A több kevesebb lenne

A skótok most igazán nem spórolnának. Azt javasolják, hogy az UEFA emelje fel a 2012-es Európa-bajnokság mezőnyét tizenhatról huszonnégyre. Az indok, hogy ez nagy segítség lenne a kis országoknak, és a hírek szerint az európai szövetség illetékesei nem söpörték le kapásból az ötletet az asztalról. Első hallásra rémisztő lehetőségnek hangzik a létszámemelés, hiszen még több stadion felépítésének szükségességét sejteti, ami lényegében aláásná a horvát–magyar pályázat esélyeit. Ám ennyire nem lenne tragikus a helyzet, ha a javaslat valósággá válna. Nem a helyszínek, hanem a helyszínekre eső válogatottak száma nőne. Ám mielőtt megkönynyebbülten legyintenénk, tudnunk kell: ebben az esetben jóval több négy- és ötcsillagos szállodát kellene garantálnunk, és ezekből néhány helyszín – leginkább Győr – nem áll túl rózsásan.

Ha az UEFA mégis rábólintana a skótok javaslatára, az kétségtelenül az olaszok esélyeit növelné, hiszen a három pályázat benyújtói közül ők büszkélkedhetnek a legfejlettebb infrastuktúrával, ám szakértők szerint nem valószínű, hogy a szövetség ezt megteszi. Gyárfás Tamás, a horvát–magyar pályázat magyar társelnöke elmondta, természetesen próbálunk érvelni, különösen azzal, hogy a kis országokat a rendezés jogával lehet a leghatékonyabban segíteni, ám az jóval kevesebbet ér, ha az ötvenkét tagállamnak csaknem a fele ott lehet az eseményen. Január végén az UEFA tisztújító közgyűlésén alighanem kiderül, a skótok vagy a horvát és magyar szervezők érvei-e az erősebbek.

Visszatérve még a szállodákhoz, a szövetség vezérkara ezzel kapcsolatban is kért kiegészítést a pályázatokhoz. 2007. február 15-ig valamennyi szóba jöhető hotellel szerződést kell kötni az Európa-bajnokság időtartamára, részletes kimutatást kell készíteni a megállapodásokról, és a pályázat elbírálásakor csak ezeket a szálláslehetőségeket veszik figyelembe. Bajban lennénk, ha ezt szó szerint értenék, ám szerencsére a gyakorlatban számítanak azok a szállodák is, amelyek felépítésére az egyes városok a pályázat sikerének esetére garanciát vállalnak. Erre a kiegészítésre – akárcsak a többire – a 2008-as osztrák–svájci Európa-bajnokság tapasztalatai miatt lett szükség, amelynek az előkészületei gőzerővel zajlanak. Ám időközben rengeteg hiányosságra is fény derült, és az UEFA elejét akarja venni, hogy az azt követő Eb-n ezek megismétlődjenek.

Lényeges pont, hogy a lehető legrészletesebben le kell írni, a szurkolók hogyan érkeznek a rendező városokba, hogyan közlekedhetnek a hotelek, a szurkolói zónák és a stadion között. A szövetség további információkat kér a stadionokról is, elsősorban az ütemtervre és a végleges költségvetésre kíváncsi. Utóbbival kapcsolatban érdekesség, hogy amikor az UEFA szemlebizottságának tagjai meghallották, hogy a debreceni stadion hárommilliárd forintból épül fel, hihetetlenül alacsonynak találták az összeget. Kósa Lajos polgármester erre elvitte őket a vadonatúj uszodába, elmondta, mennyibe került, akkor is leesett az álluk, de kezdték kapiskálni, hogy nem szabad nyugat-európai árakban és munkabérekben gondolkodniuk. Érdemes megjegyezni, hogy a városok – Debrecen mellett Székesfehérvár és Győr – az alapstadion felépítését vállalták, a kormány pedig kibővíti azokat még húszezer férőhellyel, ha megkapjuk a rendezés jogát, tehát a terveket is erre az eshetőségre számítva kellett elkészíteni. A negyedik helyszín a budapesti Puskás Ferenc Stadion lenne, amely a pályázat sikerétől függetlenül épül majd újjá. A stadionokon kívül az edzőpályák számát is növelni kell, aminek sok kiscsapat örülne, hiszen amelyikük hivatalos edzőpályát adhat az Európa-bajnokságnak, az igen jelentős fejlesztésekre számíthat.

Érdekes az UEFA-nak az az óhaja, hogy garanciát kér a mérkőzések stadionokon kívüli megtekintésének lehetőségére. Magyarán a köztéri kivetítőkről van szó, amelyeket Magyarországon kizárólag engedéllyel lehet működtetni, és amelyek működtetési jogait a főváros már hosszú időre, 2012 utáni lejárattal kiadta! Az érvényes szerződéseket nem lehet csak úgy felbontani vagy módosítani, ezért az illetékesek lázasan keresik a megoldást jelentő kompromisszumot. Látszólag jelentéktelen ügyről van szó, ám a helyzet komolyságáról mindent elárul, hogy Gyárfás Tamás ezt a kérdést tekinti pályázatunk leggyengébb pontjának... ---- O ---- A