Egyszerű játék a futball

Hol van már a tavalyi hó?

A Honvédot úgy kicserélték a bajnoki szünetben, hogy a kedvenceit a Megyeri útra elkísérő ötszáz fanatikus is alig ismert rá a csapatra, miközben Újpesten is beköszöntött a változások kora: az öltözőben jó néhány névtáblát kellett kicserélni, és Urbányi István személyében új szakember dirigálja a dobogóra pályázó együttest.

Az idei hó viszont megjött: a mérkőzés napján annyi esett, mint a télen eddig összesen, a 18. fordulót záró kilencven perc előkészítéséből a pályamunkások is jócskán kivették a részüket. Más kérdés, hogy első ránézésre fél munkát végeztek: arra már nem maradt idejük, hogy a két tizenhatos közötti részről is letolják a havat. Az újpesti pálya így zöld-fehérben tetszelgett – errefelé nem mindenki fogadta kitörő örömmel a látványt…

A nyolcadik percben bezzeg már az összes hazai drukker vörösre tapsolta a tenyerét, mit sem zavarta őket, hogy a vezető gól nem született volna meg, ha nincs a kispesti védelem. És akkor itt álljunk is meg néhány szóra: a látogatók hátsó sorában mintha nem is rutinos futballisták kaptak volna helyet. Tagjai az alakzatot irányítani hivatott Pomper Tiborral az élen egymást múlták alul.

Az Újpest-szurkolók aztán rászámoltak a piros-feketékre, négyig meg sem álltak. Ami külön kiemelendő, a koncentrációjuk: egyrészt fél perccel azután, hogy gólt kaptak, lőttek egyet, másrészt az első sípszótól az utolsóig képesek voltak ugyanazt játszani, és tessék, az egyszerű futball nagyszerű eredménnyel párosult.



Percről percre
8. perc: Tisza jobb oldali szögletrúgása után a középen helyezkedő Vermesről felpattant a labda a magasba, amelyet Tomic a kapujából kilépve az öt és felesnél ki akart öklözni. A Honvéd kapusa azonban olyan szerencsétlenül ért a labdához, hogy az a kapu jobb alsó sarkában kötött ki. Az újpesti Zaleh szeretett volna még beleérni, ám ő lyukat rúgott, így a kapus keze ütötte a gólvonal mögé a labdát. Öngól!
1–0
47. perc: Sándor György lőtte el a labdát a tizenhatos vonaláról, ám a kispesti védők blokkolni tudtak, de a labda Korcsmár elé került, aki a tehetetlenül álldogáló vendégvédők között jó ütemben ugratta ki Tiszát, ő pedig nyolc méterről jobbal a jobb felső sarokba lőtt.
2–0
69. perc: Ivancsics emelte középre a labdát a bal oldalról, érkezett a védőket faképnél hagyva Ndjodo, és hét méterről a jobb alsó sarokba fejelt.
2–1
70. perc: Erős előreívelt labdáját Korcsmár megcsúsztatta, az Kovács Zoltánhoz került, aki a védőket lefutva ballal tíz méterről a jobb alsó sarokba lőtte a labdát.
3–1
72. perc: Tisza balról elvégzett szögletrúgását követően a teljesen egyedül hagyott Vermes hat méterről a jobb alsó sarokba fejelte a labdát.
4–1
91. perc: Rivera szögletet rúghatott a bal oldalról, középen Szmiljanics emelkedett ki a védők közül, és hat méterről a kapu bal oldalába fejelt.
4–2

Vélemények
KORCSMÁR ZSOLT, az Újpest középpályása
Motiváltan, szervezetten és dinamikusan futballoztunk a Honvéd ellen. Még a hó sem igazán nehezítette a dolgunkat, igaz, nem is könnyítette meg. Szerencsére sikerült több szép támadást vezetnünk. Úgy gondolom, a csapat önbizalmának jót tett ez a siker, főleg az, hogy négy gólt szereztünk.

TISZA TIBOR, az Újpest támadója
Ambiciózusabbak voltunk, mint ellenfelünk, és senkit sem kellett külön motiválni. Mindent megtettünk a sikerért, bizonyítani akartuk, hogy új szelek fújnak Újpesten, és hogy jók vagyunk. Az első félidőben nagy fölényben voltunk, s végül felőröltük az ellenfelet.

Bizonyítvány: gól mellett egy gólpassz
Kövesfalvi István úgy kapott két gólt, hogy egyikről sem tehetett. Az újpesti védelemnek ezúttal igen nyugodt másfél órája volt. A mezőny legjobbja Tisza Tibor lett, aki gólpasszt adott, és gólt is szerzett. Sandro Tomic kapott (ütött) egy balszerencsés gólt, és ez aligha tett jót az önbizalmának. Nem csodálkoznánk, ha a hétfői derbi után a védelem tagjai is magukba roskadnának, az általuk elkövetett hibák az NB I-ben elfogadhatatlanok. Dobos Attila legalább lelkesedésével kitűnt.