„Mi nyílt lapokkal játszunk”

– Megdöbbenve olvastam a pénteki cikket – mondta Szieben László. – Rejtély számomra, miként jelenhet meg cégünk, a Clavis neve olyan bírósági ügy tudósításában, amely hangsúlyozottan a fehérvári szerepvállalásunk, azaz kétezer-öt július tizennyolcadika előtti időszakról szól.

– Ha tévedtünk, elnézést kérünk, s tegyük akkor helyre az ön által fellelt félreértéseket.
– Az alcím azt mondja, hogy a csapatnál dolgozik a perbe fogottak egy része. Nos, mindössze egy személy van jelenleg a Fehérvár FC-nél, őt még kétezer-négyben nevezte ki posztjára az akkor többségi tulajdonos önkormányzat.

– Maradjunk az önkormányzati vonalnál, a futballcég száztízmilliós éves városi támogatásánál.
– A felek közötti együttműködési szerződésben szerepel egy kiemelkedően magas összeg, amelyet az önkormányzatnak teljesítenie kellett volna.

– Eszerint nem tette?
– Mi nyílt lapokkal játszunk, de a belső elszámolás nem publikus. A pénzügyekről nem újságcikkekben vagy utcai demonstrációkon kell vitatkozni, Gál László ügyvezetőnek majd az önkormányzat sportbizottsága előtt lesz dolga kifejteni a véleményét.

– A sportpénzek szerte a világon a köz érdeklődésének középpontjában állnak.
– Elfogadom, hogy sportban érdekelt társaságként a tevékenységünk részben a nyilvánosság előtt zajlik. Ám ez nem egyenértékű a tulajdonosi jogosítványok elvonásával. Egy közértet ott lehet hagyni, ha nem tetszik az áru vagy a kiszolgálás, de arra nincs joga a vevőnek, hogy megmondja, ki legyen az eladó, vagy melyik vágóhídról rendeljék a húst.

– Lépjünk tovább a stadionhasználatra.
– Nem tudom, a létesítmény fenntartására mennyit áldoz a város, de nem igaz, hogy a Fehérvár FC Kft. ingyenes használó lenne. A társaság és az önkormányzat között, a Clavis belépése előtt megszületett megállapodás szerint, a sportvállalkozást az első három évben a jegybevételnek csak a kilencvenöt százaléka illeti meg, később ez az elvonási arány tovább nő, egészen huszonöt százalékig. Mi ezt a megállapodást csak átvettük.

– Beszéljünk a Videoton Rt. névadói támogatásáról.
– A Clavis tulajdonlása alatt csupán egy írásbeli ajánlat érkezett, amelyen sem öszszeg, sem dátum, sem teljesítési határidő nem szerepelt. Szóbeli kiegészítés ugyan elhangzott, de ilyen feltételekkel megállapodásról természetesen szó sem lehetett.

– A Videoton helyett bejött viszont, önkormányzati kezességvállalással, egy káeftétől negyvenhárommillió forint, amelyből az elmaradt kifizetéseket részben teljesítették.
– Állítják önök… Visszakérdezek: melyik évben, milyen káeftétől, kinek a számlájára futott be a pénz? Tisztázzuk: a tulajdonosnak a szerződés szerinti finanszírozás és a vagyon törvényes gyarapítása a feladata. Az ügyvezetés dolga az operatív irányítás. A nyolcvanszázalékos üzletrész ellenére sem tudom, Gál László ügyvezető kit és milyen forrásból fizetett ki, és ez ilyen részletességgel nem is érdekel. Azt a sugallatot pedig, hogy a Clavis háttérbe vonulása miatt kellett volna kölcsönkérni, visszautasítom. Cégünk egyetlen szerződéses kötelezettségét nem teljesítette kétezer-öt júliusa óta: nem a meglévő Videoton-közalapítványon át finanszíroztuk az FCF utánpótlását, mert az önkormányzattal kötött együttműködési szerződésünk ellenére sem az általunk kiválasztott szakember irányíthatta az alapítványt gazdasági és szakmai téren.

– Akkor nézzük a Fetévszer hatvannégymillióját.
– Ettől az egyébként partnervállalkozástól – tudtommal – sem a Fehérvár FC, sem a Clavis nem kapott ilyen összeget támogatásként kétezer-öt júliusa óta.

– A játékoseladások következnek.
– Már az üzletkötéskor közzétettük: Simek Péterért négyszázezer eurót, százmillió forintot fizetett a vevő – és nem ötvenet –, míg Magasföldi József eladási ára harminckét és fél millió volt, azaz nem húszmillió. Ez a tévedés azért ártalmas, mert felvetődhet a kérdés: hová lett Simek árából ötvenmillió és tíz és fél millió. Nos, a menedzsment minden fillérrel elszámolt a taggyűlésen. Megjegyzem, soha a klub történetében nem fordult elő, hogy egy év alatt játékoseladásból százhúszmilliós bevétel volt.

– A végére maradt az üzletrész értékesítése.
– A vételár nem egy forint volt, a Clavis hatvanmilliót plusz háromszor húszmilliót adott a futballcég nyolcvan százalékáért. Eladni pedig nem százhúsz-százharminc millióért kívánjuk az általunk veszteségesen átvett, ám kétezer-ötöt nyereségesen záró káeftét, hanem amennyiért lehet. Akár ötmilliárdért is, ha akad, aki ennyit áldoz rá.

– Egyébként miért szabadulnának üzletrészüktől?
– Ez most nem publikus. Tény, hogy kétezer-hat június huszonnyolcadika óta, nem részletezendő okokból, nem finanszírozzuk a Fehérvár FC működését, bár ez nem is kötelességünk. Értem, hogy a káefté sorsa érdekli a közvéleményt, és minden, az üzleti érdeket nem sértő információt közzéteszünk, ha megkérdezik. Cserébe pontos tájékoztatást szeretnénk, mert a félreinformálás csak erősíti a magyar futball és környezete erőteljes sorvadását.