Hiába segített az állam, csak szétfolyt a pénz

A profi futball pénzügyi vergődése Magyarországon nem újkeletű jelenség. Már a második világháború előtt is megbukott a profizmus, miképpen – üzleti szempontból – életképtelennek bizonyult az államszocialista időszak tervgazdasági rendszerű labdarúgása is. A „pénz nem számít” szemlélet ugyanakkor fennmaradt a kilencvenes években is, nem véletlen, hogy háromszor kellett elengedni a klubok köztartozásait. Jellemző, hogy az 1994-ben általános meglepetésre NB I-es bajnokságot nyerő Vác majdnem egymilliárdos adósságot cipelt magával.

Nem váltotta be a reményt a Horn-kormánynak a sporttörvény 1998-as módosításával megágyazott lépése sem, amely arra kötelezte a hivatásos futballban érdekelt klubokat, hogy gazdasági társaságokká alakuljanak át. Az alultőkésített futball-kft.-k teljesíthetetlen üzleti tervekkel álltak elő, működési költségeik ésszerűsítésére – hiába volt a jogszabályi fenyegetettség – nem voltak hajlandóak. A kilencvenes évek végére a csapatok a mérlegeik alapján 1.3 milliárd forinttal költöttek többet, mint amennyi bevételt elkönyvelhettek.

A tulajdonosok nem akartak kockáztatni

Az 1998-ban hatalomra jutó kormány, amelynek feje, Orbán Viktor közismert volt a futball iránti elkötelezettségéről, elszánta magát az üzletág rendbe- tételére. A kabinet 21 milliárd forintos állami szerepvállalásról döntött. Ebből 12.7 milliárdot szánt eszközfejlesztésre, vagyis
a botrányos állapotban lévő stadionok felújítására (hogy aztán mindebből mi valósult meg, az külön történet).

„S mi lesz a maradék 8.3 milliárd forinttal?” – kapta a kérdést 2000 júliusában Dénes Ferenc. „Az kötvénykibocsátásból folyik be a Profi Liga Kft.-hez. Az államnak ebben annyi a szerepe, a kormány mindent elkövet, hogy az összeget lejegyezzék” – mondta az ISM helyettes államtitkára.

Nos, a lejegyzés meg is történt, mégpedig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által. Mindez elkerülhetetlen lépés volt, mert noha a sikeres üzletember, Demján Sándor által irányított Magyar Labdarúgóliga kiépítette a magyar futball új intézményrendszerét, jól érzékelhető volt, hogy a futballvállalkozások tulajdonosi jogainak gyakorlói nem tudják, de nem is igen akarják a saját kockázatukra újjászervezni a labdarúgóklubokat. A 8.3 milliárd forintból végül 3.1 milliárd forint névértékben bocsátotta ki a Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvény elnevezésű kötvényt a Profi Liga Kft., mégpedig két részletben, 2001. március 28-án és július 2-án (a ligavezetőség szerint a többi pénz feleslegessé vált a futballcégek számára, mert bevételeik növekedtek, a kiadásaik pedig csökkentek; az így felszabaduló 5.2 milliárd forintos „maradványösszegről” 2001. december 29-én az Orbán-kormány úgy határozott, hogy azt a Bozsik-programra, illetve a klubok utánpótlásbázisainak javítására, műfüves pályák építésére, a villanyvilágítás kiépítésére fordítja).

A futballisták játékjoga volt az egyik fedezet

A 3.1 milliárd forintos „reorganizációs hitel”, amelynek szerepe a csapatok tőkehiányának mérséklése s azok átvezetése a rentábilis vállalkozói szférába lett volna, rögvest a politikai viták kereszttüzébe került. A karaván ettől függetlenül haladt, vagyis a klubok egyre-másra vették fel a ligakölcsönöket. Igaz, ebből javarészt a napi működésüket finanszírozták, vagyis visszatértek a hitelből élés gyakorlatához.

A csapatok költségvetésének felpuhulása már önmagában is az eredeti kormányzati szándék ellen hatott, ráadásul a pénzkihelyezéseket kockázatossá tette, hogy a kölcsönökhöz (ál)fedezetül gyakorta a futballisták játékjogát, illetve a futballcég üzletrészét kínálták. Egyes hírek szerint Szieben László ligaelnökké választásakor a kölcsönt visszafizetni nem képes kluboknak már – papíron – 1.8 milliárd forint értékű üzletrésze „halmozódott fel” a ligánál… E problémás garanciák cseréje az új ligavezetőség nyomására később megtörtént (fedezetként ezután csak váltót, készfizetői és önkormányzati kezességet fogadott el a liga), a Profi Liga Kft.-t száz százalékban tulajdonló Magyar Hivatásos Labdarúgóliga (MHLL) tavaly márciusi közgyűlésén mégis az szerepelt a küldöttek elé kerülő anyagban, hogy a Profi Liga „…által kihelyezett források megtérülésére…, a kötvény tőkerészének, valamint a 2006. január elején esedékes kamatainak teljes körű kifizetésére ma kevés esélyt látunk... Ennek oka a 2002. decembere előtti időszakból a helytelen, esetenként jogszabályellenes fedezetek mellett folyósított kölcsönnyújtás, a központosított bevételek időarányos részénél nagyobb arányú pénzkiáramlás megelőlegezése, valamint az üzletrészvásárlásaink és egyéb forráskihelyezéseink rövid távon a lejárati időig nem térülnek meg.”

