Federer legyőzte mumusát

Roger Federer 2006-ban ötször kapott ki mindössze, négy alkalommal éppen Rafael Nadaltól, akivel a sanghaji Mesterek Kupája elődöntőjében is összekerült, és aki – wimbledoni Federer-siker ide vagy oda – már kezdett a svájci legyőzhetetlen ősellenségévé válni. Ám ezúttal a világelső nem hagyott kétséget afelől, hogy a sportág uralkodója.

Az első játékot Federer nyerte meg, a másodikban pedig elvette Nadal adogatását. A kölyökképű spanyol nem tudott mit kitalálni a ritmust általában a legjobb ütemben felgyorsító svájci ellen, de legalább a saját szerváit hozni tudta. Sőt: 5:3-nál, a szettért adogatva már a világelsőnek remegett meg a keze, három hiba után el is veszítette a játékot. Ez nem segített Nadalon, aki kevés kreativitással, nagyrészt középre visszacsapkodva a labdákat elveszítette következő adogatójátékát és a szettet is. Persze ha valakinek öszszesen hat nyerő ütésre futja egy játszmában, ne számítson sok jóra Roger Federer ellen, még akkor sem, ha a Roland Garroson hasonlóan defenzív, bár pontosabb játékkal verte meg a világelsőt.

Érezte is Nadal, hogy a fantáziátlan teniszt folytatva könnyen otthon érheti a vasárnap reggel, és a második szett elején (épp Federernek volt ismét két bréklabdája) taktikát váltott. Elkezdett bátrabban, agresszívebben játszani, így nemcsak a gémet mentette meg, hanem a svájcit is jelentős erőfeszítésre késztette, olyannyira, hogy 2:2 után már a világelsőnek kellett bréklabdát hárítania. Federer 4:4-nél aztán jobbnak látta összekapni magát: másfél játékon keresztül ellenállhatatlan volt, ám amikor már a meccslabdánál tartott, kétszer is kecsegtető helyzetben hibázott. Persze ellenfele sem volt a legnyugodtabb, de végül harmadik kísérletre csak kiegyenlített. Ekkor azonban már lehetett érezni, hogy ismét a világelső van lendületben, 6:5 után le is zárta az egy óra és 52 percig tartó mérkőzést az ismét a legrosszabbkor megingó Nadal ellen.

Az egyhuzamban 28. győzelmét arató Federer most sem teniszezett csúcsformában (persze miért is tenné november közepén), amiről 32 ki nem kényszerített hibája is árulkodik. Érezhette ezt ő maga is, így annál nagyobb volt az öröme: utolsó, remekbe szabott keresztütése után a tüzesnek éppen nem mondható svájci térdre rogyva ünnepelte az őt az idén a Grand Slamtől megfosztó rivális legyőzését és azt, hogy Ivan Lendl óta ő az első, aki egymás után négyszer döntőt játszhat az évadzáró férfitornán.

„Csodálatos, magas színvonalú mérkőzés volt – jelentette ki a világelső. – Az ilyenekre várok egész évben, amikor a közvetlenül utánam jövőket győzhetem le. Hogy ez az idény utolsó versenyén sikerült, kétszeresen jó érzés. Sokat tanultam az utóbbi meccseinkből, és azt gondolom, most már talán Nadalnak kell változtatnia a játékán, ha le akar győzni” – fejtegette a svájci, akinek szavai arról is árulkodnak, hogy a Nadaltól az év első felében elszenvedett négy vereség azért bántotta a büszkeségét.

A fináléban az amerikai James Blake vár Federerre, aki a körülmények szerencsés alakulásának is köszönheti, hogy egyáltalán ott lehet Sanghajban. A Mesterek Kupáján azonban remekel, bátor, nyílt sisakos teniszt játszik, az elődöntőben alig 76 perc alatt, két szettben győzte le az argentin David Nalbandiant.

A párosok között a svéd Jonas Björkman és a fehérorosz Makszim Mirnij a lehető legszorosabb csatában, három rövidítéses szettben győzte le 3 óra 17 perc alatt a cseh Martin Dammot és az indiai Leander Paest. A második helyen kiemelt duó a harmadikként rangsorolt bahamai Mark Knowlesszal és a kanadai Daniel Nestorral találkozik a döntőben.