Parádésan kezdte az őszt a Zalaegerszegi TE: kilenc meccsből nyolcat megnyert, s csupán egyszer végzett döntetlenre. A lendület a 10. fordulóig tartott, akkor váratlanul kikapott az újonc Pakstól. Azóta, bár nyert hazai pályán a Vasas ellen, újra egy vereség következett, Kaposvárott, s most az utolsó helyezett Váccal is csak kínos döntetlenre futotta.
Unger Tamás
Simon Antal egyre szomorúbban nézi csapata produkcióját
Unger Tamás
Simon Antal egyre szomorúbban nézi csapata produkcióját
– Akik a ZTE meccseit látták, állítják, gyengült a csapat erőnléte. Egyetért a megállapítással? – Csak részben – válaszolta Simon Antal, a ZTE vezetőedzője. – Ugyanis ez nem mindenkire igaz, mert leginkább azok a játékosok fáradtak el, gondolok például Ferenczi Istvánra és Waltner Róbertre, akik korábbi csapataikban csak elvétve futballoztak. De érthető a visszaesés, hiszen Zalaegerszegre kerülésük után óriási becsvággyal küzdöttek, míg most kicsit elfáradtak. Annyi kiegészítéssel élnék, hogy nem is fizikailag, sokkal inkább fejben nincsenek a csúcson. Jól rajtoltunk, s ahogy telt-múlt az idő, egyre magasabbra állította a mércét a csapat. Sorra nyertük meg a meccseket, velünk kezdődött a tabella, s ettől nemcsak a játékosok étványa nőtt meg, a szurkolóké is. Joggal hitte mindenki, hogy újra erősek vagyunk. Hát annyira mégsem vagyunk azok, főleg, hogy két alapemberünk, Molnár Balázs és Darko Ljubojevics hiányzik, s őket nehéz pótolni.
– Akkor a két játékos hiánya miatt szakadt meg Pakson a jó sorozat? – Szó sincs erről, nélkülük is nyernünk kellett volna. Azt tudtuk, veretlenül képtelenség végigjátszani a bajnokságot. Egy-egy kudarccal mi is számoltunk, ám bevallom, nem a Paks ellen. Meglepett a vereség, mégis azt hittem, profitálhatunk belőle, ugyanis megszűnt a lelki teher. A Vasas ellen már nyertünk, igaz, csak egy öngóllal, de a játék képe alapján nagyobb különbségű is lehetett volna a győzelem. Csak az a baj, ellenfeleink többnyire zárt védekezést alkalmaznak, mert tartanak a támadójátékunktól, ennél fogva nehéz feltörni a védelmeket. Így volt ez a Vác ellen is, amikor csak egy pontot szereztünk.
– Sőt ha Darius Kampa nem véd kiválóan, vereség lett volna a meccs vége. Bár jó a német légiós, sokak szerint a kapus szerepeltetése feszültséget szül a csapaton belül. Mi igaz ebből? – Nézze, két kiváló kapusunk van, hiszen Varga Zoltán már a múlt bajnokságban és ősszel is bizonyította, lehet rá számítani. Ám úgy gondoltam, ha Németországból szerződtetünk játékost, mindenképpen ki kell próbálni, és Darius Kampa élt is a lehetőséggel.
– Igaz, hogy megszavaztatta játékosait arról, ki védjen? Ekkora lenne a demokrácia Zalaegerszegen? – Szó sem volt parlamentesdiről, ám tény, beszélgettem a védelem tagjaival. De hogy mit mondtak Sebők Vilmosék, az nem tartozik a nyilvánosságra... A döntést én hoztam meg, így a felelősség is az enyém. Darius Kampát én állítom a kapuba, s mert az övé bizalmi poszt, egy-egy baki után nem változtatok. Ettől persze még Varga Zoltánra is számítok, s hogy két jó kapusunk van, annak csak örülhetünk.
– Azt mondta, beszélt a játékosokkal, de vajon a vezetőkkel is értekezett? A tulajdonosok mit szólnak a visszaeséshez? – Nem csak az öltözőben volt téma a gyengébb szereplés. De nincs pánik, miért is lenne? Panaszra sincs okunk, hiszen a vezetőség a vállaltakat percre pontosan teljesíti, s a feltételekkel sincs baj. Tehát nincs kapkodás sem az öltözőben, sem az irodában. A célok nem változtak, az első–negyedik hely megszerzése a feladat, de természetesen szeretnénk a lehető legjobb eredményt elérni.
– Tart tehát a bizalom, így aztán nyugodtan készülhetnek a DVSC ellen. Képesnek tartja csapatát arra, hogy éppen Debrecenben lábaljon ki a hullámvölgyből? – Rangadónak számít a szombati meccs, s mint minden ilyen találkozó, ez is háromesélyes. Bízom a javuló játékban, s hiszem, kellően motiváltak, erősek és eredményesek leszünk.