A 3:0-ás eredmény ettől függetlenül beleszámít a sorrendbe, amelynek kialakulásában óriási jelentőséggel bírt a magyar–ukrán mérkőzés. Ennek megfelelően nagy elszántsággal kezdte mindkét gárda a nap második összecsapását. Szerencsére a magyar együttes találta meg hamarabb saját ritmusát, így 9:6-nál már három ponttal járt előrébb Ludvig Zsolt csapata. Sajnos közben Dégi Barbara komolynak tűnő vállsérülést szenvedett. Elég volt aztán pár elhibázott ütés, rossz nyitásfogadás, máris fordítottak az ukránok 12:11-re. A krimibe illő izgalmakat tartogató folytatásban fej fej mellett haladtak a csapatok. Sajnos a felvonás végjátéka az ukránoknak sikerült jobban és Rikljukék nyerték 28:26-ra a játszmát. Ettől aztán olyannyira lendületbe jöttek keleti szomszédaink, hogy a második szett elején szinte állva hagyták a mieinket, villámgyorsan elhúztak 7:3-ra, sőt 16:9-es ukrán vezetésnél már eldőlni látszott a játszma sorsa.
A harmadik felvonást viszont a roppant lelkes szombathelyi közönség által támogatott magyarok kezdték jobban: pillanatok alatt elléptek 6:2-re. Hogy az öröm ne tartson túlságosan sokáig: 8:6-os magyar vezetésnél a Pethővel ütköző Várhegyi Anikót kellett hordágyon levinni a pályáról. Ez pedig már túl soknak bizonyult. A lendület ugyan 13:10-ig még vitte a két meghatározó játékosát elveszítő Ludvig-csapatot, ám a végjáték ismét az ukránoknak sikerült jobban, akik így 3:0-ra nyerték a továbbjutás szempontjából roppant fontos mérkőzést.
Mestermérleg
Ludvig Zsolt: – Nagyon kevésen múlott. Ha picivel több mérkőzést játszottunk volna együtt, akkor az ilyen mérkőzéseket a magunk javára tudnánk fordítani, s nem veszítenénk rendre a játszmák végjátékában.
Olekszandr Gutor: – A magyar csapat határozottan jó benyomást keltett, úgy gondolom, hogy a nagyobb nemzetközi rutinunknak és összeszokottságunknak köszönhetjük győzelmünket.
A másik mérkőzésen: Csehország– Ausztria 3:0 (10, 15, 14)
A csoport állása: 1. Csehország 4 pont, 2. Ukrajna 3, 3. Magyarország 3, 4. Ausztria 2