Megbukott az új játékrendszer

A sérülések miatt tartalékosan várta a zágrábi selejtezőt az angol válogatott: Steven Gerrard eltiltás, Aaron Lennon és Owen Hargreaves sérülés miatt nem játszhatott, így a keretben csupán Shaun Wright-Phillips volt tipikus jobb oldali középpályás, ám ő klubjában, a Chelsea-ben is alig játszik. A középpályán így jelentős emberhiány mutatkozott, McClaren éppen ezért vette elő a 3–5–2-es szisztémát.

Ez ugyan szokatlan formáció Angliában, ám annak idején már Sven-Göran Erikssont is e rendszer alkalmazására biztatta a legendás Sir Bobby Robson. Más kérdés, hogy a taktikaváltás abszolút nem jött be.

„Reméltem, hogy három öt kettőben állnak fel, s így több helyünk lesz támadásban. Úgy véltem, ebben a szisztémában könnyedén meglesz a három pont, és tökéletesen igazam lett” – hangzott a horvát szövetségi kapitány, Slaven Bilic monológja a meccs után.

A szélekre kihelyezett Gary Neville és Ashley Cole képtelen volt arra, hogy föl-le rohangáljon a vonal mellett, és tömje beadásokkal a csatárokat, ehelyett sokszor öttagúra bővült a védelem. Főleg Gary Neville volt bajban sokszor, mert a Portsmouth irányítója, Niko Kranjcar rendre kihúzódott a bal oldalra, meggátolva, hogy ezen a területen induljon angol akció – plusz innen jött a horvátok vezető gólja előtti beadás is. A brazilból horváttá lett Eduardo da Silva pedig könnyedén fejelhette a labdát a jobb felsőbe, mert John Terry lemaradt róla, Ashley Cole meg nem ért oda időben, úgyhogy a labda áthullott a kissé kint álló Paul Robinson felett.

Apropó, Robinson! A kapus fél órára volt attól, hogy beállítsa Gordon Banks hét, kapott gól nélkül teljesített mérkőzését, amit addigi produkciója alapján meg is érdemelt volna, mert egy sor lövést hatástalanított. Aztán viszont csúnyán elbánt vele a sors: Gary Neville hátrapasszolt labdája megpattant egy fűcsomón, és Robinson nagyot lendülő jobbján átsuhanva a hálóban kötött ki.

„Egyedül annak örülhetek, hogy nem ez a gól fosztott meg a rekordtól. Amúgy nagy lyukak voltak a pályán, Stipe Pletikosa is kitaposott néhányat az ötösön első félidei kirúgásai során, egy ilyenen pattant meg a labda, amikor ki akartam rúgni. Őrület volt, őrület!” – szomorkodott a peches Paul Robinson.

„Horvátország megnyerte ezt a selejtezőt, az én hibáim következtében. A taktika egyszerűen nem működött. Az elismeréseket is begyűjtöm, ha nyerünk, így a kritikát is el kell fogadnom, ha kikapunk. Ez az én döntésem volt, de nem bántam meg. Miután kihúztuk az első negyedórát, azt hittem, kezünkben tartjuk az eseményeket” – mondta Steve McClaren, akinek öt hónapot kell várnia arra, hogy kiköszörülhesse a csorbát, mert legközelebb márciusban játszik tétmeccset válogatottja – Tel-Avivban.

A győztes horvát oldal természetesen euforikus hangulatban volt.

„A világ egyik legjobb csapatát vertük meg, nem érdemtelenül. Minden elismerésem a játékosaimé, elvégezték a feladatukat, és cserébe megkapták a jutalmat. Lehet, hogy ez csak újabb három pont a zsákban, de a csoport favoritját győztük le, amely most nagyon kényelmetlen helyzetbe került. Minden egyes lyukat kihasználtunk, amit a felállásukkal hagytak, és sokkal nagyobb esély volt arra, hogy megszerezzük a harmadik gólunkat, mintsem hogy az angolok szépítsenek” – elemzett a találkozó után a fiatal kapitány, Slaven Bilic. A horvátoknak egyébként ez volt hazai pályán sorozatban a harmincadik tétmérkőzésük, amelyen nem szenvedtek vereséget.