nagyságú sziklák vannak az úton, hiszen azt senki sem vállalja, hogy a kocsi ,,ezét-azát” összetörik a kövek.
Természetesen a kövek és sziklák miatt szükség van extra védelemre is a murvás versenyeken: az autó alján különböző védő paneleket helyeznek el – ezek hivatottak megóvni a célba érés szempontjából létfontosságú alkatrészeket, csöveket.
Ezen a hétvégén az egyik legnagyobb újdonságot az jelenti, hogy elkezdődik az úgynevezett murva-kupa. Az európai országok közül már jó néhányban írnak ki külön murva- és aszfaltbajnokságot, nálunk azonban egyelőre új a kezdeményezés: a három murvás viadal után kupát kapnak azok, akik a legjobbak voltak ezen a talajtípuson.
A Duna-rali egyébként a nem túl régi hagyományoknak megfelelően pénteken Dunaújváros utcáin kezdődik a prológgal (ez természetesen aszfaltos utakon zajlik, és eredménye nem számít bele a végeredménybe), utána pedig Várpalota környékén mérik össze a pilóták gyorsaságukat. Nagy küzdelemre van kilátás, már csak azért is, mert az élen azonos pontszámmal áll a hétszeres bajnok ifjabb Tóth János és a 2003-as győztes Benik Balázs, és akkor a többiekről, no meg a többi kategóriáról még nem is beszéltünk...
A rali országos bajnokság állása 2 verseny után
Abszolút sorrend: 1. Benik Balázs, Varga István (OMV Benik Motorsport, Ford Focus WRC) és ifj. Tóth, Bahor (J.R.T., Peugeot 307 WRC) 35-35 pont, 3. Vizin, Táborszki (Bajai AVSE, Toyota Corolla WRC) 22