Mindez világos beszéd: az évi 276 millió forintos kamatteher mellett a „reorganizációs hitelből” vásárolták ki kétszer 250 millió forintért Bodnár Györgyöt a közvetítési jogokat birtokló Football Duó Kft.-ből, finanszírozták – a Sportfolió Kht. helyett – 130 millióval a stadionrekonstrukció tervezési munkálatait, szállt be 250 millióval a liga a Szerencsejáték Rt. jegyértékesítési projektjébe (a négyoldalú megállapodást az állam részéről az akkori sportminiszter, Gyurcsány Ferenc írta alá…). Nem egészen egymilliárd forint maradt, amelyet a csapatok kölcsönként felhasználhattak. Ebből szakértők szerint hozzávetőleg 250 millió forint lehet az a kihelyezés, amelynek visszaszerzésére a rosszul gazdálkodó futballcégek (például az akkori Eger, Diósgyőr, Békéscsaba vagy éppen Siófok) összeomlása miatt nincs esély.

Az MFB azonban sosem jelezte nyilvánosan, hogy aggódna a pénz visszafizetése miatt, pedig 2004 márciusában a Sport Plusz hetilap kezdeményezésére még az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága is tárgyalt a kötvények sorsáról. Ám az akkori beszámolók szerint a képviselők Czirják Sándortól, a bank vezérigazgatójától és Szieben László ligaelnöktől „korrekt, kimerítő feleleteket” kaptak.

Persze a Fejlesztési Banknak nincs miért idegeskednie, mivel a kötvény visszafizetésére a Pénzügyminisztérium (PM) egyszerű kezességet vállalt. Ennek lényege: az állam kérheti az MFB-től, hogy a 3.1 milliárd forint tőkeösszeg visszafizetésére irányuló követelését először a Profi Ligától próbálja meg behajtani. Amelynek van is fedezete, hiszen 54 százalékban tulajdonosa a Football Duónak, e társaság becsült értéke hárommilliárd forintnál is több.

Felmelegítettek egy régi ötletet

Megint más kérdés, hogy szakértők szerint a 3.1 milliárd forintnyi MFB-pénz négyötödére jelenleg – vélhetően – nincs készpénzfedezet, azaz a Profi Liga a tőkeösszeget határidőre nem tudta, s egyelőre nem is tudja törleszteni. Annak a valószínűsége, hogy az államháztartás jelenlegi kritikus helyzetében a PM állja a számlát, mégis valószínűtlen, hiszen ez a különböző pénzügyi szabályozók miatt majdnem kilencmilliárd forintjába kerülne az államnak, ami a sportra szánt éves állami összegnek majdnem a fele.

A kiutat a Kisteleki István MLSZ-elnök által az utóbbi időben sejtelmesen, de előszeretettel emlegetett üzleti logikájú megoldás jelentheti. Az MFB által lejegyzett kötvény kiváltása egy másik, hosszabb futamidejű kötvénnyel vagy 3.1 milliárd forint értékű hitel felvétele, s ebből a ligakötvény tőkeösszegének kifizetése a Fejlesztési Banknak (az ötlet nem új, efféle megoldásokról 2004 nyarán javában zajlottak az egyeztetések Csillag István akkori gazdasági miniszterrel). Fedezeti elemként a Profi Liga a futballcégek központosított marketing- és médiajogainak értékesítéséből befolyó összeget kínálhatná fel. Ehhez persze szükség lesz a teljes profi szakág összefogására, hiszen a probléma nemcsak a hat, az élvonalból egyelőre eltanácsolt egyenes ági adóst érinti (a pénzek jelentős részét kollektív felhatalmazással költötte el a liga), illetve némi politikai hátszélre. A színfalak mögötti tárgyalások a hírek szerint ez ügyben javában zajlanak.

Mindez pedig előrevetíti: ha hosszú, forró nyara is lesz a magyar labdarúgásnak, a baljós előjelek ellenére ezt a válságot is túlélheti a magyar profi ágazat.
(Holnap a legnagyobb adósról, az Újpestről olvashatnak.) ---- Magyar Fejlesztési Bank Rt.: szakosított hitelintézeti jogállású, egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság, az „ország bankja”.
Magyar Hivatásos Labdarúgóliga: egyesületi formában működő társadalmi szervezet. Tagjai az első és másodosztály csapatai.
Profi Liga Kft.: az MHLL tulajdonában álló gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége a Magyar Fejlesztési Bank által lekötött 3.1 milliárd forintos, az infrastruktúra fejlesztésére és reorganizációra fordítható pénzalap gondos kezelése. ---- Újpest:
136 millió forint

Ferencváros:
96 millió forint

Fehérvár:
80 millió forint

Diósgyőr:
56 millió forint

Honvéd:
28 millió forint

Sopron:
17 millió forint