Veszprém: bravúr a javából!

A legfontosabb kérdések már eldőltek az A-csoportban az ötödik forduló előtt, ezért a két továbbjutó veszprémi összecsapásán „csak” a csoportelsőség volt a tét. Ehhez a hazaiaknak nyolc góllal kellett volna győzniük, mert Pamplonában kikaptak 34–27-re. A nyáron remekül igazoló (Kristian Kjelling, Renato Vugrinec, Davor Dominikovic) Pamplonából sérülés miatt hiányzott a norvég válogatott Kjelling, valamint a szerb Ratko Nikolics, a világ talán legjobb beállósa, aki három éve még Veszprémben kézilabdázott. Helyettese, Juancho Pérez a csapat védekezőspecialistája, de a kényszerhelyzet miatt a támadásokban is gyakran pályán maradt. A hazaiak közül Buday Dániel és Putics Barna hiányzott, mindkettő vállműtét után lábadozik.

Mindkét együttesben világklasszis kapusok léptek pályára, és bizonyították is kivételes tehetségüket a szombati találkozón. Kasper Hvidt szenzációs bravúrokkal vette el a kedvüket a veszprémieknek a távoli lövésektől, a másik oldalon pedig Dejan Perics állta útját a baszkok átlövéseinek. Már a csata elején is látszott, hogy nem lesz gólzáporos a csoportdöntő, mert az átlövőket mindkét oldalon kiszorították a védők, a kapusok pedig bravúrt bravúrra halmoztak. Mivel az átlövőkre külön is vigyáztak, roppant fontossá vált, hogy az irányítók, Eklemovics Nikola és Ivano Balic gyors támadásokat kezdeményezzenek, és megtalálják a játékkapcsolatot a beállósokkal és a szélsőkkel. A veszprémieknél Iváncsik Gergő került gyakran gólhelyzetbe, ráadásul a leindításoknál is fontos szerepet játszott.

Javier Azanza edző nem volt elégedett Juancho Pérez beállósjátékával, ezért a szintén inkább védekezőként jeleskedő Dominikovicot küdte támadásban a veszprémi darálóba. A vendégek helyzetét nehezítette, hogy a 28. percben Balic arca megsérült, amikor ütközött Jevgenyij Lusnyikovval. A horvát olimpiai és világbajnok irányítót, akit 2003-ban a világ legjobbjának választottak, le kellett támogatni a pályáról.

A szünetben az öltözőbe tartva mondta Balic: „Könyökkel találtak arcon, még mindig szédülök, de megpróbálom folytatni.”

Speciel az ő látványos góljával kezdődött a második félidő, azaz a horvát klasszis kipihente a sérü-lést. Ráadásul társai is felfrissültek a szünetben, és 14–9-ről egyenlítettek, mert a zárt, mozgékony hatos védőfalukat nem tudták átlőni a veszprémiek. Ezért aztán döntő fontosságúak voltak a szélről lőtt találatok, és egyre jobban belelendült Iváncsik Gergő.

A vendégek védekezése olykor durvaságba csapott át, de a veszprémiek is kellően kemények voltak a saját kapujuk előtt. Zovko edző támadásban három átlövőt hagyott a pályán, de a szokottnál többet hibázó Kiril Lazarov nem igazán találta a helyét középen, vagyis Eklemo-vics posztján. Pásztor István zavarójátéka nem lepte meg Demetrio Lozanót, aki szinte egymaga tartotta a lelket a baszkokban. A veszprémieknél Perics mellett Iváncsik emelkedett ki gólerős játékával, s ez egyben az átlövők kritikája is volt.

Négy perccel a vége előtt négy góllal vezetett az MKB Veszprém, vagyis a győzelmét nem fenyegette veszély, de a végjátékban az is bebizonyosodott, hogy a BL-döntős Pamplonát képtelen nyolc találattal legyőzni. A siker így is óriási bravúr volt.

Mestermérleg
Zravko Zovko, a Veszprém edzője: - Nem volt szép mérkőzés, de a győzelemmel elégedett vagyok. Kemény ütközetben vertük meg a világ egyik legjobb csapatát. Perics jól védett, és a védekezésünk is hatékony volt, ugyanakkor támadásban több kulcsjátékosunknak akadtak hibái.
Javier Azanza, a Pamplona edzője: - Mindkét csapatban kiemelkedően védtek a kapusok. A kétgólos vereség miatt nem vagyok szomorú, mert a Veszprém igen forró hangulatú csarnokában, szenzációs közönség előtt ezt tisztességes eredménynek tartom. A csoportelsőség volt a tét, de hétgólos előnyünket nem tudta ledolgozni a magyar bajnok.

---- B ---- A