Aranyéremmel értek haza 1996-ban a D-csoportos tornáról, két és három évvel később harmadikak lettek a C-csoportban, 2002-ben és 2004-ben pedig megnyerték a divízió–II versenyét a B-ágon. A csapat jelenleg a divízió–I szereplője, s az idei esztendőben igazán büszke lehet a teljesítményére, hiszen a Tallinnban ezüstérmes lett a feljutó osztrákok mögött.
Nemcsak a franciákat és a szlovéneket, hanem a litvánokat is illik tehát komolyan vennie a magyar válogatottnak a Pannon Hoki Kupán a Papp László Budapest Sportarénában. Ebben persze aligha lesz hiba; nyilvánvalóan mindkét együttes igyekszik majd a lehető legjobban feltérképezni a másikat, hiszen jövőre, a szlovéniai divízió–I-es vb-n egymás ellen meccselnek majd a nyitó fordulóban. S aki azt a csatát megnyeri, az előzetes erőviszonyok alapján alighanem a feljutásért mérkőzhet a vendéglátókkal.
Legutóbb 2004-ben került szembe egymással a két fél, akkor a magyarországi világbajnokságon mi nyertünk 4-0-ra. Ezzel az eredménnyel alighanem boldogan kiegyezne most is Pat Cortina szövetségi kapitány és minden játékosa, az még már szinte az álmok kategóriájába tartozik, hogy megidézzük az 1998-es, ugyancsak hazai rendezésű vb eredményét, amikor is Magyarország 14-0-ra gázolta le Litvániát.
Danis Barna
Gröschl Tamáséknak illik komolyan venni papíron leggyengébbnek vélt csoportellenfelüket is
Azon a meccsen játszott még, mi több, a litvánok csapatkapitánya volt a most 45 éves Rolandas Bucys, aki manapság hazája hokiszövetségének első embere. A kiváló hokis a nyolc évvel ezelőtti világbajnokságot követően hagyta abba az aktív játékot, s még abban az esztendőben megválasztották a litván jégkorongozók elnökének.
Munkájának is köszönhető, hogy a sportág egyre markánsabb a balti államban is. Igaz ez a megállapítás akkor is, ha tudjuk, hogy az országban mindössze egyetlen profi klub működik, mégpedig az Energija Elektrenai.
Igazi vetélytársak híján e csapat a lett nyílt bajnokságban versenyez; ismerős ez a megoldás mifelénk is, hiszen a Csíkszereda a román mellett a magyar pontvadászatnak is résztvevője. A tudatos utánpótlásnevelésnek köszönhetően egyre több tehetségre bukkannak. Nem véletlen tehát, hogy többek között az orosz, a fehérorosz, a lett, a dán, az angol meg a skót bajnokság is találunk litván légiósokat.
A legnagyobb csillag viszont egyenesen az NHL-ben hokizik: Dainius Zubrus a Washington Capitals jobbszélsője. A 29 esztendős támadónak, sok tengerentúlon játszó jégkorongozóval ellentétben, a legkevésbé sem esik nehezére hazatérni, ha hazája válogatottjának szüksége van rá.
Ott volt 2005-ben Eindhovenben is a vb-n, és az idei világbajnokságról is csupán sérülése miatt hiányzott. Budapestre a NHL szezonja miatt természetesen nem jöhet el, Rolandas Bucys elnök azonban biztos benne, hogy ha a Capitals lemarad a rájátszásról, jövőre Szlovéniában a 193 centis, 101 kilós Zubrusszal is összefutnak majd a jégen a mieink.
Lapzártánk idején a litvánok kerete természetesen még nem volt végleges, az azonban borítékolható, hogy több légiós erősíti majd a továbbra is a minszki illetőségű Dmitrij Medvedev által dirigált litván válogatottat. Érdemes lesz megnézni őket. ---- A ---- &